1:16
Pintér György - Múzeumi krimik
Előre kell bocsátanom, a filmet természetesen nem mostanában láttam először. Azonban már elsőre, hogy úgy mondjam megihletett makettezés szempontjából. Ugyanis szerettem volna mindenképpen megörökíteni a film utolsó negyedórájában a Bin Laden rejtekéül szolgáló filmbéli ház ostromát egy dioráma formájában. Erre sokáig nem volt lehetőségem, mert nem voltak hozzá való megfelelő alap szettek, azonban ez szerencsére változott.
Mivel - értelemszerűen - az igazi hadműveletről semmi konkrét információm nincsen, hiszen sem nem voltam ott, sem nem ismerek senkit aki ott volt, így a valósághűség alapjául leginkább a filmben látottakat illetve a Wikipedián olvasottakat tudtam csak alapul venni. Továbbá, bár már évekre visszanyúló makettes múlttal rendelkezem, ez a legelső 1:16 méretű diorámám, sőt, a legelső 1:16 méretű gyanta katona figura készletek, amikkel dolgoztam.
Mivel 1:35 méretű gyanta katona készletekkel azonban már többször is volt munkám, azt gondoltam, ezek sem lesznek mások, legfeljebb a méretükben lesz különbség, meg talán valamennyire a részletezettségükben, így aztán az elkészítésük sem lesz más. Nos, tévedtem. Azok a kis „trükkök”, meg színek, melyek az 1:35 méretű katona figuráknál bejönnek és jól mutatnak, sajnos ezeken a jóval nagyobb méretűeken nem. Szerencsére ez még viszonylag az elején kiderült, így korrigálható volt.
Figurák:
A három katonát természetesen három különböző készletből állítottam össze. Mindhárom teljes egészében gyantából áll és persze mindhárom 1:16 méretarányú.
Az ajtó előtt féltérden lévő katona figura az Airborne Miniatures 074. DEVGRU operator #2 készletéből van. A mögötte álló katonához az Airborne Miniatures 073. DEVGRU operator #1 készlete szolgáltatta az alapot. A leghátul lévő katona pedig a LEGEND US Navy Seal Team Operator gyanta készletéből lett összeállítva.
Tartalom és minőség:
A két Airborne gyártású figura minőségben és elkészítésben is hasonlónak mondható. Az 1:35 méretű figurákkal azonos módon, ezek esetében is ömlesztve kapjuk egy a dobozon belül elhelyezett kis zacskóban a különböző gyanta alkatrészeket. Ezekhez sincsen semmiféle összeállítási útmutató, így sajnos volt olyan kis alkatrész, ami esetében találgatnom kellett, hogy a katonán pontosan hol helyezzem el.
Mellékletként kapunk hozzájuk, egy-egy darab picike USA felségjelzés patch imitációt, melyekről a végén derült ki, hogy igazából nem matricák, hanem pillanatragasztóval felragasztható kis nyomtatott karton lapocskák. Ezt leszámítva viszont slussz. Se állomány, se rendfokozati jelzést, se morale patch-eket imitáló kartonlapocskákat, se pedig feliratokat a fegyverekhez nem kapunk. Ha ilyesmire vágyunk, azt valahogyan nekünk saját magunknak kell megoldani, ezért a későbbiekben a patch-ek esetében ezt tettem én is.
Viszont ezt leszámítva, a két figura elég részletes, valamint el lehet még mondani róluk azt, hogy számomra úgy tűnik, mintha tényleg a Zero Dark Thirty c. film szolgáltatta volna az alapot a két készlet megtervezőinek. A figurák ugyanis a filmbéli katonákhoz hasonló felszerelésekkel rendelkeznek, valamint a ruházat is egyaránt a filmet idézi, de a legjobb szerintem, hogy sehol semmiben sem esnek a valóságtól elrugaszkodott túlzásokba a készletek.
