Pintér György - Múzeumi krimik
Pár éve, makettezőként érdeklődési köröm a Magyar Királyi Honvéd Légierő korai időszakának repülőeszközei felé fordult. Hála az információs forradalomnak, egyre több forrás áll a rendelkezésére mindazoknak, akik igyekeznek minél élethűebben elkészíteni a korabeli harceszközök kicsinyített másolatait.
A makett helyes megépítésén, festésén túl, a korabeli jelzések reprodukálása is cél (felségjelzések,századjelvények oldalszámok stb.). Átnézve több korabeli fotót, felmerült bennem a kérdés, miért van az,hogy azonos típusokon bizonyos esetekben különböző stílusú oldalszámokat alkalmaznak, bizonyos esetekben pedig különböző típusok esetén is azonosat. Egyáltalán, mi volt az oldalszámok kiosztásának módszere, rendje? Megpróbáltam több különböző szempont szerint rendezni az általam ismert fotókat. A talált törvényszerűségekről szól ez az írás.
Az Anschlusstól az Első Bécsi döntésig terjedő bő fél évben jelentősen és hirtelen felgyorsultak a hazánkat is érintő külpolitikai folyamatok. Ez az időszak volt az, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy nincsenek "kőbe vésve" a trianoni határok, megfelelő érdekérvényesítéssel lehetőség kínálkozik a teljes közvélemény által oly rég áhított határrevízióra. Az érdekérvényesítés diplomácián túlmutató feltétele egy közép-európai mértékkel számottevőnek nevezhető hadsereg létrehozása. Ezt a célt szolgálta az 1938 márciusában meghirdetett hadrendfejlesztési program, melynek eredményeként 1938. október 1-gyel életbe lépett a Huba (I) hadrend.
Az új hadrend felállítása az addig rejtett módon működő légierőt is érintette. 1938. szeptember 23-án a VKF által kiadott rendelkezés alapján megkezdődött az új ék alakú hadijelek felfestése az addig nemzeti színű Légügyi Hivatali (továbbiakban: LüH) jelzés, illetve polgári lajstromjel helyére. Szeptember 24-től a hadrendben szereplő 25 repülőszázad állományában levő valamennyi hadirepülőgépre az adott repülőeszköz rendeltetésére utaló egy betűből ("V": vadász, "F": felderítő, "G": gyakorló, stb.) és 3 számból álló egyedi katonai jelzés (továbbiakban: oldalszám) került fel. A rendelet szövege nem tér ki az oldalszám felfestésének módjára (színére, pontos helyzetére, az alkalmazott betűtípusra, arra, hogy kell-e bármilyen írásjelet alkalmazni a betű és a számok között, stb.
Nyilvánvaló, hogy a különböző helyszíneken települt alakulatok a számukra kiadott oldalszám felfestésére vonatkozó utasítást nem voltak képesek egyféleképpen végrehajtani. A műszaki állomány bázisrepülőterenként különböző méretű, betűtípusú oldalszám sablonokat gyártott, és ezekkel festette fel a számára előírt jelzéseket (1. kép). Ebből eredően, a különböző oldalszám stílusok érdekes következtetések levonására adnak lehetőséget. Előtte azonban, mindenképp szükséges a hadrend vázlatos ismertetése.
A Légierő felépítése
A Hadsereg Főparancsnokság 1938. szeptember 27-én a VKF részére harcérték jelentést küldött. Ez alapján 1938. szeptember 21-én, vagyis az oldalszám felfestést elrendelő utasítás kihirdetése előtt 2 nappal. A légierő 196 db "Hadihasználatban lévő hadigéppel" rendelkezett. Ezeket 1 db vadász-, és 2 db bombázóezredbe, valamint egy távolfelderítő osztályba szervezték. Ide tartoztak a különböző kiképző alakulatok is. 7 db közelfelderítő század közvetlenül volt alárendelve a területi alapon szervezett vegyes dandár-, később hadtestparancsnokságokhoz.
Az 1. repülőezred felépítése, az alegységek által használt oldalszám minták.
