Balszerencsés hasraszállás

Messerschmitt Bf-109 G-10

1:72, Revell + saját No.04160 (1996)
Pintér György - Múzeumi krimik A történet a következő:

1945. tavaszán Németországot sorozatos szövetséges bombatámadások érik, minek következtében romokban hevernek a gyárak, nics üzemanyag, nincs lőszer. A Luftwaffe minden erejét a honi légvédelemre fordítja, az életben maradt pilóták a végsőkig hősiesen küzdenek a megmaradt néhány repülővel. A délelőtti órákban a vadászok risztást kapnak, hogy ellenséges bombázók közelednek. Beugranak a repülőkbe, és már szállnak is fel. A reggeli pára oszladozó foszlányai közül apró fekete pontok bújnak elő tizenegy óránál, hétezer méteren. A támadáshoz föléjük kell kerülni, nyomás kilencezer méterre! Lassan kirajzolódnak az ormótlan gépek körvonalai, most már tisztán látszik: amerikai B-17-esek, roskadásik megpakolva robbanóanyaggal. Mikor a vadászok elérik a megfelelő magasságot, egy bukófordulóval megcélozzák a legközelebbi bombázót, és zuhanórepülésben rácsapnak. A Repülő Erőd lövészei észreveszik a támadást, és tüzet nyitnak a géppuskáikból. Nyomjelzős lövedékeik vészesen közel búgnak el a támadók mellet, de hiába minden igyekezet: a négy Messerschmitt együttes tűzereje mindent elsöpör az útjából, s a szétroncsolt bombázó hatalmas tűzgolyóként, vastag, fekete füstcsíkot húzva maga után, darabokban hullik alá a mélybe. A vadászok közben újra magasságot gyűjtenek, hogy ismét lecsaphassanak. A bombázók sem hagyják magukat, lövészeik heves géppuskatűzzel válaszolnak a támadásra. Egy eltévedt lövedék hirtelen a négyes számú gépbe csapódik, átüti a kabin vastag páncélüvegét, súlyosan megsebezve a pilótát a mellkasán, aki a hirtelen nyomásváltozástól és a vérveszteségtől eszméletét veszti. Mikor ismét magához tér, még mindig a repülőben ül, látása homályos, de a vészesen közeledő földet így is észleli. Üvölt a rádió, de ő csak tompa zajt hall, és egész testében heves lüktetést érez. Összeszedi minden erejét, és kiveszi gépét a zuhanásból. Alatta egy kis falu van, jobbra fordul, hogy kitérjen a házak elől. Arra már nincs ideje, hogy a féklapokat leeresztve lassítsa a gépet, így az iszonyú csattanással 350 km/h-s sebességgel vágódik a hasára, mélyen felszántva a mezőt, amire lehasalt. Fémes csikorgással gyűrődnek az elemek, de nagyobb részek nem szakadnak le. Az összeroncsolódott repülő éppen egy fa előtt áll meg pár méterrel, így viszonylag épen megússza a becsapódást. A pilóta sajnos nem ilyen szerencsés. A becsapódás olyan erős volt, hogy eltörte a nyakát. A hős katona, a szerető férj és családapa, aki arra tette fel az életét, hogy megvédje a hazáját, s a családját, most lógó fejjel ül az ülésbe szíjazva. Az értelmetlen háborúskodás végleg elszakította szeretteitől...
Ezzel a makettel szeretnék emléket állítani azoknak a harcoló hősöknek, akik életüket vesztették a háború során.


A makettről:

A dobozban három öntőkeret található, ebből az egyik az átlátszó alkartészeket tartalmazza. Az anyag minősége kiváló, nem törik, viszont könnyen vágható. A felülete is elfogadható, tisztán kivehetőek az apró részletek is, egyedül a panelvonalaknál van szükség újrakarcolásra pár helyen, de ez nem tart semeddig sem. Az alkatrészek nem sorjamentesek, de tekintve a készlet korát, ennyi még bőven elfogadható, és végül a kis reszelgetésért kárpótol a tökéletesen pontos illeszkedés.

