Az összeállítási rajz áttekintése után látható, hogy ez a makett az eddigi készleteknél komolyabb, részletesebb. A dobozban több, mint 100 db szépen kidolgozott alkatrészt találunk, 8 öntőkereten, amik tökéletesen sorja nélküliek és gondosan csomagoltak, ahogy ezt már megszokhattuk.
Akkor kezdjünk is bele.
Nekem az első lépés mindig az egyféle színű alkatrészek összecsoportosítása, külön dobozokba, festésre előkészítve. Ez nagyon megkönnyíti a dolgunkat.

A karosszéria munkálatai, a minimális és elkerülhetetlen öntési sorják eltávolításával, valamint a két darabból álló tetőszellőző illesztési hézagának kitömítésével kezdődik. Ezután szappanos fürdő és alapos törölgetés következik, majd az autó alján lévő fehér csík fényezése Tamiya TS-26-os festékkel. Ezeket a csíkokat adják a kithez matricából, de én úgy gondoltam, festéssel a végeredmény egy picivel szebb lesz és nem utolsó sorban egyszerűbb.
Szóval legalább egy napos száradás következett, miközben "kezelésbe vettem" a többi alkatrészt. Az alváz színe TS-26, de azért, hogy a makettező ne unatkozzon, a kipufogó alagútban lévő hővédő lemezt krómezüst festékkel kell imitálni, így ismét maszkolás következett.
A futómű érdekessége, hogy a jobb oldalon lévő néhány alkatrész piros, viszont ugyanezek az alkatrészek a bal oldalon kék színűek. Ez valószínűleg az igazi autón a szervízelés megkönnyítésére van. A futómű ezt leszámítva elég egyhangú, szinte minden titánarany és titánezüstszínű, Tamiya X-31 és X-32.

Ezek végeztével visszatértem a már megszáradt karosszériához és lefényztem TS-49 piros színnel. Mivel ennek szintén száradnia kellett, ekkor következett az utastér. Ebben semmi extra dolog nem lévén, hamar sikerült befejezni.
Még egy-két olyan alkatrész lefestése volt hátra, amiket ecsettel kellet kiegészíteni, de gyakorlatilag a festés ezzel kész is volt. Komplett száradás után, a cég által javasolt lépésekben összeépítettem az alvázat és az utasteret, az ide tartozó matricázásokat is beleértve.

A következő művelet, a kedvencem, a karosszéria matricázása. Az autó dekorációja nem túl bonyolult, még alulra a fehér csíkokat sem kell jelen esetben felragasztani, ezért ez nem tartott túl sokáig. Száradás után éles szikével az összes ajtó és egyéb hézagnál óvatosan elvágtam a matricákat, feszítővel a résekbe illesztettem a széleit, majd ezeket a hézagokat fekete tempera és néhány csepp akril lakk keverékével befuttattam.
Bekerültek a makettbe a lámpák, a hálók (amiből az egyiket fehérre kellett fényezni) és az ablak, amihez külön maszkoló fóliát kapunk.
A karosszéria illesztése az alvázra zökkenőmentesen zajlott. Végső finomításként az ablaktörlőket, a visszapillantó tükröket, a hátsó szárnyat, a stifteket és a króm matricából készült Mitsubishi emblémát tettem fel a makettre.

Az összeállítási útmutató 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10. oldalai

Gyurkovits Norbert