A német polgári repülés szervezete
1933-1945

Németországban a civil repülés ügye 1933. óta a Birodalmi Légügyi Minisztérium (RLM) irányítása alatt állt, aminek élén a birodalmi légügyi miniszter (Reichsminister der Luftfahrt, R.d.L.), Hermann Göring állt. A speciálisan a polgári repüléssel foglalkozó alosztályból alakult az Általános Légügyi Hivatal, ami a légvédelem főnökének volt alárendelve. A "tiszta", vagy a katonai előképzést álcázó polgári repülésben 1933-tól gyors fellendülés állt be. Nincsenek pontos adatok a német civil gépek számáról a háború kitörésének idejéből. Mégis érdekes lehet ez az összeállítás, amely az 1936. augusztusi német polgári repülőgépállományt veti össze más államokéval:

1. USA	9037	polgári repülőgép, ebből	445	utasszállító
2. Franciaország	2186		193
3. Németország	1809		150
4. Anglia	1758		166
5. Olaszország	385		82
6. Csehország	227		36

Légiforgalom

A német légiközlekedés gerince a Deutsche Lufthansa volt, ami 1926. január 6-án a Deutscher Aero Lloyd és a Junkers Luftverkehr összevonásából jött létre. Ugrásszerű fejlődésüket a világ egyik legnagyobb légitársaságává a következő adatok mutatják:

1926.	6,4 millió	repült km,	37 605	utas,	188 t	posta
1934.	14,0 millió		134 786		745 t
1939.	19,3 millió		277 000		3400 t

Belföldön 44, külföldön 35 repülőtérre repültek. Az európai hálózat mellett 1934-től a háború kitöréséig a Lufthansa rendszeres postaforgalmat tartott fenn a Dél-Amerika felé. Különböző útvonalakat repültek a dél-amerikai kontinens felé. A Távol-Kelet felé a Berlin-Kabul és a Berlin-Bangkok vonalak irányultak. A Lufthansa repülőgépparkja a háború kitörése előtt több, mint 150 gépből állt, ebből körülbelül 100 volt Ju-52/3m típusú. A Lufthansa leányvállalatai a Hansa Luftbild GmbH. és a Hansa Flugdienst GmbH. voltak. A Berlin-Moszkva és a Berlin-Leningrád utakat az ugyancsak 1926-ban alapított Német-Orosz Légiközlekedési Vállalat (Deutsch-Russischen-Luftverkehrsgesellschaft, Deruluft) repülte.

Repülősport

Hitler hatalomátvételekor a Német Sportrepülő Szövetség (Deutsche Luftsport-Verband, DLV) képviselte a sportrepülés iránt érdeklődőket. A DLV-t 1937. április 19-i hatállyal feloszlatták. Jogutódként a Nemzetszocialista Repülő Hadtest (Nationalsozialistiche Fliegerkorps, NSFK) jött létre, ami egy közjogi testület volt. Németországban mindennemű repülősport az NSFK alárendeltségébe tartozott. A repülősportokban a gyakorlatban az NSFK hadtestvezetőjének, az akkori Christiansen repülőtábornoknak az irányelveit kellett követni. Regionálisan az NSFK 18 csoportból állt. A motorosrepülő kiképzés 11 birodalmi iskolában folyt, míg a vitorlázórepülőoktatás 19 helyi vitorlázórepülő-iskolában zajlott az NSFK-tagok, valamint 4 központban a hadtest támogatói számára. Ezen kívül volt még 3 speciálisan modellrepülő-központ, továbbá a ballonsport rendelkezésére állt 50 ballon 124 töltő-, és felszállóhellyel.

Kutatás

A repüléstechnika minden ágával foglalkozó központi intézmény a Német Repülési Kutatóintézet (Deutsche Versuchsanstalt für Luftfahrt e.V., DVL) volt Berlin-Adlershofban, amit 1912-ben alapítottak. Az első világháború alatt a "repülőgépgyártó mesterség" keretein belül sikeres fejlesztést vittek véghez a katonai repülésben. A versailles-i szerződés miatt a személyzetet 20 főre csökkentették. 1933-ban kezdődött meg az intézet nagyszabású kiépítése, kibővítése 1581 alkalmazottig. A DVL munkaterülete a repülőgépsárkányok, -motorok és -fegyverzet nagy csoportjait foglalta magába. Rendelkezésre állt számos létesítmény a modellek és a kísérleti gépek, fékpad a motorok és légcsavarok, laboratórium a navigáció, a fedélzeti műszerek a légifényképezés, a repülőorvostan és az elektrofizika számára. Az adlershofi létesítményeken kívül voltak még továbbiak Travemündében és Hamburgban a tengeri repülés, valamint Templinben a rádiotechnikai kutatások részére. A DVL-hez kapcsolódott még egy "tudományos előadóközpont", egy repülőbelesetek kivizsgálásával foglalkozó hivatal és egy osztály a mérnökutánpótlás biztosítására.

Kifejezetten a vitorlázórepülés kérdéseivel, majd ennek katonai részével az annak idején Georgii professzor vezette darmstadti Német Vitorlázórepülő Kutató Intézet (Deutsche Forschungsanstalt für Segelflug, DFS) foglalkozott, ami az 1925-ben alapított Rhön-Rositten-Gesellschaft-ból (RRG) jött létre.

fordította: Takács Zoltán
forrás: Kens-Nowarra: Die deutschen Flugzeuge