Csepel CS-800 + M-30 122 mm-es tarack

1:72, Armada Hobby + Zvezda No.E 72015 + 6122

Pintér György - Múzeumi krimik Volt szerencsém megnézni a 60-as évek egyik filmkomédiáját, a történet szerint Veszprémben játszódó "Patyolat-akció"-t. Itt a színészlegendák káprázatos játékán kívül bevágtak néhány részletet egy tüzérosztály vonulásáról és éleslövészetéről. Itt a lövegek vontatását a magyar gyártmányú CS-800-as tüzérségi vontatók biztosították. (Az M-30-as löveg makettje lesz a következő.)

Emlékeztem, hogy sok évvel korábban a Balaton Modellnek létezett egy átalakító készlete, amivel egy arra alkalmas szovjet harcjárművet magyarítani lehetett CS-800-zá. Ennek a készletnek a gyártását a cég már réges-régen befejezte. Viszont tippet adtak, hogy az Armada gyártja komplett készletként az eléggé elfeledett, hazai gyártású vontató 1:72-es makettjét, műgyantából.

Első pillanatra fölszisszentem, mert bár sok magyar harci eszköz makettjét elkészítette, ezzel a gyártóval az eddigi tapasztalataim nagyon vegyesek voltak a minőséget illetően. Esetünkben kellemes csalódás volt a vásárlás következménye. (Szorgos kutatás után előkerült a még sok éve Jászberényben vásárolt Balaton Modell-es átalakító doboza és a vezetőfülke lefestett darabja, de a többi alkatrész nem. Na majd, ha nem keresem...)

Szép tiszta, vetemedés- és buborékmentes alkatrészhalom várt rám a masszív kartondoboz fölnyitása után. Arra fel voltam készülve, hogy az összeállítási rajz nem lesz túl bőséges, mint általában, de az alapvető információkat tartalmazza. Kapunk a szürke műgyantadarabok mellé még egy tenyérnyi fotómaratást is. Ezek nem csupán feldobják a makettet, de alap alkatrészeket, például hűtőmaszkot és gallytörőket is tartalmaznak. Ráadásul ügyesen készültek az alkatrészek. A kellő helyeken elvékonyítva az anyag, így az apró alkatrészek leválasztásánál sem volt szükség közelharcra. Ott hasadtak, ahol kell. Az átlátszó alkatrészek, úgy mint ablaküvegek, annyira átlátszók lettek, hogy nem is látszanak, merthogy nincsenek.

Az építés tapasztalatairól még írok.

Az első lépés, miután az öntési csonkokat eltávolítottam a teknőről, a futógörgők felragasztása. A nyílásokba benyúló csapok hosszabbak a kívánatosnál, nem sokkal, de elégé, hogy bizonytalanná tegye a lánctalp rögzítését. Megoldás: vagy vágni a csapok hosszából, vagy kifúrni a törzsön lévő csatlakozópontokat. Ez utóbbi masszívabb kötést eredményezhet. A lengőkarok pozícionálásában nincs korlát, a gyártó rád bízza, mit művelsz. Arra figyelni kell, hogy a lánctalp körömpárjai közé kerüljenek a futógörgők. Egy helyen volt apró öntési hiba. Ez pedig a meghajtó kerekeknél, de könnyen javítható. Vetemedés a vezetőfülkét tartó lapon volt eddig, de nem zavaró, javítható. A makett legmacerásabb része a lánctalp. Nem egyszerű összerakni úgy, ahogy azt a gyártó elképzelte. Végül sikerült összehozni, de ehhez egy korábbi roncs lánctalpának részleteit kellett bevetnem, egy UM Szu-76 földi maradványait. Nem lett olyan, amilyennek én elképzeltem. Legfeljebb nem viszem el versenyre.

Amíg a ragasztás száradt, nekifogtam a vezetőfülke kifestésének. A páros ülés az akkor mindenhol használatos vörösesbarna színt kapta. Ilyen színű műbőrrel voltak bevonva a kor teherautó- és buszülései is. Figyelem! A kapott, egybeöntött páros ülés nem jó! Szét kell vágni. A kettő között lévő helyen volt a sebességváltókar!