A felszereléseket, fegyvereket illetően, mindkét figurához kapunk egy-egy Hk416-os gépkarabélyt EoTech 551 holosight irányzékkal, Sure Fire M600 taktikai lámpával, valamilyen elülső markolattal és PEQ-15 LA-5 adapterrel, valamint egy-egy Sig P226-ost Balck Hawk CQC tokban elhelyezve ábrázolva, valamint MK13 Flashbang gránátokat.
Kapunk még az egyik katonához egy taktikai mellénybe betűzve ábrázolt műanyag szalagbilincset, világítópálcákat, valamint egy M79 módosított gránátvetőt, a másik katonához pedig két C4 robbanószer csíkot a hátán elhelyezve és egy csípőfogót. Ezek a fegyverek, felszerelések, nagyjából szintén a filmbéli katonákéval azonosak.
Külön kis zacsiban kapjuk a felségjelzést, illetve egy sisak manta strobe-nak való kis plexi alkatrészt.
A Legend figurájához az előző kettőtől eltérően - ugyan szintén zacskóban (kettőben is) -, nem csak ömlesztetten, hanem paneleken elhelyezve kapjuk az alkatrészeket, kivéve a lábakat és a törzset, mert azt külön csomagolták. De a legnagyobb pozitívum számomra, hogy ehhez a készlethez végre kapunk szerelési útmutatót. Kicsi és nem túl részletes, de szép, igényes, színes és ami kell az végülis szerepel rajta. Egyértelműen megkönnyítette a készlettel való munkát.
A Legend készletéhez kapunk külön csomagolva mellékletként egy fém és egy gumi drótot is. Előbbit a rádió antennával való összekötéséhez, valamint a katona sisakmikrofonjához, utóbbit pedig a Camelbakhoz (Hidration pack „ivó zsák” vagy „ivó készülék”). Ez pozitívum az előző két szetthez képest, azonban negatívum, hogy ehhez viszont semmilyen „matrica” vagy egyéb jelzést sem kapunk és a manta strobe sem átlátszó plexi.
A készlet minősége, kidolgozottsága viszont talán egy fokkal jobb mint az Airborne gyártmányaié, sőt magának a gyantának az anyaga is jobb, keményebb és nem tartalmazott zárványokat, vagy légbuborékokat, melyeket az Airborne készletei viszont néhol sajnos igen.
Ugyanakkor ez a készlet már nem olyan valósághű, mint az Airborne készletei. Más a sisak, mások a felszerelési tárgyak és némely esetben kis túlzásokba is esik. De a legrosszabb, hogy valami miatt nem elég egyenletesek, simák a kis redők rajta, ami kívülről ugyan nem látható, viszont a bemosáskor érzékelhető volt és így az nem is sikerült úgy ahogyan azt szerettem volna.
Ehhez a figurához is két fegyvert kapunk. Az egyik szintén egy Hk416-os, ám ezúttal a legújabb A5 verzió, valamint a holo sight helyett valamilyen reddot van a fegyveren és egy alulra felszerelt AG-C/EGLM gránátvetővel van kiegészítve a gépkarabély. A miniatűr fegyver imitáció minősége szerintem kiváló, a készítők még arra is ügyeltek, hogy nyitott hüvelyvető nyílással ábrázolják, melyre sajnos az Airborne készítői nem fordítottak megfelelő figyelmet.
Másod fegyvernek egy nagyon szépen kidolgozott, Black Hawk CQC tokba helyezett Beretta M9-est tartalmaz a szett. Ez utóbbi sajnos teljes „mellélövés” a készítők részéről, hiszen Berettákat a Seal nem tart rendszerben. Szívesen korrigáltam volna ezen a tévedésen, de sajnos 1:16 méretű, tokba helyezett Sig P226-os gyanta kiegészítőt külön nem találtam sehol sem.
Ehhez a készlethez nem kapunk MK13 Flashbang gránátot, viszont néhány 40 mm-es aknavető gránát lőszert igen.
