Jakovlev Jak-1b
1:72, Arma Hobby
No.70027 (2019)
Pintér György - Múzeumi krimik
El kell mondjak valamit! Valójában nem érdekelt különösebben a Jak-1-es repülő... Nem kutakodtam, nem érdeklődtem utána. Aztán valamikor 2019-ben megláttam a lengyel Arma Hobby kínálatában, mint újdonságot. Eleve a cég is új volt számomra és ez a készlet az egyik első volt a cég makettjei közül.
Végülis megtetszett a makett - nem annyira a géptípus - és tőlem szokatlan módon megjelenése után nem sokkal rendeltem egyet - gondoltam kipróbálom.
Amint hozzám került, azonnal nekiláttam és kb. 90%-os állapotig eljutottam vele egy lendülettel, de akkor abbahagytam és a gép dobozba került hosszú évekre. Idén úgy döntöttem, hogy több, korábban elkezdett makettemet befejezem és ez történt ezzel a géppel és az 1/48-as Drakennel is. Ezek után úgy döntöttem, hogy elindítom a szolnoki makettversenyen.
Ha valaki azt várja, hogy az építésről részletesen beszámolok, annak csalódást fogok okozni.
Mivel egy egyszerű felépítésű - a valóságban - főleg faépítésű gépről van szó, így relatív kevés részlet van rajta, kevesebb a panelvonal, mint egy fémépítésű gépen.
Az Arma Hobby mellékel a csomagban egy kisebb fotómaratott lapot és kabinmaszkot; mindkettő nagyon hasznos és jól használható. Nem vitték túlzásba a maratások mennyiségét, ami nem is lenne indokolt. A fém kiegészítők főleg a kabin feljavítására szolgálnak, amiből később szinte semmi sem látszik, mert a kabintetőt csak zárt állásban lehet megépíteni. Nem akartam szétvágni a kabintetőt...
Ha lehet valami negatív dolgot említeni a készlettel kapcsolatban, akkor ez lenne az!
Fotómaratásból kapjuk a törzs alatti hűtőrendszer rácsozatát is, ami egész jól mutat - már amennyi látszik belőle.
Szóval az építéssel nem volt különösebb problémám, talán a futóművek pozícionálása okozhat némi gondot.
Igazából engem mindig jobban érdekel egy makett elkészítésekor a festés, az építést "szükséges rossznak" tekintem.
A készlethez hatféle festési sémát mellékelnek: későbbi szürke terepszínű álcázást, több zöld-fekete álcázásút, egy téliesített fehér gépet és egy német zsákmányt. Ezt a gépet nem akartam szürke festéssel elkészíteni és a télit is kizártam, így maradt a zöld-fekete.
Ebből azt a példányt választottam, amelynek egy fogsor festés van az orrán és az egész motorburkolat halpikkely mintázatú (erre mindjárt visszatérek).
Egyébként a gép a francia pilótákból álló Normandie-Nieman alakulatnál repült, pilótája Albert Durand. A franciák a Jak-1-et követően a Jak-9-est és a háború végefelé a Jak-3-ast is repülték.
A makett festéséhez Gunze/Mr. Color Aqueous Color színeit használtam. Nekem ez a márka vált be a legjobban és már hosszú ideje ezt használom. Mivel annyira nem voltam tisztában a szovjet/orosz gépek színeivel, így kis utánajárást követően az "ösztöneimre" és elképzeléseimre hagyatkoztam és kikevertem a színeket.
Ha lehet egy jótanácsom: ne féljetek a festékkeveréstől. Sokan tartanak tőle és mindent úgy festenek, ahogyan az a festékes tégelyből kikerül... Pedig sokat lehet javítani a végeredményen, ha belegyúlunk a gyári árnyalatokba.
A zöld szín a Gunze H58 Interior Green valamilyen más zölddel keverve - erre már nem emlékszem pontosan több év távlatából. A fekete a H77 Tire Black, amit lehet, hogy még világosítottam egy hajszálnyit. Az alsó kék H323 fehérrel világosítva.
A festést sehol sem maszkoltam, minden terepmintát kézzel fújtam a lehető legfinomabb átszóródással. A Gunze festék ezt tudja...
Az orron lévő halpikkely mintáról találtam archív képeket, de ellentondásosak az információk, hogy milyen színnel festették. Egyes infók szerint fehér, más szerint ezüst, megint más szerint valamilyen zöld. Én végül a zöld mellett döntöttem és kikevertem egy olyan zöld árnyalatot, ami az álcázás zöldjénél sötétebb, de a feketén is látszik - így sikerült... A pikkelyeket ugyancsak Gunzéval készítettem, ahol is vízzel hígítottam a festéket. Mivel az igazi gépen is kézzel festették fel a mintát, így én is ezt tettem.