Az építést a kabinnal kezdtem, ami négy elemből áll össze:
-műszerfal
-alap
-ülés
-botkormány
A műszerfal először matt feketét kapott, ezt követte egy híg sötétszürke, majd száradás után nagyon híg fehérrel folyattam be a műszereket. Mindezek után egy sötétebb vörös színnel szárazecseteltem, ami a vért imitálja. Az alap sötétszürke színt kapott, majd alumínium színű festékkel finoman szárazecseteltem, így imitálva a kopásokat.
Az ülést matt feketére festettem, majd ezt is alumínium színnel "koptattam".A botkormányt sötétbarna, szürke, fekete, illetve alumínium színű festékkel festettem.
A pilóta még egy régebbi készletből maradt. Rendesen át kellett alakítanom, mivel nem fért be. Első lépésben lesorjáztam, levágtam a kezeit és a lábait, majd a fejét is. A nyaki részt ferdén lereszeltem, így tudtam elérni, hogy "lehajtsa" a fejét. A zubbonyt olivazöld és sötétszürke keverékéből előállított színnel festettem, száradás után nagyon híg feketével folyattam be, majd szárazecseteléssel "összevéreztem". Miután a festéssel elkészültem, a végtagok nélküli testet az ülésbe ragasztottam, majd külön a lábai és a karjai is rákerültek a megfelelő pozícióban.
A törzs két felén a gyártó feltünteti az oldalkonzolokon lévő kezelőszerveket, de az igazat megvallva ezek elég silányra sikeredtek, úgyhogy a törzs szerelését azzal kezdtem, hogy az oldalfalakat simára csiszoltam. Ezek után saját magam elkészítettem a bal oldalra a gázkart és a trimmkereket, jobb oldalra pedig vékony drótból készült egy cső, ami a kabintető alatt húzódik. Az alapszín itt is sötétszürke lett, majd megfelelő színekkel kiemeltem a különböző kapcsolókat, karokat, stb.
Az orrból eltávolítottam az öntött géppuskákat, és megfelelő vastagságú dróttal helyettesítettem. Mikor ezzel kész voltam, mindkét törzsfélből eltávolítottam egy kis darabot a kipufogó alatt, így miután összeragasztottam a törzset, alul keletkezett egy lyuk. Ezt a lyukat egy mécses vékony alumínium részéből kivágott kis darabbal helyettesítettem, és miután megkötött a pillanatragasztó, egy körömvágó ollóval behorpasztottam, néhány helyen ki is lyukasztottam, ezzel imitálva a hasraszállt gép orrának összegyűrődött alját. Ilyen módszerrel készült a gép hasának egy része is, a szárnyak belépőélei, illetve az orrkúpot is így roncsoltam. A légcsavartollakat szintén alumíniumból vágtam ki, majd miután a helyükre kerültek, hátrafelé meghajlítottam őket.
Ragasztás után az illesztések tömítésével nem törődtem, ugyanis a hasraszállt gépek panelei általában nem maradnak egyben, a legtöbb esetben szétcsúsznak.

A panelvonalak újrakarcolása után két réteg szürke alapozót kapott, erre fújtam fel a háromféle szürkéből álló álcafestést. Az alján a legvilágosabb, a szárny vonalától fölfelé valamivel sötétebb, végül erre jöttek a sötétszürke (szinte már fekete) foltok. Két napi száradás után került fel a törzs hátsó részére a sárga gyűrű, ugyan olyan színű, mint amilyen az orrnál és a függőleges vezérsíkon van. Ezek után fényes lakkal fújtam le. Itt megemlíteném, hogy vízbázisú lakkot használtam, és nekem nagyon bevált. Lényegesen egyszerűbb higítani, és a szórópisztolyban sem tesz kárt, gyorsan szárad, és tükörsima felületet alkot. Pár óra száradás után felragasztottam a matricákat. Ahhoz képest, hogy a készletet 1996-ban adták ki, a matricák meglepően jó minőségűek, nem gyűrődnek, nem szakadnak, és jól tapadnak a megfelelően előkészített felületre. Miután ezzel elkészültem, alumínium színű festékkel "koptattam" azokat a felületeket, amelyek hasraszálláskor sérülhetnek. Higítós rongyot egy kis fekete festékbe mártottam, majd finoman áttöröltem vele a repülőt. Ugyanezt a műveletet többször megismételtem különböző színű festékekkel, míg el nem értem, hogy a repülő kellően kifakuljon. Ezek után matt fekete festékkel szárazecseteltem egy kis kormot a kipufogókhoz illetve a géppuskákhoz, majd az egészet matt lakkal fújtam le (szintén vízbázisúval), ezzel lényegében befejeztem a festést.