Az ezred 1936 óta 2 osztályból állt. Mindkét osztályhoz 3-3 repülőszázad tartozott. Papíron minden századnak 9 db harci, és 3 db harci-gyakorló Fiat CR.32 típusú vadászgéppel kellett rendelkeznie. A Fiat CR.32-esek mellett a vadászszázadok állományába tartozott alakulatonként 3 Focke-Wulf Fw 56 vadászgyakorló és 1-2 Bücker Bü 131 iskola- és futárrepülőgép is. Ez a létszám azonban feltehetően nem állt minden esetben ténylegesen rendelkezésére.
Az alakulat I. vadász osztályához 1938 szeptemberében a börgöndi bázis-repülőterű 1/1. "Íjász" és a 1/2. "Ludas Matyi", valamint Veszprémben települt 1/3. "Puma" vadászrepülő század tartozott.
A II. vadászrepülő osztályhoz ugyanekkor az 1/4. "Teve", 1/5. "Dongó", 1/6. "Kőr" századok tartoztak, mind a három kecskeméti bázisreptérrel.
Ez alapján a CR.32-kre, Fw 56-okra három különböző bázisreptéren kerülhetett fel oldalszám: Székesfehérvárott, Veszprémben, illetve Kecskeméten az alábbiak szerint:
"székesfehérvári (börgöndi/sóstói)" minta
Az 1920-as évektől a LüH Székesfehérvár-Sóstón építette ki az ország legszámottevőbb repülőjavító bázisát. Ehhez kapcsolódóan a város környékén több repülőtér is létesült. Az egyik ilyen volt a várostól pár kilométerre elhelyezkedő börgöndi katonai repülőtér. Itt települt az 1/1. "Íjász", valamint az 1/2. "Ludas Matyi" század.
Az alkalmazott betűtípusra jellemző a viszonylag nagy méret, a szabályos körívek, és az 1-esek nagyméretű "zászlója". A vonalvégek derékszögben vannak levágva és betűjel után pontot használtak.
Itt kell megjegyezni, hogy székesfehérvár-sóstói reptéren települt a Heinkel He 46E-2/Un-nal felszerelt II. Közelfelderítő (továbbiakban: K.F.) "Lucifer" század, a leírttal megegyező oldalszám mintát használt (2. kép).
Jogos a feltételezés, hogy a betűtípus itt valószínűleg nem alakulathoz kötődik, hanem inkább a Sóstón települt 4. repülőgépjavító üzem sablonja lehetett, melyet a közelben állomásozó alakulatok is használtak, illetve másoltak. (Valószínűsíti ezt, hogy a későbbiek folyamán egyéb, a javító üzem profiljába tartozó repülőgépeken is feltűnik ez a minta, igaz, kicsit más formában.)
Ebből az időszakból "székesfehérvári" oldalszám mintával az alábbi repülőgépekről ismert fotó.
Fiat CR.32:
1/1. "Íjász": V.101, V.102, V.103, V.104, V.105, V.106, V.107, V.108, V.110, V.112
1/2. "Ludas Matyi": V.114, V.115, V.117, V.120, V122
Fw 56:
1/1. "Íjász": G.122, G.123
1/2. "Ludas Matyi": G.126
"veszprémi I" minta
Bár az előzőekkel azonos osztályba tartozott a Veszprémben állomásozó 1/3. "Puma" vadászszázad, mégis az oldalszám felfestésének módja markánsan megkülönbözteti az 1/1. és 1/2. századoktól. Jellegzetessége az előzőhöz képest kevésbé kerekded betűtípus, valamint a betű és a számsor között a kötőjel alkalmazása (3. kép).
Ebből az időszakból "veszprémi I" mintával fotók alapján az alábbi oldalszámok azonosíthatók:
Fiat CR.32: V-131, V-132, V-134, V-135, V-136
Fw 56: G-129
Bü 131A: I-162
"kecskeméti" minta:
A legtöbb CR.32-esnél megfigyelhető forma, amely az 1937 májusától Kecskeméten állomásozó 1/II. vadászosztály eszközein egységesen került bevezetésre, vagyis a 1/4. "Teve", 1/5. "Dongó", 1/6. "Kőr" vadászszázadok gépein. A stílus ismérve a feltűnően kis méret, a számok, és betű között a pont használata. Későbbiekben, miután kamuflázs került a gépekre, az oldalszámot egy világos színű árnyékolással emelték ki a sötét álcázó színből (4. kép).