Az alapszínek felfestése után szokásos módon minden árnylatot elkezdem "kezelni", vagyis világosabb-sötétebb árnyalatokkal, szórópisztollyal "öregítettem" a felülelet. Ezután kapott a makett egy réteg fényes lakkot (Tamiya akril X-22). A matricázással sem volt semmi gond, de használtam hozzá Gunze Mark Softer lágyítót.
Ezután nagyon felhígított fekete enamel festékkel befuttattam a panelvonalakat, majd jött a matt lakkozás.
A koszolást-koptatást AK pasztellceruzákkal végeztem. Egyes "effekteket" simán szárazon készítettem, de volt, hogy "vizesen" használtam a ceruzát. Mit jelent ez? A ceruza végét pár pillanatra vízbe mártom, ami ettől kicsit felpuhul és jobban elkenődik a felületen, majd ecsettel "igazítok rajta", vagyis elkenem, lerörlöm, ahogy a helyzet kívánja. Így készült a koszolás a futóművön és a gép alján. A szárnyat óvatosan megkoptattam fa árnyalatokkal, mintha a festék lepattogzott volna a fa alapanyagról. Ezt főleg a szárnytő környékén és a belépőélnél alkalmaztam. Nem akartam túlzásba esni...
Szóval nekem bevált ez a pasztellceruzás koszolás. Egyszerű vele dolgozni és nem nagyon lehet elrontani.
Miután elkészült a gép, készítettem alá egy alapot, amihez akril parkettalakkal kevert homokot használtam. Erre szórtam száradás után finomszemcséjű agyagos-löszös földet, amit tapétaragasztóval rögzítettem. Néhány fűcsomó, amit szórópisztollyal megszíneztem és elkészült a tábori reptér részlete.
Ezt a makettet bátran ajánlom kezdőknek is, nem éri őket csalódás. Könnyű építeni és könnyen ad sikerélményt. Van olyan kiadása, amelyben nincs fotómaratás, de az is megfelelő minőségű.
Talán arra jó példa ez a gép, hogy egy egyszerű, nem "agyonrészletezett" makettből is lehet látványos végeredmény, ha a festésre odafigyelünk! Én már régen ezt vallom és igyekszem a munkáimat egy-egy látványos, jóminőségű festéssel "eladni"...
Utóirat.
Régen nem látogatom a Makettinfo oldalát, így meglepődtem, amikor Takács Zoltán, az oldal adminisztrátora e-mailben megkeresett a szolnoki verseny után, hogy írnék-e a makettről. Erre nem lehetett nemet mondani! Köszönöm a felkérést!
Végülis megtetszett a makett - nem annyira a géptípus - és tőlem szokatlan módon megjelenése után nem sokkal rendeltem egyet - gondoltam kipróbálom.
Amint hozzám került, azonnal nekiláttam és kb. 90%-os állapotig eljutottam vele egy lendülettel, de akkor abbahagytam és a gép dobozba került hosszú évekre. Idén úgy döntöttem, hogy több, korábban elkezdett makettemet befejezem és ez történt ezzel a géppel és az 1/48-as Drakennel is. Ezek után úgy döntöttem, hogy elindítom a szolnoki makettversenyen.
Ha valaki azt várja, hogy az építésről részletesen beszámolok, annak csalódást fogok okozni.
Mivel egy egyszerű felépítésű - a valóságban - főleg faépítésű gépről van szó, így relatív kevés részlet van rajta, kevesebb a panelvonal, mint egy fémépítésű gépen.
Az Arma Hobby mellékel a csomagban egy kisebb fotómaratott lapot és kabinmaszkot; mindkettő nagyon hasznos és jól használható. Nem vitték túlzásba a maratások mennyiségét, ami nem is lenne indokolt. A fém kiegészítők főleg a kabin feljavítására szolgálnak, amiből később szinte semmi sem látszik, mert a kabintetőt csak zárt állásban lehet megépíteni. Nem akartam szétvágni a kabintetőt...
Ha lehet valami negatív dolgot említeni a készlettel kapcsolatban, akkor ez lenne az!
Fotómaratásból kapjuk a törzs alatti hűtőrendszer rácsozatát is, ami egész jól mutat - már amennyi látszik belőle.
Szóval az építéssel nem volt különösebb problémám, talán a futóművek pozícionálása okozhat némi gondot.
Igazából engem mindig jobban érdekel egy makett elkészítésekor a festés, az építést "szükséges rossznak" tekintem.
A készlethez hatféle festési sémát mellékelnek: későbbi szürke terepszínű álcázást, több zöld-fekete álcázásút, egy téliesített fehér gépet és egy német zsákmányt. Ezt a gépet nem akartam szürke festéssel elkészíteni és a télit is kizártam, így maradt a zöld-fekete.
Ebből azt a példányt választottam, amelynek egy fogsor festés van az orrán és az egész motorburkolat halpikkely mintázatú (erre mindjárt visszatérek).
