Letov L-13 Blanik
1:48, Modela
Pintér György - Múzeumi krimik
Újabb, a legtöbb makettező számára ismeretlen gép. Bombákat sem tud vinni, 18 hengeres csillagmotorja sincs, lassú is, de mégis jobban tetszik, mint bármilyen "warbird". :)
1956-ban sok minden történt, Elvis felkerült a slágerlistákra a Heartbreak Hotel című számával, az angliai vasúton megszüntették a harmadosztályt, az IBM megalkotta az első merevlemezt, Budapesten forradalom tört ki, Csehszlovákiában felszállt a Blanik prototípusa.
Az XLF-207 kísérleti géppel nyert tapasztalatok alapján építették, alapfokú kiképzőgépként de műrepülésre és távrepülésekre is alkalmas volt. Teljesen fémépítésű gép volt, lamináris szárnyprofillal és rengeteg szabványos szovjet alkatrészből. Azt sajnos nem sikerült kiderítenem, hogy ez pontosan mit jelent...
A sorozatgyártást 1958-ban kezdték meg, mindent összeszámolva több, mint 3000 példány készült el. Gyorsan népszerű lett, még az amerikai légierő is használta, alapfokú kiképzőgépként.
Természetesen voltak vele problémák is. A futómű vezérlő fordítva működik, mint ahogy a logika megkövetelné, előre tolva húzza be a futóművet. Más probléma is volt a kabinban, az ívelőlapok és a zuhanóféklap fogantyúja nagyon közel volt egymáshoz, ez sok balesetet okozott. Kellemetlen dolog féklapot nyitni, amikor nem kellene... Az alacsony építésű vízszintes vezérsík pedig könnyen elakadt a fűben, ez különösen terepre szálláskor okozhatott sérülést.
A gépet szemlélve egy laikus szeme biztosan megakad a jól láthatóan előrenyilazott szárnyakon. Ez nem "dizájnelem", a tervezők sem a második világháborús német prototípusokat irigyelték meg - gyakorlati oka van. Ez egy kiképzőgép, a kezdetekkor ketten ülnek benne, növendék elöl, oktató hátul. Az első egyedülrepülés is ezzel a típussal történik, viszont oktató nélkül. A kezdő pilótáknak gondot jelenthet, hogy az oktató hiánya miatt a súlypont hátrébb kerül, más mozdulatokkal kell vezetni a gépet. Ezt elkerülendő, több megoldást dolgoztak ki. Ebből az egyik az, hogy az oktatót ültessük a súlypontba, így hiánya majd nem fogja azt befolyásolni. Nagyon nehéz viszont úgy kialakítani teherviselő elmeket, hogy a főtartó helyén egy oktató csücsül. :)
Megoldás? Emeljük fel a szárnyat az oktató fölé, vagy például nyilazzuk előre. Egyébként ha valaki alaposabban megnéz egy Rubik Góbét, annak is előre van nyilazva a szárnya, 1,5 fokkal. Alig látni, de bizony előre van...
Több változata is készült, az L-13 AC a Super Balnik (L-23) szárnyaival és pilótafülkéjével készült, kifejezetten műrepülő célokra. A Vivat a motoros vitorlázó változat volt, orrában egy Mikron MIII AE motorral. Volt más segédmotoros változat is, itt a szárny felett volt fixen felszerelve egy kisegítő motor (ez is megépíthető a makettből). Az SL-2P egy érdekes változat volt: Litvániában készült a lamináris szárnyprofilok tanulmányozására. Ehhez két Blanikot építettek össze, a kialakítás hasonló volt, mint a He-111 Zwilling esetében.
A makett eredetije a Modela cégnél készült, de hozzám egy utángyártott változat került, német nyelvű szöveges (!) összeállítási útmutatóval és használhatatlanra sárgult matricalappal. A kidolgozottság nem rossz, de a felület szörnyű, kiemelkedő panelvonalas rettenet. Szerencsére nem túl nehéz újrakarcolni, érdemes is megtenni, rengeteget dob a gép megjelenésén. Fémépítésű gép lévén rengeteg szegecs tartotta össze a szerkezetet, ezek elkészítése viszont már ízlés kérdése. (A gépen ezek a laposfejű szegecsek a felületbe voltak csiszolva, alig látszottak. Fotótól függ, hogy mit látunk.)
A kabinban megkapjuk az alap dolgokat: műszerfal, ülések, botkormány, de ennyi. Szerencsére a kabin nem volt túlbonyolítva, könnyen fel lehet javítani. A kabintető rettenetes, fel kell polírozni, valamennyit lehet rajta segíteni. Az igazi megoldás új kabintető húzása lenne.
Az illeszkedés meglepően jó és sorja sem nagyon található az alkatrészeken.
2008-08-23
Első lépésként a kabintetőt kezdtem újrapolírozni és újrakarcoltam a panelvonalakat. Ezután a szárnyak már meg is kapták első Surfacer 1200-as rétegüket és kijavítottam a karcolás során ejtett hibákat.
2008-08-24
A szárnyak most már teljesen ki vannak javítva, a törzsön majd még kicsit kell alakítani. Összepróbáltam a kabin alkatrészeit is, meglepően jó az összkép, csak az oldalfalakról kell pótolni pár kezelőszervet. A kabin úgyis csukva lesz, na meg a kabintető sem lesz 100 %-os...