Összeállítás:
A figurák összeállítása nem volt bonyolult. Itt-ott erőteljesen csípőfogózni kellett, meg sorjázni, de ez végülis velejáró dolog. Viszont a két legnagyobb darab, a törzs és a lábak összeillesztésével eléggé megkínlódtam mindhárom esetben. Sajnos erre egyik gyártó sem igazán fordított megfelelő figyelmet. Akárhogyan sorjáztam, mindig kráternyi rések maradtak az illesztéseknél. Ezért aztán itt rengeteget kellett tömítenem, ami gyanta alkatrészeknél sajnos eleve nem egyszerű mutatvány. A pillanatragasztó viszont könnyedén megfogta az alkatrészeket, és a többi elem nagyjából jól illeszkedett mindegyik készleten.
Festés:
A festés bizonyult a legkeményebb feladatnak. Mivel figuráról van szó, így értelemszerűen zömmel ecsetet használtam. Szórópisztolyt szinte alig, csak az alapszínekhez.
A legjobban a testfelületek, arc és két kar, valamint a szakállak festésétől tartottam, de végül az egyenruhákkal akadt a legtöbb gondom. Az AOR 1 kamo festése sehogyan sem akart jó lenni. Próbáltam hegyes kisecsettel, de az szinte teljes kudarc volt, végül egy gyufaszál végét vékonyítottam el szikével, megfelelő méretűre és azt használtam pöttyözésre. Hát így sem lett olyan amilyent szerettem volna és rengeteget kellett javítgatnom is, de erre már azért azt mondhattam, hogy ha nem nagyítózgatok, távolabbról nézve egy viszonylag elfogadható szintet ért el. Később, az utolsó katona esetében visszatértem a kisecsetre, egy új, más típusú, hajlított végű ecsetet használva. Azzal valamivel jobb lett az eredmény és kicsit gyorsabban is ment, de sajnos az is távol esik a tökéletestől. A négy különböző színnel végigpöttyözni mindegyik figurát, hát azt kell mondjam, nem volt apró menet. 2-3 óra simán elment egy-egy ilyennel, mire végeztem. Ha javítgatni is kellett, akkor még több.
A bakancsoktól is tartottam valamennyire, de végül is azok festése volt az egyik leggördülékenyebb dolog és szerintem egészen jól is sikerültek. Mivel mind a három katona bakancsa nagyon jól felismerhető volt, így nem akadt gond a valósághűséggel sem. Az Airborne Miniatures figurái közül az álló katonának Merrell Moab Mid GTX, a féltérden lévőnek pedig Merrell Hiking bakancsa van, míg a Legend figurájának Lowa Zephyr GTX. Bár a filmen emlékeim szerint Salomon bakancsok illetve cipők szerepeltek, végülis ezek is hitelesnek mondhatóak.
A fegyvereket illetően, a pisztolyok fekete, ill. szürke, a tokjaik pedig sivatagi színűek lettek. A Hk416-osokkal már más volt a helyzet. A két Airborne figura szett dobozán lévő quasi referenciaként szolgáló fényképeken látottakat ezúttal elvetettem. Aki csinálta gyönyörűen dolgozott, viszont a valódi lőfegyverekhez sajnos úgy tűnik nem sokat értett. Ugyanis valószínű, hogy összetévesztette a Hk416-osakat az M4-esekkel. Sivatagi digital kamo és félig sivatagi, félig fekete festésük az M4-eseknek van a Seal-nél. Újra megnéztem a filmet, hátha mégis én tévedek, de abban is azt tapasztaltam, hogy a színészek kezeiben a Hk416-osok alapszínűek, vagyis sima sivatagi vagy fekete kamoval készítettek voltak. A rájuk felhelyezett kiegészítők, vagy bennük lévő tárak közt viszont valóban többféle variáció is volt. Így azután a referenciától eltérően kettő Hk416-ost sivatagira, egyet pedig feketére festettem és csak a gépkarabélyokra helyezett kiegészítők festéseivel variálgattam.