"kecskeméti" oldalszám mintával az alábbi repülőgépekről ismert fotó.
Fiat CR.32:
1/4. "Teve": V.142, V.143, V.144, V.145, V147, V.148
1/5. "Dongó": V.150, V.151, V.154, V.156, V.157, V.158, V.159, V.160
1/6. "Kőr": V.161, V.165, V.168, V.169, V.171, V.172
Fw 56:
1/4. "Teve": G.131
1/5. "Dongó": G.132
1/6. "Kőr": G.135, G.137
Az oldalszámok kiosztásának rendje
Az oldalszámok vizsgálatával érdekes következtetés levonására nyílik lehetőség. Az 1/1. és 1/2. vadászszázadok gépei, fotóról azonosított módon a V.101-től a V.122-ig terjedő sorozatot ölelik fel. A "veszprémi I" minta legmagasabb fotóról igazolt oldalszáma a V-135. A "kecskeméti" minta legalacsonyabb fotóról ismert tagja a V.142. Bizonyos, hogy legmagasabb számértékű, 1/5. "Dongó" századhoz került oldalszám a V.160-as, a V.161 viszont már a 1/6. "Kőr"-höz tartozott. Ennél a századnál az ismert legmagasabb oldalszám a V.172. Ez utóbbi, vélhetően a század 12. gépe. Nyilvánvaló a következtetés, az oldalszámok alakulatszám szerint növekvő sorrendben kerültek kiosztásra. Vagyis az 1/1. század kapta a V.101-V.112-ig terjedő oldalszámsort, V.113-V.124-ig került a 1/2.-hez, és így folytatólagosan következett a V.125-V.136, stb. Ugyanez a "mintázat" figyelhető meg a Fw 56-osok esetében is. Az első 3 db oldalszámot G.121-G.123-ig az 1/1. "Íjász" század használta. Igaz, ez esetben nem volt teljes a gépállomány - tekintettel arra, hogy az MKHL az oldalszám felfestésének időszakában mindössze 17 db Fw 56-tal rendelkezett a szükséges 3x6, vagyis 18 db helyett.
Gépcserék, szervezeti változások
Az írás elején vázolt hadrend 1939 októberéig állt fenn. Az 1939 nyarának végére beérkező Fiat CR.42-esek hadrendbe állítása lehetővé tette a vadászalakulatok számának növelését. Az új hadrend szerint 2 db vadászezred alakult 2-2 osztállyal, melyek mindegyikéhez 2-2 vadászszázad tartozott. A korábbi 6 helyett tehát 8 vadászszázad alakult. Mindkét ezrednek volt 2-2 Fiat CR.42-vel és 2-2 Fiat CR.32-vel felszerelt százada. A Fiat CR.32-vel felszerelt századok száma ezáltal 4-re csökkent. Az új hadrendi számozás szerit az 1/1. "Dongó", 1/2. "Ludas Matyi", a 2/1. "Mackó" és a 2/2. "Puma". Ezekhez a századokhoz bizonyíthatóan jutott anyag a megszűnt, vagy átfegyverzett alakulatok gépállományából. További állományfeltöltésre adott lehetőséget 1939 végén, a volt osztrák légierő gépállományából 36 db Fiat CR.32 beszerzése. Ezek a gépek a megerősített "quater" szériába tartoztak és V.172 feletti és V.100 alatti oldalszámot kaptak. A fellelt fotódokumentumok alapján az ex-osztrák gépek a 2/1. "Mackó" és a 2/2. "Puma" század állományába kerültek. Ugyanakkor a "Puma" század korábbi gépei leginkább az 1/2. "Ludas Matyi" vadászszázadnál tűnnek fel (5-6.kép).
Az 1939-es év második felében érkező Fiat CR.42-esekre (és minden más, 1938 októberét követően beérkező harci gépre) már a gyártósoron felfestették a légierő által kiutalt oldalszámsort. Így ezek rendszeresítésével végérvényesen megszűnt a kapcsolat az alakulat, az oldalszámstílus, illetve oldalszámsorrend között.
