BMW
Bayerische Motoren-Werke G.m.b.H, München

Az 1917-ben alapított BMW-művek, amely egy sor dugattyús motor és korai korai gázturbina-fejlesztéssel - amelyek közül a BMW 003-at több háborús típusba is beépítettek - szerzett nevet magának, 1943-ban kezdett a 3450 kp-os BMW 018 sugárhajtómű és a 3100 LE-s BMW 028 légcsavaros gázturbina fejlesztésébe. Ezeknek a hajtóműveknek, amelyek közül a BMW 018 a háború végén kevéssel a próbaüzem előtt állt, 1947-48-ra bevetésre késznek kellett volna lenniük. Mivel 1945-ig a német repülőiparban senki sem foglalkozott kifejezetten a légcsavaros gázturbinákon alapuló konstrukciókkal, a BMW fejlesztőosztálya maga látott ennek neki. Négy tervezetet dolgoztak ki, amelyek a fejlesztés után 1950-re lettek bevethetőek.

BMW gyorsbombázó I

Ez a projekt egy két 3100 LE-s BMW 028 légcsavaros gázturbinával és két 3450 kp-os BMW 018 gázturbina-sugárhajtóművel ellátott nehézbombázó terve volt. A két, szárnybelépőélre tett légcsavaros gázturbinát az utazórepülésnél működtették volna. A kilépőélek alatt függő BMW 018 gázturbinákat a teljesítmény növelésére szánták a startnál, illetve harchelyzetekben. A szabadonhordó középszárny a hajtóművek és a törzs közötti, előrenyilazott részen erős V-beállítású volt. A szárnykülsőrészeket hátrafele nyilazták. A behúzható futómű egy orrkerékből, három, egymás mögött elhelyezett kerékpárból a törzsközéprész, illetve egy-egy támasztókerékből állt a szárnyak alatt. A háromfős személyzetet az orrban kialakított túlnyomásos kabinban akarták elhelyezni. A törzs felső, illetve alsó részére egy-egy, két gépfegyverrel felszerelt forgatható tornyot szántak, amelyek periszkópcélzással távvezérlésűek lettek volna. 35120 l-es tüzelőanyag-kapacitás. Legnagyobb sebesség csak a BMW 028-asokkal 660 km/h, az összes hajtóművel 850 km/h.

BMW gyorsbombázó I

BMW gyorsbombázó II

Ennél a tervezetnél két 3100 LE-s BMW 028 légcsavaros gázturbinát helyeztek volna el a törzs fölötti, 45^o-ban döntött tartókon, hogy a gázsugarat és a légcsavar örvényeit távol tartsák a szárnytól, illetve a vezérsíkoktól. A magasra tett hajtóművek miatt a behúzható futómű nagyon alacsony lehetett. A szabadonhordó, alul elhelyezett szárnyak háromrészesek és erősen előrenyilazottak, a hagyományos vezérsíkok nyilazatlanok voltak. A kétfős személyzet számára az orrban alakították ki a túlnyomásos kabint. A védőfegyverzet két, mereven hátra beépített gépfegyverből állt.

BMW gyorsbombázó II

BMW "sugárhajtású bombázó" I

Ennél a bombázóprojektnél - hogy a túlélőképességet és az üzembiztonságot növeljék - hat, 800 kp-os BMW 003 gázturbinát akartak használni. A hajtóművek közül kettő az orr két oldalán, kettő-kettő pedig közös beömlőnyílásokkal a szárnyakon lett elhelyezve. A hagyományos függőleges vezérsíkban végződő törzs elején a kétfős személyzet számára túlnyomásos kabint alakítottak ki. Vízszintes vezérsíkkal nem rendelkezett a gép. A hátranyilazott vállszárny külső részén kombinált csűrő és magassági kormány, belül szétnyíló féklap volt. A védőfegyvezet két, mereven a farokba beépített gépfegyverből állt volna.

BMW sugárhajtású bombázó I

BMW "sugárhajtású bombázó" II

Ezt a tervezetet csupaszárnyúnak szánták és erősen hátranyilazott szárnyakkal akarták ellátni. A két 3450 kp-os BMW 018 gázturbina egymás mellett, a rövid törzsgondola végében, a beőmlőnyílás pedig az orrban lett volna. A három fős személyzetből a bombázó-lövész az elkülönített, törzs alatti gondolában helyezkedett el, mivel az orron található beömlőnyílás nem tett lehetővé túl jó kilátást. A törzsháton, a farok közelében található egy forgatható torony két gépfegyverrel, amelyeket a rádiós kezelt távirányítással.

BMW sugárhajtású bombázó II

fordította: Takács Zoltán
forrás: Kens-Nowarra: Die deutschen Flugzeuge