1956-ban sok minden történt, Elvis felkerült a slágerlistákra a Heartbreak Hotel című számával, az angliai vasúton megszüntették a harmadosztályt, az IBM megalkotta az első merevlemezt, Budapesten forradalom tört ki, Csehszlovákiában felszállt a Blanik prototípusa.
Az XLF-207 kísérleti géppel nyert tapasztalatok alapján építették, alapfokú kiképzőgépként de műrepülésre és távrepülésekre is alkalmas volt. Teljesen fémépítésű gép volt, lamináris szárnyprofillal és rengeteg szabványos szovjet alkatrészből. Azt sajnos nem sikerült kiderítenem, hogy ez pontosan mit jelent...
A sorozatgyártást 1958-ban kezdték meg, mindent összeszámolva több, mint 3000 példány készült el. Gyorsan népszerű lett, még az amerikai légierő is használta, alapfokú kiképzőgépként.
Természetesen voltak vele problémák is. A futómű vezérlő fordítva működik, mint ahogy a logika megkövetelné, előre tolva húzza be a futóművet. Más probléma is volt a kabinban, az ívelőlapok és a zuhanóféklap fogantyúja nagyon közel volt egymáshoz, ez sok balesetet okozott. Kellemetlen dolog féklapot nyitni, amikor nem kellene... Az alacsony építésű vízszintes vezérsík pedig könnyen elakadt a fűben, ez különösen terepre szálláskor okozhatott sérülést.
A gépet szemlélve egy laikus szeme biztosan megakad a jól láthatóan előrenyilazott szárnyakon. Ez nem "dizájnelem", a tervezők sem a második világháborús német prototípusokat irigyelték meg - gyakorlati oka van. Ez egy kiképzőgép, a kezdetekkor ketten ülnek benne, növendék elöl, oktató hátul. Az első egyedülrepülés is ezzel a típussal történik, viszont oktató nélkül. A kezdő pilótáknak gondot jelenthet, hogy az oktató hiánya miatt a súlypont hátrébb kerül, más mozdulatokkal kell vezetni a gépet. Ezt elkerülendő, több megoldást dolgoztak ki. Ebből az egyik az, hogy az oktatót ültessük a súlypontba, így hiánya majd nem fogja azt befolyásolni. Nagyon nehéz viszont úgy kialakítani teherviselő elmeket, hogy a főtartó helyén egy oktató csücsül. :)
Megoldás? Emeljük fel a szárnyat az oktató fölé, vagy például nyilazzuk előre. Egyébként ha valaki alaposabban megnéz egy Rubik Góbét, annak is előre van nyilazva a szárnya, 1,5 fokkal. Alig látni, de bizony előre van...
Több változata is készült, az L-13 AC a Super Balnik (L-23) szárnyaival és pilótafülkéjével készült, kifejezetten műrepülő célokra. A Vivat a motoros vitorlázó változat volt, orrában egy Mikron MIII AE motorral. Volt más segédmotoros változat is, itt a szárny felett volt fixen felszerelve egy kisegítő motor (ez is megépíthető a makettből). Az SL-2P egy érdekes változat volt: Litvániában készült a lamináris szárnyprofilok tanulmányozására. Ehhez két Blanikot építettek össze, a kialakítás hasonló volt, mint a He-111 Zwilling esetében.
A makett eredetije a Modela cégnél készült, de hozzám egy utángyártott változat került, német nyelvű szöveges (!) összeállítási útmutatóval és használhatatlanra sárgult matricalappal. A kidolgozottság nem rossz, de a felület szörnyű, kiemelkedő panelvonalas rettenet. Szerencsére nem túl nehéz újrakarcolni, érdemes is megtenni, rengeteget dob a gép megjelenésén. Fémépítésű gép lévén rengeteg szegecs tartotta össze a szerkezetet, ezek elkészítése viszont már ízlés kérdése. (A gépen ezek a laposfejű szegecsek a felületbe voltak csiszolva, alig látszottak. Fotótól függ, hogy mit látunk.)
A kabinban megkapjuk az alap dolgokat: műszerfal, ülések, botkormány, de ennyi. Szerencsére a kabin nem volt túlbonyolítva, könnyen fel lehet javítani. A kabintető rettenetes, fel kell polírozni, valamennyit lehet rajta segíteni. Az igazi megoldás új kabintető húzása lenne.
Az illeszkedés meglepően jó és sorja sem nagyon található az alkatrészeken.
2008-08-23
Első lépésként a kabintetőt kezdtem újrapolírozni és újrakarcoltam a panelvonalakat. Ezután a szárnyak már meg is kapták első Surfacer 1200-as rétegüket és kijavítottam a karcolás során ejtett hibákat.
2008-08-24
A szárnyak most már teljesen ki vannak javítva, a törzsön majd még kicsit kell alakítani. Összepróbáltam a kabin alkatrészeit is, meglepően jó az összkép, csak az oldalfalakról kell pótolni pár kezelőszervet. A kabin úgyis csukva lesz, na meg a kabintető sem lesz 100 %-os...
|
| Blanik, látványos… |
|
| Alkatrészek ú… |
|
| Kabin alkatrészek… |
|
| A sárga szín nem… |
2008.08.23.
Utolsó módosítás: 2008.08.24.
Utolsó módosítás: 2008.08.24.