(folyt.köv)
A makett helyes megépítésén, festésén túl, a korabeli jelzések reprodukálása is cél (felségjelzések,századjelvények oldalszámok stb.). Átnézve több korabeli fotót, felmerült bennem a kérdés, miért van az,hogy azonos típusokon bizonyos esetekben különböző stílusú oldalszámokat alkalmaznak, bizonyos esetekben pedig különböző típusok esetén is azonosat. Egyáltalán, mi volt az oldalszámok kiosztásának módszere, rendje? Megpróbáltam több különböző szempont szerint rendezni az általam ismert fotókat. A talált törvényszerűségekről szól ez az írás.
Az Anschlusstól az Első Bécsi döntésig terjedő bő fél évben jelentősen és hirtelen felgyorsultak a hazánkat is érintő külpolitikai folyamatok. Ez az időszak volt az, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy nincsenek "kőbe vésve" a trianoni határok, megfelelő érdekérvényesítéssel lehetőség kínálkozik a teljes közvélemény által oly rég áhított határrevízióra. Az érdekérvényesítés diplomácián túlmutató feltétele egy közép-európai mértékkel számottevőnek nevezhető hadsereg létrehozása. Ezt a célt szolgálta az 1938 márciusában meghirdetett hadrendfejlesztési program, melynek eredményeként 1938. október 1-gyel életbe lépett a Huba (I) hadrend.
Az új hadrend felállítása az addig rejtett módon működő légierőt is érintette. 1938. szeptember 23-án a VKF által kiadott rendelkezés alapján megkezdődött az új ék alakú hadijelek felfestése az addig nemzeti színű Légügyi Hivatali (továbbiakban: LüH) jelzés, illetve polgári lajstromjel helyére. Szeptember 24-től a hadrendben szereplő 25 repülőszázad állományában levő valamennyi hadirepülőgépre az adott repülőeszköz rendeltetésére utaló egy betűből ("V": vadász, "F": felderítő, "G": gyakorló, stb.) és 3 számból álló egyedi katonai jelzés (továbbiakban: oldalszám) került fel. A rendelet szövege nem tér ki az oldalszám felfestésének módjára (színére, pontos helyzetére, az alkalmazott betűtípusra, arra, hogy kell-e bármilyen írásjelet alkalmazni a betű és a számok között, stb.
Nyilvánvaló, hogy a különböző helyszíneken települt alakulatok a számukra kiadott oldalszám felfestésére vonatkozó utasítást nem voltak képesek egyféleképpen végrehajtani. A műszaki állomány bázisrepülőterenként különböző méretű, betűtípusú oldalszám sablonokat gyártott, és ezekkel festette fel a számára előírt jelzéseket (1. kép). Ebből eredően, a különböző oldalszám stílusok érdekes következtetések levonására adnak lehetőséget. Előtte azonban, mindenképp szükséges a hadrend vázlatos ismertetése.
A Légierő felépítése
A Hadsereg Főparancsnokság 1938. szeptember 27-én a VKF részére harcérték jelentést küldött. Ez alapján 1938. szeptember 21-én, vagyis az oldalszám felfestést elrendelő utasítás kihirdetése előtt 2 nappal. A légierő 196 db "Hadihasználatban lévő hadigéppel" rendelkezett. Ezeket 1 db vadász-, és 2 db bombázóezredbe, valamint egy távolfelderítő osztályba szervezték. Ide tartoztak a különböző kiképző alakulatok is. 7 db közelfelderítő század közvetlenül volt alárendelve a területi alapon szervezett vegyes dandár-, később hadtestparancsnokságokhoz.
Az 1. repülőezred felépítése, az alegységek által használt oldalszám minták.
Az ezred 1936 óta 2 osztályból állt. Mindkét osztályhoz 3-3 repülőszázad tartozott. Papíron minden századnak 9 db harci, és 3 db harci-gyakorló Fiat CR.32 típusú vadászgéppel kellett rendelkeznie. A Fiat CR.32-esek mellett a vadászszázadok állományába tartozott alakulatonként 3 Focke-Wulf Fw 56 vadászgyakorló és 1-2 Bücker Bü 131 iskola- és futárrepülőgép is. Ez a létszám azonban feltehetően nem állt minden esetben ténylegesen rendelkezésére.