A dioráma alapján sokat töprengtem, végül egy este megjött az ihlet: nyáron a héregi repülőszerelő üzemben dolgoztam, így minden rendelkezésre állt, hogy az alapot repülőgép-alumíniumból készítsem el. El is készült a tálca, amit bevizsgált, speciálisan a repülőgépipar számára előállított szegecsekkel állítottam össze (csak a főnök meg ne tudja!).
A tálcában a terepet egyszerű purhabból alakítottam ki (OBI-ban 1000 Ft egy palack), majd miután keményre kötött, szikével távolítottam el a felesleget. Kivágtam azt a mélyedést, amit a hasraszállt Messer a mezőn szántott, illetve vágtam egy nagyjából kör alakú kürtőt, ami egy tüzérségi lövedék becsapódásának nyomát hivatott utánozni. A felületet Pritt Power Spray fújható ragasztóval permeteztem be (nagyon jó, csak iszonyú drága), majd kókuszreszelék-szerű, modellboltban kapható műfűvel szórtam be. A felszántott árkot és a lövedék becsapódásának helyét kétféle barna, illetve finomliszt keverékével "pacsmagoltam" be, erre még szárazecseteltem egy kis feketét is.
A fát szintén modellboltban vettem, némi átalakítás után került csak az alapra. A tözsére egy kis moha került zöld festék és liszt keverékéből, a gyökereit pedig műfűvel szórtam meg, hogy beleolvadjon a háttérbe.
Végül rákerültek az apróságok, úgymint antennák és a horrorfilmbe illő "összevérzett", átlőtt kabintető. A lövésnyomot vékony fúróval fúrtam ki, majd a fúrószár erőteljes oldalirányú mozgatásával létrehoztam a lyuk körül keletkező repedéseket. Ezzel lényegében elkészült a makett.

Összegzésként annyit, hogy korához képest ez egy egész kiváló készlet, pontossága, élethűsége és viszonylagos egyszerűsége miatt bártan ajánlom azon kollegáknak, akik csak most ismerkednek a makettezéssel. Egy kis odafigyeléssel remek kis repülőt lehet összehozni belőle.
Messer 21

Egyelőre csak szárazpróba, de már dereng a fény az alagút végén :)
Messer 21
Messer 01

Jól látszik a pilóta lehajtott feje, illetve a kipufogó alatti kivágás.
Messer 01
Messer 02
Messer 02
Messer 03

A kabinból sajnos nem sok minden látszik, élőben látványosabb.
Messer 03
Messer 04
Messer 04
Messer 05
Messer 05
Messer 06

Talán már látszik valami a kabinból.
Messer 06
Messer 07

Összeállítva, alapozva.
Messer 07
Messer 08

Látszik a gyűrődés.
Messer 08
Messer 09

A maszkolás sajnos nem sikerült tökéletesen, kapot egy kis alapozót a pilóta, de természetesen ki lesz javítva.
Messer 09
Messer 10
Messer 10
Messer 11
Messer 11
Messer 12
Messer 12
Messer 13
Messer 13
Messer 14
Messer 14
Messer 15
Messer 15
Messer 16
Messer 16
Messr 17