Egyébként a gép a francia pilótákból álló Normandie-Nieman alakulatnál repült, pilótája Albert Durand. A franciák a Jak-1-et követően a Jak-9-est és a háború végefelé a Jak-3-ast is repülték.
A makett festéséhez Gunze/Mr. Color Aqueous Color színeit használtam. Nekem ez a márka vált be a legjobban és már hosszú ideje ezt használom. Mivel annyira nem voltam tisztában a szovjet/orosz gépek színeivel, így kis utánajárást követően az "ösztöneimre" és elképzeléseimre hagyatkoztam és kikevertem a színeket.
Ha lehet egy jótanácsom: ne féljetek a festékkeveréstől. Sokan tartanak tőle és mindent úgy festenek, ahogyan az a festékes tégelyből kikerül... Pedig sokat lehet javítani a végeredményen, ha belegyúlunk a gyári árnyalatokba.
A zöld szín a Gunze H58 Interior Green valamilyen más zölddel keverve - erre már nem emlékszem pontosan több év távlatából. A fekete a H77 Tire Black, amit lehet, hogy még világosítottam egy hajszálnyit. Az alsó kék H323 fehérrel világosítva.
A festést sehol sem maszkoltam, minden terepmintát kézzel fújtam a lehető legfinomabb átszóródással. A Gunze festék ezt tudja...
Az orron lévő halpikkely mintáról találtam archív képeket, de ellentondásosak az információk, hogy milyen színnel festették. Egyes infók szerint fehér, más szerint ezüst, megint más szerint valamilyen zöld. Én végül a zöld mellett döntöttem és kikevertem egy olyan zöld árnyalatot, ami az álcázás zöldjénél sötétebb, de a feketén is látszik - így sikerült... A pikkelyeket ugyancsak Gunzéval készítettem, ahol is vízzel hígítottam a festéket. Mivel az igazi gépen is kézzel festették fel a mintát, így én is ezt tettem.
Az alapszínek felfestése után szokásos módon minden árnylatot elkezdem "kezelni", vagyis világosabb-sötétebb árnyalatokkal, szórópisztollyal "öregítettem" a felülelet. Ezután kapott a makett egy réteg fényes lakkot (Tamiya akril X-22). A matricázással sem volt semmi gond, de használtam hozzá Gunze Mark Softer lágyítót.
Ezután nagyon felhígított fekete enamel festékkel befuttattam a panelvonalakat, majd jött a matt lakkozás.
A koszolást-koptatást AK pasztellceruzákkal végeztem. Egyes "effekteket" simán szárazon készítettem, de volt, hogy "vizesen" használtam a ceruzát. Mit jelent ez? A ceruza végét pár pillanatra vízbe mártom, ami ettől kicsit felpuhul és jobban elkenődik a felületen, majd ecsettel "igazítok rajta", vagyis elkenem, lerörlöm, ahogy a helyzet kívánja. Így készült a koszolás a futóművön és a gép alján. A szárnyat óvatosan megkoptattam fa árnyalatokkal, mintha a festék lepattogzott volna a fa alapanyagról. Ezt főleg a szárnytő környékén és a belépőélnél alkalmaztam. Nem akartam túlzásba esni...
Szóval nekem bevált ez a pasztellceruzás koszolás. Egyszerű vele dolgozni és nem nagyon lehet elrontani.
Miután elkészült a gép, készítettem alá egy alapot, amihez akril parkettalakkal kevert homokot használtam. Erre szórtam száradás után finomszemcséjű agyagos-löszös földet, amit tapétaragasztóval rögzítettem. Néhány fűcsomó, amit szórópisztollyal megszíneztem és elkészült a tábori reptér részlete.
Ezt a makettet bátran ajánlom kezdőknek is, nem éri őket csalódás. Könnyű építeni és könnyen ad sikerélményt. Van olyan kiadása, amelyben nincs fotómaratás, de az is megfelelő minőségű.
Talán arra jó példa ez a gép, hogy egy egyszerű, nem "agyonrészletezett" makettből is lehet látványos végeredmény, ha a festésre odafigyelünk! Én már régen ezt vallom és igyekszem a munkáimat egy-egy látványos, jóminőségű festéssel "eladni"...
Utóirat.
Régen nem látogatom a Makettinfo oldalát, így meglepődtem, amikor Takács Zoltán, az oldal adminisztrátora e-mailben megkeresett a szolnoki verseny után, hogy írnék-e a makettről. Erre nem lehetett nemet mondani! Köszönöm a felkérést!
|
| Jakovlev Jak-1b |
|
| Jakovlev Jak-1b |
|
| Jakovlev Jak-1b |
|
| Jakovlev Jak-1b |
|
| Jakovlev Jak-1b |
|
| Jakovlev Jak-1b |
|
| Jakovlev Jak-1b |
2024.03.17.