A Legend figurájának összeállítása esetében, sajnos a hátsó sisak manta strobe festés közben kipattant a csipeszemből és nem találtam meg többet, ezért az sajna anélkül készült el. Mivel azonban a sisakhoz járt egy V light is, valamint az a katona így is kilóg kicsit a sorból, ezért azt gondolom ez az apró eltérés, már nem oszt, nem szoroz a dioráma esetében.
A taktikai kesztyűk festése esetében is el kellett térjek a valóságtól. Az Airborne figuráin Oakley kesztyűk vannak, ezek viszonylag egyszerűen valósághűre festhetőek voltak. A Legend figuráján viszont Mechanix M-Pact 2 kesztyűk vannak, melyeket már az elején tudtam, hogy nem fogom tudni valósághűre festeni, hiszen az eredeti kesztyűkön lévő ferde feliratokat – melyek ezeknek a kesztyűknek a jól ismert jellemzői - kizárt, hogy valami módon el tudjam a maketten készíteni. És végül valóban anélküliek lettek, ami egy hozzánemértőnek mondjuk jó eséllyel egyáltalán nem tűnik fel, de engem azért picit zavar.
A morale patch-eket úgy készítettem el, hogy leszedtem a fényképeket az internetről, majd készítettem a segítségükkel egy word dokumentumot, melyekre megfelelő apró méretekben felhelyeztem a képeket, ezt pedig kinyomtattam a lehető legjobb minőségben egy fotó papírra. Azokat vágtam ki és ragasztgattam a figurákra a megfelelő helyekre.
Dioráma:
Az alapja egy fából készült, mattra lakkozott lap, melynek az aljára zöld posztót ragasztottak. Ezt nem én csináltam, hanem készen vásároltam.
Bin Laden egykori erődjének külső falát imitáló részt, 2 illetve 1,5 mm vastagságú polisztirol lapokból vágtam és ragasztgattam, összesen tíz darabból, majd Vallejo Ground Texture Light géllel kentem le. Senkinek sem javaslom ennek a gélnek használatát, elég nagy csalódás volt. A kenhetősége nagyon jó és valóban könnyű, azonban – talán pont emiatt – teljesen simára igazítani, szinte lehetetlenség. Szerencse, hogy ebben az esetben ez nem is igazán volt szükséges. Tehát spaklival megfelelőre igazgattam, majd lefújtam kétféle szürkével, árnyékoltam a koszolásnál, végül MIG Green Brown panelező folyadékkal itt-ott bemostam, így olyan hatása lett, mint egy régen tatarozott és festett, itt-ott már repedezett, hibás, az időjárásnak kitett, koszos betonfalnak.
A tetején lévő drótokat vastag és vékony forrasztóónból készítettem, a vasajtót pedig sörös dobozból vágtam ki és szintén forrasztó ónból készítettem a rajta lévő díszítéseket, majd feketére festettem. Végül az egészet a hátára rögzített acélrudacskák, az alapba megfelelő helyre fúrt lukak és pillanatragasztó segítségével rögzítettem az alaphoz.
A fa alapon lévő homokos talajt Vallejo Desert Sand pasztával alapoztam. A kis köveket megszáradt glett anyag pattintásából készítettem, majd pillanatragasztóval rögzítettem, MIG Middle Stone, illetve a fal tövében lévőeket MIG Shinai Grey színre festettem, majd MIG Green Brown panelezővel bemostam és koszoltam. A sivatagos földet pedig MIG East Dust pigmentből pergettem a Vallejo pasztára, majd pigment fixerrel rögzítettem azt.
Végezetül pedig néhány fűcsomót is elhelyeztem. Ezeket a MIG Autumn turfs táblájából vágtam ki és egyenként rögzítettem pillanatragasztóval. A levelek pedig a MIG Tropical dead leaves készletéből valóak, melyeket egyenként, pillanatragasztóval rögzítettem az alapra.
Mivel - értelemszerűen - az igazi hadműveletről semmi konkrét információm nincsen, hiszen sem nem voltam ott, sem nem ismerek senkit aki ott volt, így a valósághűség alapjául leginkább a filmben látottakat illetve a Wikipedián olvasottakat tudtam csak alapul venni. Továbbá, bár már évekre visszanyúló makettes múlttal rendelkezem, ez a legelső 1:16 méretű diorámám, sőt, a legelső 1:16 méretű gyanta katona figura készletek, amikkel dolgoztam.