Az alakulat I. vadász osztályához 1938 szeptemberében a börgöndi bázis-repülőterű 1/1. "Íjász" és a 1/2. "Ludas Matyi", valamint Veszprémben települt 1/3. "Puma" vadászrepülő század tartozott.
A II. vadászrepülő osztályhoz ugyanekkor az 1/4. "Teve", 1/5. "Dongó", 1/6. "Kőr" századok tartoztak, mind a három kecskeméti bázisreptérrel.
Ez alapján a CR.32-kre, Fw 56-okra három különböző bázisreptéren kerülhetett fel oldalszám: Székesfehérvárott, Veszprémben, illetve Kecskeméten az alábbiak szerint:
"székesfehérvári (börgöndi/sóstói)" minta
Az 1920-as évektől a LüH Székesfehérvár-Sóstón építette ki az ország legszámottevőbb repülőjavító bázisát. Ehhez kapcsolódóan a város környékén több repülőtér is létesült. Az egyik ilyen volt a várostól pár kilométerre elhelyezkedő börgöndi katonai repülőtér. Itt települt az 1/1. "Íjász", valamint az 1/2. "Ludas Matyi" század.
Az alkalmazott betűtípusra jellemző a viszonylag nagy méret, a szabályos körívek, és az 1-esek nagyméretű "zászlója". A vonalvégek derékszögben vannak levágva és betűjel után pontot használtak.
Itt kell megjegyezni, hogy székesfehérvár-sóstói reptéren települt a Heinkel He 46E-2/Un-nal felszerelt II. Közelfelderítő (továbbiakban: K.F.) "Lucifer" század, a leírttal megegyező oldalszám mintát használt (2. kép).
Jogos a feltételezés, hogy a betűtípus itt valószínűleg nem alakulathoz kötődik, hanem inkább a Sóstón települt 4. repülőgépjavító üzem sablonja lehetett, melyet a közelben állomásozó alakulatok is használtak, illetve másoltak. (Valószínűsíti ezt, hogy a későbbiek folyamán egyéb, a javító üzem profiljába tartozó repülőgépeken is feltűnik ez a minta, igaz, kicsit más formában.)
Ebből az időszakból "székesfehérvári" oldalszám mintával az alábbi repülőgépekről ismert fotó.
Fiat CR.32:
1/1. "Íjász": V.101, V.102, V.103, V.104, V.105, V.106, V.107, V.108, V.110, V.112
1/2. "Ludas Matyi": V.114, V.115, V.117, V.120, V122
Fw 56:
1/1. "Íjász": G.122, G.123
1/2. "Ludas Matyi": G.126
"veszprémi I" minta
Bár az előzőekkel azonos osztályba tartozott a Veszprémben állomásozó 1/3. "Puma" vadászszázad, mégis az oldalszám felfestésének módja markánsan megkülönbözteti az 1/1. és 1/2. századoktól. Jellegzetessége az előzőhöz képest kevésbé kerekded betűtípus, valamint a betű és a számsor között a kötőjel alkalmazása (3. kép).
Ebből az időszakból "veszprémi I" mintával fotók alapján az alábbi oldalszámok azonosíthatók:
Fiat CR.32: V-131, V-132, V-134, V-135, V-136
Fw 56: G-129
Bü 131A: I-162
"kecskeméti" minta:
A legtöbb CR.32-esnél megfigyelhető forma, amely az 1937 májusától Kecskeméten állomásozó 1/II. vadászosztály eszközein egységesen került bevezetésre, vagyis a 1/4. "Teve", 1/5. "Dongó", 1/6. "Kőr" vadászszázadok gépein. A stílus ismérve a feltűnően kis méret, a számok, és betű között a pont használata. Későbbiekben, miután kamuflázs került a gépekre, az oldalszámot egy világos színű árnyékolással emelték ki a sötét álcázó színből (4. kép).
"kecskeméti" oldalszám mintával az alábbi repülőgépekről ismert fotó.