Már koszosan...
Messr 17
Messer 18
Messer 18
Messer 19
Messer 19
Messer 20
Messer 20
Messer 22
Messer 22
Messer 23
Messer 23
Messer 24
Messer 24
2010.08.25.
Utolsó módosítás: 2010.10.22.
Csonka Gergely (Kuolema), Tata
Értékeld a cikket! ?
A cikket csak bejelentkezett felhasználók értékelhetik. Bejelentkezés, regisztráció
magyarzoli1@vipmail.hu
2010.10.21. 09:47:15
Szia !! Nagyon tetszik amit csináltál ötletes. Egyszerü és mégis nagyszerü!!
Talán és kicsivel több földet tettem volna a gép elé amit összeturt.
De nagyon tetszik és valószínünek tartom hogí valami hasonlót én is csinálok majd, csak nekem szovjet gépem van.
Hozd el december 11.én Baktalórántházára a 4. fenyves kupára .. Üdv Tigris6 TMKB
Rommel93
2010.10.21. 14:39:21
Csodás ötlet, Gyönyörű megvalósítás!
Tisztelet az elesett ászoknak!
gaben21
2010.10.21. 18:03:35
Helló. Nagyon zsír lett. A történet leírása akár egy háborús regény története.csak így tovább.
Juhasz.Adam
2010.10.21. 18:31:24
Ez nagyon szép, gratulálok.
A történet meg a makett iránt is mély elismerésem és tiszteletem!
Azt szeretném még kérdezni, hogy a gyűrődéseket olvasztással vagy esetleg máshogyan érted-e el?
Az adatlapomon van cikk egy most készülő egy diorámáról egy kilőtt stug-ról már vannak képek, én ott hővel puhítottam meg a felületet és deformáltam el fa illetve fém tárgyakkal.
Hornet102
2010.10.21. 18:35:28
Nagyon szép lett! Millió gratuláció!
Hol lesz pontosan ez a kupa? Nem vagyok nagy makettező, de ha ilyen közel van egy ilyen kiállítás vagy találkozó akkor szívesen megnézném! Belépő?
Amúgy nekem is volt anno egy ilyen 109-sem, csak hát akkor még nagyon gyerek voltam és szegényke bánta a velem való találkozást... De roncsnak még talán meg lehet csinálni. Úgy hogy ez a idó adott néhány tippet és ötletet!
Köszönöm/Köszönjük!
wolf
2010.10.23. 09:58:38
Az ötlet nagyon jó, a feladat - reális sérülésekkel ábrázolni egy összetört repülőt - annál nehezebb. Fontos az internet vagy a szakirodalom elmélyült tanulmányozása.
Észrevételeim: ha egy gép kényszer leszáll a begyűrődő alkatrészek leszakadnak és szint nyomvonalat húznak a gép mögött, a gép alja sérül, kopik de a felső rész nem mert nincs közvetlen fizikai behatásnak kitéve, így pl a festés ép marad. Más a helyzet ha pl vízbe csapódik. A fellelhető fotók alapján ott az idő szinte teljesen eltünteti a festéket.
Kuolema
2010.10.30. 10:08:58
Sziasztok!
Köszönöm szépen a rengeteg elismerést, nagyon jól esik :)
Tigris6: a fent lévő képek nem a végleges állapotot mutatják, még rengeteg apró dolgot lehet rajta finomítani. A kiállításra nem valószínű, hogy viszem, mivel ez az első diorámának nevezhető alkotásom, és igazából csak "tanulómakett", van még hova fejlődnöm :)
Gaben21: köszönöm szépen, a történethez főleg Tobak Tibor könyvei adták az ötletet (Pumák égen-földön, Pumák és a többiek). Ajánlom mindenkinek, akit érdekel a háborús repülés, nagyon jók!
Ádám: minden összegyűrt rész mécsesek vékony alumínium részéből van. Először elkészítettem az ép alkatrészt, majd miután a helyén volt, egy egyszerű körömolló segítségével horpasztottam be, lyukasztottam ki, melegítés nélkül. Én is próbálkoztam műanyag gyűrésével úgy, hogy megmelegítettem, de nagyon kényes művelet. Abból indultam ki, hogy az összegyűrődött fémet legélethűbben az összegyűrt fém adja vissza :)
wolf: igazad van, lehet, hogy tényleg eltúloztam egy kicsit a szárny felső felületének koptatását. Úgy gondolkodtam, hogy a hasán lévő sérülések nagy része nem látszik, és ha a többi részt épen hagyom, talán nem lesz majd olyan feltűnő, hogy ez a repülő lezuhant, és megrongálódott. Arra én is gondoltam, hogy a mögötte lévő földsávra elszórok egy-két leszakadt elemet, ha lesz egy kis időm, megcsinálom.
További jó makettezést Mindenkinek!
Üdv.: Kuolema
Szólj hozzá! ?
Megjegyzést csak bejelentkezett felhasználók írhatnak. Bejelentkezés, regisztráció