Pintér György - Múzeumi krimik
Még februárban, egy unalmas napon tallóztam a Makettinfón a topikok között, és mivel nemigen foglalkozom repülőkkel, meglepődve olvastam, hogy itt a közelünkben egy lelkes kis csapat belefogott egy MiG-15 UTI felújításába.
Érdekelni kezdett a dolog, már csak technikai szempontból is, és elkezdtem utána nézni az elérhetőségüknek.
Felmentem a honlapjukra, ahol igen sok érdekességet lehet látni, majd felhívtam Kulik Jancsit, hogy lenne-e lehetőség egy látogatásra náluk. Örömmel fogadta jelentkezésemet és meg is beszéltünk egy időpontot, melyet jeleztem Mekettnek is, hátha van kedve társulni (volt - Mekett).
Március 8-án reggel igen szeles időben érkeztünk ki Tökölre, a volt DRRT, valamikori PG kapujához. Jani fogadott minket, és bekísért a hangárok közé.
Rögtön kint a placcon, egy MiG-21-gyel találkoztunk. Mint megtudtuk, üzemképes a madárka. Nem messze tőle egy Jak-28 félbevágott, megcsonkított teteme hevert a földön. Sajnos őt már nem tudták egészben megmenteni, így csak az orr-részt tudták elhozni.
Ezek után bementünk egy konténerből kialakított kis műhelybe, ahol a fia és az egyik segítőjük éppen a 15-ös kábelrengetegével küzdöttek, mint egy modern Laokon csoport tagjai, hogy a fegyverzeti vezérlőrendszer elemeit a hatástalanításhoz kiemeljék a korbácsból.
Itt rengeteg már felújított és még felújításra váró alkatrész hevert a polcokon. Laikus számára össze-visszaságban, ámde nekik érthetően, elrendezett módon. Az egyik falat teljesen beterítette a gép komplett elektromos rendszerének kinagyított rajza, egy másikon pedig a fék és hidraulika rendszeré.
Miközben Jani mesélt az egész vállalkozás eredetéről, a gép beszerzéséről, a munkafolyamatokról, mi bőszen fotózgattuk az ott található alkatrészeket, érdekességeket. Ezen kapva egyszer csak elénk került egy eredeti légi felderítő fotózáshoz való fényképezőgép is, melyet a MiG-eken használtak. Rövid kábelkötögetés után még a működőképességéről is megbizonyosodhattunk.
Közben felfedeztünk pár kopott, öreges, láthatóan sokáig a földben időző alkatrészt is. Kérdésünkre megtudtuk, hogy a reptér területén épülő bevásárlóközpont alapjainak ásásakor kerültek felszínre. A vizsgálatok kiderítették, hogy Messerekből származnak, ugyanis annak idején itt a gyárban ezeket is gyártották, javították.
Mikor jól kibámultuk magunkat, átmentünk egy szomszédos konténerbe, ami raktárként szolgált. A polcok itt is tele voltak mindenféle repülőgépalkatrésszel. Nem kis meglepetésünkre egy légcsavardarabot is felleltünk, ami valamikor egy B-24 Liberator része volt. A közös fotózás után feltárult a hangárkapu és végre betekintést nyerhettünk a szentélybe.
Nos, mit is mondjak. Jómagam autószerelőként sok érdekességet látok a napi munka során, de ez még engem is lenyűgözött.
A törzs két félben a hangár két oldalán, a szárnyak külön állványon. Alkatrészek, csövek, kábelek, szerszámok mindenfelé. A háttérben polcokon itt is rengeteg tartalék alkatrész, állványon a már felújított hajtómű. Nehéz lenne leírni mindent, amit láttunk, tapasztaltunk, fotóztunk.
Csodálatra méltó az a precíz alaposság, mellyel a részegységek, valamint az egész felújítását végzik. Csak kiragadott példaként említeném meg a csűrők üzemeléséhez szükséges mechanikát, mely akár egy ujjal is mozgatható. Vagy éppen a már elkészült csőrendszer, gyári színre festése, mellyel meghatározható a rajzok alapján mi, mire szolgál. Ha már a csöveknél tartunk. Némelyiknek bőr burkolata van, ezek elkészítését Jani felesége végezte, az eredeti varrási séma alkalmazásával.
Közben megtudtuk, hogy a repülő szereléséhez szükséges célszerszámok mind a rendelkezésükre állnak. Van, ami a PG-ben eltöltött évtizedek után maradt náluk, van, amit külföldi partnerektől kaptak.
Elég sokat időztünk a hangárban, majd utána átmentünk az irodába.
Itt szintén a legtöbb helyet polcok uralták. Rajtuk már bevizsgált műszerek a MiG-hez, mérőműszerek a beállításokhoz. Egy polcon kuriózumnak számító, EREDETI gépkönyvek, leírások.
Innen egy rövid sétával elmentünk a reptér egy másik részébe, ahol egy kisebb bunkerben szépen egymás mellett/mögött sorakoztak a még javításra váró tartalék hajtóművek. Szintén itt láthattunk ládákat, telis-tele a már említett gödrökből kibányászott II. világháborús maradványokkal.
Ismét vissza a MIG hangárhoz, annak is a hátsó részéhez. A sugárkamrában szintén még elfekvőben lévő hajtóművek találhatóak.
Búcsúzáskor Jani még bevitt bennünket a kijáratnál lévő nagy hangárba, ahol a mai kor kisrepülőit tekinthettük meg.
Bízom benne, hogy sikeres lesz a MiG hajtóműpróbája, műszaki átvételezése és sűrűn láthatjuk majd feltűnni repülés közben egünkön.