Fiat CR.32:
1/4. "Teve": V.142, V.143, V.144, V.145, V147, V.148
1/5. "Dongó": V.150, V.151, V.154, V.156, V.157, V.158, V.159, V.160
1/6. "Kőr": V.161, V.165, V.168, V.169, V.171, V.172
Fw 56:
1/4. "Teve": G.131
1/5. "Dongó": G.132
1/6. "Kőr": G.135, G.137
Az oldalszámok kiosztásának rendje
Az oldalszámok vizsgálatával érdekes következtetés levonására nyílik lehetőség. Az 1/1. és 1/2. vadászszázadok gépei, fotóról azonosított módon a V.101-től a V.122-ig terjedő sorozatot ölelik fel. A "veszprémi I" minta legmagasabb fotóról igazolt oldalszáma a V-135. A "kecskeméti" minta legalacsonyabb fotóról ismert tagja a V.142. Bizonyos, hogy legmagasabb számértékű, 1/5. "Dongó" századhoz került oldalszám a V.160-as, a V.161 viszont már a 1/6. "Kőr"-höz tartozott. Ennél a századnál az ismert legmagasabb oldalszám a V.172. Ez utóbbi, vélhetően a század 12. gépe. Nyilvánvaló a következtetés, az oldalszámok alakulatszám szerint növekvő sorrendben kerültek kiosztásra. Vagyis az 1/1. század kapta a V.101-V.112-ig terjedő oldalszámsort, V.113-V.124-ig került a 1/2.-hez, és így folytatólagosan következett a V.125-V.136, stb. Ugyanez a "mintázat" figyelhető meg a Fw 56-osok esetében is. Az első 3 db oldalszámot G.121-G.123-ig az 1/1. "Íjász" század használta. Igaz, ez esetben nem volt teljes a gépállomány - tekintettel arra, hogy az MKHL az oldalszám felfestésének időszakában mindössze 17 db Fw 56-tal rendelkezett a szükséges 3x6, vagyis 18 db helyett.
Gépcserék, szervezeti változások
Az írás elején vázolt hadrend 1939 októberéig állt fenn. Az 1939 nyarának végére beérkező Fiat CR.42-esek hadrendbe állítása lehetővé tette a vadászalakulatok számának növelését. Az új hadrend szerint 2 db vadászezred alakult 2-2 osztállyal, melyek mindegyikéhez 2-2 vadászszázad tartozott. A korábbi 6 helyett tehát 8 vadászszázad alakult. Mindkét ezrednek volt 2-2 Fiat CR.42-vel és 2-2 Fiat CR.32-vel felszerelt százada. A Fiat CR.32-vel felszerelt századok száma ezáltal 4-re csökkent. Az új hadrendi számozás szerit az 1/1. "Dongó", 1/2. "Ludas Matyi", a 2/1. "Mackó" és a 2/2. "Puma". Ezekhez a századokhoz bizonyíthatóan jutott anyag a megszűnt, vagy átfegyverzett alakulatok gépállományából. További állományfeltöltésre adott lehetőséget 1939 végén, a volt osztrák légierő gépállományából 36 db Fiat CR.32 beszerzése. Ezek a gépek a megerősített "quater" szériába tartoztak és V.172 feletti és V.100 alatti oldalszámot kaptak. A fellelt fotódokumentumok alapján az ex-osztrák gépek a 2/1. "Mackó" és a 2/2. "Puma" század állományába kerültek. Ugyanakkor a "Puma" század korábbi gépei leginkább az 1/2. "Ludas Matyi" vadászszázadnál tűnnek fel (5-6.kép).
Az 1939-es év második felében érkező Fiat CR.42-esekre (és minden más, 1938 októberét követően beérkező harci gépre) már a gyártósoron felfestették a légierő által kiutalt oldalszámsort. Így ezek rendszeresítésével végérvényesen megszűnt a kapcsolat az alakulat, az oldalszámstílus, illetve oldalszámsorrend között.
(folyt.köv)
|
| 1. kép |
|
| 2.kép |
|
| 3. kép |
|
| 4. kép |
|
| 5. kép |
|
| 6. kép |
2023.11.21.
Utolsó módosítás: 2023.11.22.
Utolsó módosítás: 2023.11.22.