Pintér György - Múzeumi krimik
Régen jelentkeztem, mert sajnos a munka és egyéb elfoglaltságok miatt nem sok időm volt makettezni. Most viszont úgy döntöttem nem várok tovább és rendeltem polisztirol sikó lemezeket és nekiláttam egy veteránnak.
A típust már korábban terveztem a veterán sor alatt, csak a festésen gondolkodtam sokat. Nekem a MÁVAUT szürke szín jön be a legjobb a régi Ikarusok között, de mivel csuklósban már megvan így végül a troli változatot készítettem el. Ehhez volt festékem is viszonylag sok képet találtam róla, ráadásul most készült el Szegeden a Lanta által gyönyörűen restaurált 60T. Persze Rigó Endre munkáiról készített képek is sokat segítenek, különösen a tető kidolgozásában hiszen arról nincsenek képek.
Szokás szerint először megrajzoltam a buszt, majd elkezdtem kivágni. Egy kicsit nehezebb vágni, mint a kartont, főleg az ablakoknál, de nem nehéz, többször rá kell menni szikével. Az igazi troliknak valamiért már nem volt ez a kis háromszög ablak lent ami a sofőr kilátásában segített, de Én meghagytam, mert tetszik.
Ezután jöttek a hajlítások és összeragasztások. Nem lett tökéletes, vannak benne hullámok (az igazikban is voltak még ebben a korban).
Ragasztáshoz pillanatragasztót használtam, mert ezt már jól ismerem. Bár nem túl gazdaságos, nagyon kis kiszerelésben lehet csak kapni.
A ragasztás után kitömítettem minden rést, hézagot (na, ez az amit egy kartonnál nem lehet) és jött a csiszolás. 1-2 helyen túlzásba vittem (tető-sarok illesztések) itt eléggé elvékonyodott, volt ahol kis is lyukadt.
Végül jött az alapozó két rétegben, majd ismét csiszolás, de ezúttal vizesen, hogy teljesen sima felületet kapjak.
Ezután jött a fényezés, piros festék 3 rétegben, de így is néhol ködös. Az elején a fehér részt szintén fújtam de a festékpor ráment a piros részekre is, pedig alaposan kimaszkoltam, ezért az oldalát és a többi részt fehér makettfestékkel és ecsettel csináltam. Nem olyan szép, de ez biztonságosabb megoldás. A veteránoknál szerencsére beleférnek ezek az esztétikai hibák, még élethűbb is így.
Az áramszedő és villamos dolgok vegyesen készültek mindenből ami a kezembe akadt. A tető szélességjelzőket nem tettem fel, mert nem mindegyiken volt, a most elkészült 60-ason sincs rajta.
A tükrök felülre kerültek szintén emiatt de elnézve a régi képeket, inkább alul volt jellemző.
A beltér úgy készült, mint az eddigi papíroknál kartonból.
A korlátok forrasztó ónból készültek, de ez nagyon könnyen deformálódik így a későbbiekben inkább rézdrótot használok majd.
Sajnos összeépítés után el is dőlt az egyik de úgy-ahogy sikerült javítani. A sofőr mögötti fal utáni tetőtéri kapaszkodót viszont már nem tudtam visszarakni így az hiányzik. Minden más elkészült: fényes fehér burkolat, lámpák.
Vannak hibái...sajnos a méretet is elrontottam már az elején, mert a jellegrajzokon a magasság a talajtól van mérve, ebből le kell vonni a talaj-alváz közti távolságot, de ezt elfelejtettem. Utólag már nem tudtam sokat vágni, de annyival hosszabbra is csináltam, amennyivel magasabb.
Na igen, itt említem meg, hogy így sajnos egy picit hosszabb is lett, de ez csak az oldalsó ablakoknál látszik. A tömítések, festések terén is van még mit gyakorolni, de úgy gondolom elsőre nem is olyan rossz.