Mivel 1:35 méretű gyanta katona készletekkel azonban már többször is volt munkám, azt gondoltam, ezek sem lesznek mások, legfeljebb a méretükben lesz különbség, meg talán valamennyire a részletezettségükben, így aztán az elkészítésük sem lesz más. Nos, tévedtem. Azok a kis „trükkök”, meg színek, melyek az 1:35 méretű katona figuráknál bejönnek és jól mutatnak, sajnos ezeken a jóval nagyobb méretűeken nem. Szerencsére ez még viszonylag az elején kiderült, így korrigálható volt.
Figurák:
A három katonát természetesen három különböző készletből állítottam össze. Mindhárom teljes egészében gyantából áll és persze mindhárom 1:16 méretarányú.
Az ajtó előtt féltérden lévő katona figura az Airborne Miniatures 074. DEVGRU operator #2 készletéből van. A mögötte álló katonához az Airborne Miniatures 073. DEVGRU operator #1 készlete szolgáltatta az alapot. A leghátul lévő katona pedig a LEGEND US Navy Seal Team Operator gyanta készletéből lett összeállítva.
Tartalom és minőség:
A két Airborne gyártású figura minőségben és elkészítésben is hasonlónak mondható. Az 1:35 méretű figurákkal azonos módon, ezek esetében is ömlesztve kapjuk egy a dobozon belül elhelyezett kis zacskóban a különböző gyanta alkatrészeket. Ezekhez sincsen semmiféle összeállítási útmutató, így sajnos volt olyan kis alkatrész, ami esetében találgatnom kellett, hogy a katonán pontosan hol helyezzem el.
Mellékletként kapunk hozzájuk, egy-egy darab picike USA felségjelzés patch imitációt, melyekről a végén derült ki, hogy igazából nem matricák, hanem pillanatragasztóval felragasztható kis nyomtatott karton lapocskák. Ezt leszámítva viszont slussz. Se állomány, se rendfokozati jelzést, se morale patch-eket imitáló kartonlapocskákat, se pedig feliratokat a fegyverekhez nem kapunk. Ha ilyesmire vágyunk, azt valahogyan nekünk saját magunknak kell megoldani, ezért a későbbiekben a patch-ek esetében ezt tettem én is.
Viszont ezt leszámítva, a két figura elég részletes, valamint el lehet még mondani róluk azt, hogy számomra úgy tűnik, mintha tényleg a Zero Dark Thirty c. film szolgáltatta volna az alapot a két készlet megtervezőinek. A figurák ugyanis a filmbéli katonákhoz hasonló felszerelésekkel rendelkeznek, valamint a ruházat is egyaránt a filmet idézi, de a legjobb szerintem, hogy sehol semmiben sem esnek a valóságtól elrugaszkodott túlzásokba a készletek.
A felszereléseket, fegyvereket illetően, mindkét figurához kapunk egy-egy Hk416-os gépkarabélyt EoTech 551 holosight irányzékkal, Sure Fire M600 taktikai lámpával, valamilyen elülső markolattal és PEQ-15 LA-5 adapterrel, valamint egy-egy Sig P226-ost Balck Hawk CQC tokban elhelyezve ábrázolva, valamint MK13 Flashbang gránátokat.
Kapunk még az egyik katonához egy taktikai mellénybe betűzve ábrázolt műanyag szalagbilincset, világítópálcákat, valamint egy M79 módosított gránátvetőt, a másik katonához pedig két C4 robbanószer csíkot a hátán elhelyezve és egy csípőfogót. Ezek a fegyverek, felszerelések, nagyjából szintén a filmbéli katonákéval azonosak.
Külön kis zacsiban kapjuk a felségjelzést, illetve egy sisak manta strobe-nak való kis plexi alkatrészt.