A kabinbelsőre csak találgathattam, hogy fehér, vagy ugyanaz a zöld, amivel a külsejét is lefújták. A kormánykereket fotómaratásban kaptam. Nem túl jó. Bár a formája rendben volna, de nem vékony lap volt, hanem valamennyire vastag is - de nem tudok jobbat, marad a gyári... vagy nem. Elgondolkodtam, plusz tanácsot kértem makettező kollégáktól, mert gyanús volt a dolog. Miért volna kormánykerék egy lánctalpas járművön, hiszen nincsenek elforduló kerekei? Végül kaptam egy kabinbelső-fotót, ami végképp eldöntötte a kérdést. Botpár
volt az irányítószerkezet, ahogy sejtettem.
Az öt ablak beüvegezésére magamnak kellett anyagot keresni, mérni, vágni, illeszteni. Húzott szálból vágott darabkákkal jelöltem az ablaktörlőket.
A plató elkészítésénél "kivágtam a rezet". Szó szerint. Szinte körbe volt rakható maratással. Ahogy néztem, tényleg sokat dob a látványon! A magasítókat adó rezek felrakásánál ajánlott a hátsó ajtótól kezdeni. A "C" jelű idomból a készlet négy darabot tartalmaz, a makettre azonban hat kellene. (A rajz szerint 3-3 oldalanként.)

Az összeállítási útmutatóban hiba van. Ezt a képen látható módon megjelöltem. Hátha más is neki akar állni az építésnek.
A reflektorok helyét rosszul adja meg a rajz. A fényképek alapján azok helye a motorház mellett közvetlenül és nem a sárvédőkön. Ott a szélességjelző pálcák helyezkednek el (ami nincs a rajzon). Ezeket húzott szálból érdemes pótolni. Mindezt a hűtőmaszk fémmaratása felragasztása előtt!

A plató kialakításakor be kellett látnom, hogy be kellene ruháznom egy fémmaratás-hajlítóra, mert szép-szép, de, ha nem "elvágólag van" akkor nem annyira jó a vékony fémalkatrész. A kétoldalt kialakított, normál körülmények között felhajtható padok tetejét kicsit följavítottam, a padlózat gyakrabban használt részeit kicsit megkoptattam. Kezd végleges formát önteni a dolog. Hátul még el szeretnék helyezni egy rendszámot világító lámpát is. Ha pedig megérkezik a vontatmány, egy M-30-as 122 mm-es tarack akkor majd kialakítom a vontatás alkatrészeit is. Rendszámot is szeretnék rá, de azt még ki kell találnom, honnan és hogyan kerül rá. Aztán még jön valami alap, amire fölkerül a Magyar Néphadsereg tüzér alakulatának egy darabkája.

Időközben megérkezett a löveg, az M-30 122 mm-s tarack (Zvezda 6122, 1/72).
A Zvezda inkább stratégiai játékokat játszók számára készítette ezt a "szárazon is" összerakható, pattintós makettjét.
Összességében 19 fűzöld alkatrész adja a löveget, a két figurát és az alapot.
Valójában egy fél óra alatt összerakható apróság került a dobozba. Azaz nem részletezték agyon. Ettől függetlenül az összerakásánál oda kell figyelni! Könnyű fordítva rakni. Nekem csak a lövegre volt szükségem. Annyit azért hozzátettem a látványhoz, hogy a cső torkolatát kifúrtam. A többi alkatrész (alap, kezelőszemélyzet) megy a maradékba. Egy kis A/6-os lapocskát kapunk, összeállítási rajzokkal, ami tökéletesen elegendő az összerakás segítéséhez.
Persze festeni majd kell, de az sem jelenthet gondot.

A kérdés, hogy hogyan rögzült a vontatóhoz ez a vontatmány. Ehhez sikerült Juge segítségével egy szakembert találnom, akinek van egy ilyen járműve. Köszönet mindkettőjüknek a segítségért!