A Legend figurájához az előző kettőtől eltérően - ugyan szintén zacskóban (kettőben is) -, nem csak ömlesztetten, hanem paneleken elhelyezve kapjuk az alkatrészeket, kivéve a lábakat és a törzset, mert azt külön csomagolták. De a legnagyobb pozitívum számomra, hogy ehhez a készlethez végre kapunk szerelési útmutatót. Kicsi és nem túl részletes, de szép, igényes, színes és ami kell az végülis szerepel rajta. Egyértelműen megkönnyítette a készlettel való munkát.
A Legend készletéhez kapunk külön csomagolva mellékletként egy fém és egy gumi drótot is. Előbbit a rádió antennával való összekötéséhez, valamint a katona sisakmikrofonjához, utóbbit pedig a Camelbakhoz (Hidration pack „ivó zsák” vagy „ivó készülék”). Ez pozitívum az előző két szetthez képest, azonban negatívum, hogy ehhez viszont semmilyen „matrica” vagy egyéb jelzést sem kapunk és a manta strobe sem átlátszó plexi.
A készlet minősége, kidolgozottsága viszont talán egy fokkal jobb mint az Airborne gyártmányaié, sőt magának a gyantának az anyaga is jobb, keményebb és nem tartalmazott zárványokat, vagy légbuborékokat, melyeket az Airborne készletei viszont néhol sajnos igen.
Ugyanakkor ez a készlet már nem olyan valósághű, mint az Airborne készletei. Más a sisak, mások a felszerelési tárgyak és némely esetben kis túlzásokba is esik. De a legrosszabb, hogy valami miatt nem elég egyenletesek, simák a kis redők rajta, ami kívülről ugyan nem látható, viszont a bemosáskor érzékelhető volt és így az nem is sikerült úgy ahogyan azt szerettem volna.
Ehhez a figurához is két fegyvert kapunk. Az egyik szintén egy Hk416-os, ám ezúttal a legújabb A5 verzió, valamint a holo sight helyett valamilyen reddot van a fegyveren és egy alulra felszerelt AG-C/EGLM gránátvetővel van kiegészítve a gépkarabély. A miniatűr fegyver imitáció minősége szerintem kiváló, a készítők még arra is ügyeltek, hogy nyitott hüvelyvető nyílással ábrázolják, melyre sajnos az Airborne készítői nem fordítottak megfelelő figyelmet.
Másod fegyvernek egy nagyon szépen kidolgozott, Black Hawk CQC tokba helyezett Beretta M9-est tartalmaz a szett. Ez utóbbi sajnos teljes „mellélövés” a készítők részéről, hiszen Berettákat a Seal nem tart rendszerben. Szívesen korrigáltam volna ezen a tévedésen, de sajnos 1:16 méretű, tokba helyezett Sig P226-os gyanta kiegészítőt külön nem találtam sehol sem.
Ehhez a készlethez nem kapunk MK13 Flashbang gránátot, viszont néhány 40 mm-es aknavető gránát lőszert igen.
Összeállítás:
A figurák összeállítása nem volt bonyolult. Itt-ott erőteljesen csípőfogózni kellett, meg sorjázni, de ez végülis velejáró dolog. Viszont a két legnagyobb darab, a törzs és a lábak összeillesztésével eléggé megkínlódtam mindhárom esetben. Sajnos erre egyik gyártó sem igazán fordított megfelelő figyelmet. Akárhogyan sorjáztam, mindig kráternyi rések maradtak az illesztéseknél. Ezért aztán itt rengeteget kellett tömítenem, ami gyanta alkatrészeknél sajnos eleve nem egyszerű mutatvány. A pillanatragasztó viszont könnyedén megfogta az alkatrészeket, és a többi elem nagyjából jól illeszkedett mindegyik készleten.
Festés:
A festés bizonyult a legkeményebb feladatnak. Mivel figuráról van szó, így értelemszerűen zömmel ecsetet használtam. Szórópisztolyt szinte alig, csak az alapszínekhez.
A legjobban a testfelületek, arc és két kar, valamint a szakállak festésétől tartottam, de végül az egyenruhákkal akadt a legtöbb gondom. Az AOR 1 kamo festése sehogyan sem akart jó lenni. Próbáltam hegyes kisecsettel, de az szinte teljes kudarc volt, végül egy gyufaszál végét vékonyítottam el szikével, megfelelő méretűre és azt használtam pöttyözésre. Hát így sem lett olyan amilyent szerettem volna és rengeteget kellett javítgatnom is, de erre már azért azt mondhattam, hogy ha nem nagyítózgatok, távolabbról nézve egy viszonylag elfogadható szintet ért el. Később, az utolsó katona esetében visszatértem a kisecsetre, egy új, más típusú, hajlított végű ecsetet használva. Azzal valamivel jobb lett az eredmény és kicsit gyorsabban is ment, de sajnos az is távol esik a tökéletestől. A négy különböző színnel végigpöttyözni mindegyik figurát, hát azt kell mondjam, nem volt apró menet. 2-3 óra simán elment egy-egy ilyennel, mire végeztem. Ha javítgatni is kellett, akkor még több.
A bakancsoktól is tartottam valamennyire, de végül is azok festése volt az egyik leggördülékenyebb dolog és szerintem egészen jól is sikerültek. Mivel mind a három katona bakancsa nagyon jól felismerhető volt, így nem akadt gond a valósághűséggel sem. Az Airborne Miniatures figurái közül az álló katonának Merrell Moab Mid GTX, a féltérden lévőnek pedig Merrell Hiking bakancsa van, míg a Legend figurájának Lowa Zephyr GTX. Bár a filmen emlékeim szerint Salomon bakancsok illetve cipők szerepeltek, végülis ezek is hitelesnek mondhatóak.
A fegyvereket illetően, a pisztolyok fekete, ill. szürke, a tokjaik pedig sivatagi színűek lettek. A Hk416-osokkal már más volt a helyzet. A két Airborne figura szett dobozán lévő quasi referenciaként szolgáló fényképeken látottakat ezúttal elvetettem. Aki csinálta gyönyörűen dolgozott, viszont a valódi lőfegyverekhez sajnos úgy tűnik nem sokat értett. Ugyanis valószínű, hogy összetévesztette a Hk416-osakat az M4-esekkel. Sivatagi digital kamo és félig sivatagi, félig fekete festésük az M4-eseknek van a Seal-nél. Újra megnéztem a filmet, hátha mégis én tévedek, de abban is azt tapasztaltam, hogy a színészek kezeiben a Hk416-osok alapszínűek, vagyis sima sivatagi vagy fekete kamoval készítettek voltak. A rájuk felhelyezett kiegészítők, vagy bennük lévő tárak közt viszont valóban többféle variáció is volt. Így azután a referenciától eltérően kettő Hk416-ost sivatagira, egyet pedig feketére festettem és csak a gépkarabélyokra helyezett kiegészítők festéseivel variálgattam.
A Legend figurájának összeállítása esetében, sajnos a hátsó sisak manta strobe festés közben kipattant a csipeszemből és nem találtam meg többet, ezért az sajna anélkül készült el. Mivel azonban a sisakhoz járt egy V light is, valamint az a katona így is kilóg kicsit a sorból, ezért azt gondolom ez az apró eltérés, már nem oszt, nem szoroz a dioráma esetében.
A taktikai kesztyűk festése esetében is el kellett térjek a valóságtól. Az Airborne figuráin Oakley kesztyűk vannak, ezek viszonylag egyszerűen valósághűre festhetőek voltak. A Legend figuráján viszont Mechanix M-Pact 2 kesztyűk vannak, melyeket már az elején tudtam, hogy nem fogom tudni valósághűre festeni, hiszen az eredeti kesztyűkön lévő ferde feliratokat – melyek ezeknek a kesztyűknek a jól ismert jellemzői - kizárt, hogy valami módon el tudjam a maketten készíteni. És végül valóban anélküliek lettek, ami egy hozzánemértőnek mondjuk jó eséllyel egyáltalán nem tűnik fel, de engem azért picit zavar.
A morale patch-eket úgy készítettem el, hogy leszedtem a fényképeket az internetről, majd készítettem a segítségükkel egy word dokumentumot, melyekre megfelelő apró méretekben felhelyeztem a képeket, ezt pedig kinyomtattam a lehető legjobb minőségben egy fotó papírra. Azokat vágtam ki és ragasztgattam a figurákra a megfelelő helyekre.
Dioráma:
Az alapja egy fából készült, mattra lakkozott lap, melynek az aljára zöld posztót ragasztottak. Ezt nem én csináltam, hanem készen vásároltam.
Bin Laden egykori erődjének külső falát imitáló részt, 2 illetve 1,5 mm vastagságú polisztirol lapokból vágtam és ragasztgattam, összesen tíz darabból, majd Vallejo Ground Texture Light géllel kentem le. Senkinek sem javaslom ennek a gélnek használatát, elég nagy csalódás volt. A kenhetősége nagyon jó és valóban könnyű, azonban – talán pont emiatt – teljesen simára igazítani, szinte lehetetlenség. Szerencse, hogy ebben az esetben ez nem is igazán volt szükséges. Tehát spaklival megfelelőre igazgattam, majd lefújtam kétféle szürkével, árnyékoltam a koszolásnál, végül MIG Green Brown panelező folyadékkal itt-ott bemostam, így olyan hatása lett, mint egy régen tatarozott és festett, itt-ott már repedezett, hibás, az időjárásnak kitett, koszos betonfalnak.
A tetején lévő drótokat vastag és vékony forrasztóónból készítettem, a vasajtót pedig sörös dobozból vágtam ki és szintén forrasztó ónból készítettem a rajta lévő díszítéseket, majd feketére festettem. Végül az egészet a hátára rögzített acélrudacskák, az alapba megfelelő helyre fúrt lukak és pillanatragasztó segítségével rögzítettem az alaphoz.
A fa alapon lévő homokos talajt Vallejo Desert Sand pasztával alapoztam. A kis köveket megszáradt glett anyag pattintásából készítettem, majd pillanatragasztóval rögzítettem, MIG Middle Stone, illetve a fal tövében lévőeket MIG Shinai Grey színre festettem, majd MIG Green Brown panelezővel bemostam és koszoltam. A sivatagos földet pedig MIG East Dust pigmentből pergettem a Vallejo pasztára, majd pigment fixerrel rögzítettem azt.
Végezetül pedig néhány fűcsomót is elhelyeztem. Ezeket a MIG Autumn turfs táblájából vágtam ki és egyenként rögzítettem pillanatragasztóval. A levelek pedig a MIG Tropical dead leaves készletéből valóak, melyeket egyenként, pillanatragasztóval rögzítettem az alapra.
|
| zdtv-33 |
|
| zdtv-20 |
|
| zdtv-21 |
|
| zdtv-22 |
|
| zdtv-24 |
|
| zdtv-26 |
|
| zdtv-29 |
|
| zdtv-31 |
|
| zdtv-18 |
|
| zdtv-19 |
|
| zdtv-1 |
|
| zdtv-2 |
|
| zdtv-4 |
|
| zdtv-5 |
|
| zdtv-6 |
|
| zdtv-7 |
|
| zdtv-9 |
|
| zdtv-10 |
|
| zdtv-11 |
|
| zdtv-12 |
|
| zdtv-13 |
|
| zdtv-15 |
|
| zdtv-16 |
|
| zdtv-17 |
|
| zero-dark-thirty-01 |
|
| zero-dark-thirty |
|
| Zero-Dark-Thirty4 |
|
| zero-dark-thirty3 |
|
| zerodarkthirtyvv |
|
| zdtv-34 |
|
| zdtv-35 |
|
| zdtv-36 |
|
| zdtv-37 |
|
| zdtv-38 |
|
| zdtv-39 |
2017.08.13.