Sziasztok Urak!

kis segítséget kérek. Ha ő szállítania idehaza, jól érzem, hogy ez így nagyon megérné?

www.ebay.de/itm/273072309533

sziasztok,
exec

Sziasztok!

kkk!

Szerintem nagyon jó a hatása a méretarányhoz!

Sebi!

Éppen az a baj, hogy az amerikai és némely nemzetközösségi színeik abszolút vitán fölül állnak, - mert tényleges mintákat is mértek! Nem volt illetve nincs piacon pontosabb azoknál.
DE a baj éppen akkor kezdődött, amikor az elismertséget meglovagolva japán és olasz stb. színeket kezdtek gyártani tényleges roncs/kifestett elő-minta nélkül. A japánok nem nagyon veszik, az olaszok meg egyenesen háborognak. Be is szálltak villámgyorsan az olasz gyártók.

A kommersz festékek éppen azért jók, mert egy tényleges színezetet/árnyalatot adnak vissza. Nem név szerint kell színeket használni, hanem a színezetük a döntő.

Van néhány trükk, amivel a régebbi, vagy nehezen használható médiumok is megszelídíthetők. pl.: érdemes a Revell-t és Humbrolt is Mr. Color Thinnerrel hígítani, -úgy vékonyan szórható; keményre szárad és megtartja az összes előnyös tulajdonságát. Utána nyugodtan lehet rá dolgozni lakkbenzinnel vagy akrilokkal. A LifeColort meg mezei falfestő akrill hígítóval kell felnyomni. Olyan tartós mint a beton. Nem lesz gumis állagú, mint vízzel, vagy a saját hígítójától.
A Gunze akrillok szintén a kék Mr. Color Thinnerrel szórva letapízhatatlanok..

Sziasztok!

Hát örülök neki, hogy Kkk megtalálta a neki tetsző árnyalatot, de azért engedjétek meg, hogy pár gondolatot még leírjak a színekkel kapcsolatban.
Itt legfőképp Sokol felvetéseire szeretnék válaszolni.
A kommersz festékekkel az a „bajom”, hogy nemcsak hajóhoz, hanem harcjárműhöz, repülőhöz vagy akár autóhoz is használhatók. Ugye Kkk is azt írta, hogy fogott egy Gunze H83-as festéket és lefújta vele a hajót. De például ha vesz egy orosz vagy német repülőt, akkor ahhoz is tudja majd használni. Hogy mi ezzel a baj? A szín egy kissé másképp fog mutatni egy 700-as hajón, egy 72-es, vagy 48-as repülőn.
A nevesített készletekkel is az a baj, hogy az olyan gyártók, mint a Tamiya, Gunze vagy Lifecolor fognak egy színsort és összerakják egy készletbe. Majd azt mondják, hogy ezek pl. német szürkék, japán szürkék stb. Viszont nem tudni, hogy mi áll a döntés mögött.
A WEM (illetve mostmár Sovereign Hobby) legalább végzett némi kutatómunkát és nagyon helyesen a leírások alapján készítette a festékeket. Az amerikai sort például a Ships-2 alapján. Ezt a kiadványt 1940-ben kezdték el szerkeszteni és 1941 januárjában adták ki először. Itt a ’42-es verzió látható:

www.maritime.org/doc/camo/index.htm

Azt sajnos az évek során nem sikerült kiderítenem, hogy japán vonalon kivel dolgoztak együtt. De szerintem az, hogy nem roncsokból vagy múzeumi tárgyakból dolgoznak, talán nem akkora baj.
Persze a fentebb leírtak ellenére nekem is vannak Tamiya, Gunze és Humbrol festékeim, mert a használatukat nem tudom kikerülni. Néha még japán szürkét is sikerül keverni belőlük, ahogy a mellékelt képen is látható. .

Bocs , bármit

Bárki bárit is mond, nekem tetszik!

Végül ilyen lett. A képek nem lettek túl élesek, de a színt jól adják vissza.

Szia!

kkk!

Az Italerinek és LifeColornak is van akrilban elég pontos árnyalata, csak nehéz vele bánni kis méretarányoknál pedig éppen annyival világosabbak gyárilag, hogy jól mutatnak . pl.:
shop.italeri.com/Products/21593-4854ap-flat-ocean-grey-20ml-fs-36152.aspx

Sebi!
A hajra kenést nem Neked címeztem, hanem a blogoló tudoroknak.
Mindenestre a Munsell chartot hivatkozni ipari szabványoknál olyan, mint FS-nek megfeleltetni azt is amit nem lehet. Úgy tudom, ténylegesen csak a gyógyszeripar alkalmazza ezt az azonosítási rendszert a vegyészetben..persze ettől még sok makettező guru szereti emlegetni amikor éppen nem RLM-ezik :) - sajna ettől még nem lesz megfelelő egy adott gyár minőségbiztosított termékének pontos leírásához.
Egyre több oldalon találkozni beszkennelt japán hajózásos magazinokkal, érdemes azokat lapozgatni, ha a tényleges festékek érdekelnek.

A White Ensign legyen bármennyire közkedvelt, csúnyán mellényúl sok helyen ahol nem a snyder/short chip-eket mérte be!(All colors were carefully matched to Japanese sources - nem roncsokhoz, nem múzeumi tárgyakhoz, hanem leírásokhoz!)
Makettezőként a gyártók tévedéseit, sajnos korrigálnunk kell.

Azt hidd el amit Magad kutattál ki abból baj nem lehet.

Nem tudom, miért "kommersz" egy más típusú, vagy kicsomagolású festék? Ugyan az van benne mint az összeválogatott "nevesített" készletekben. Sokan enameleket használnak, vagy uretán akrilokat nem csak glicerines festékeket. Kinek mi áll kézre. Éppen az a lényeg, hogy megtaláld azt ami a Te számodra a legmegfelelőbb, mert akkor a keverése is százszor egyszerűbb. Mindig kettő egységnyi anyagot kell keverni, ha alapszín. Egy tégely javításra, egy pedig alapnak/moduláláshoz stb.

A Tamiyának van Yokosuka szürkéje. www.tamiya.com/english/products/82115/index.htm És én ahhoz hasonlót kevertem ki Revell 378 és egy kicsi zöldből, ahogy Sokol is tanácsolta. A mr. hobby h83-hoz képest jobban tetszik az új szín. Szerintem így fog maradni, bárkinek is legyen igaza. Nem szeretném még egyszer átfújni. Köszönöm mindenki segítségét a témában.

Szia Sokol!

A minőségért bocs, de nekem nincs meg eredetiben. De azért gondolom nem baj, hogy nem kenem a hajamra?
Azért, mert tudod, aki ezt „megálmodta”, az még „álmodott” hozzá egy weblapot is:

www.shipcamouflage.com/paint_chips.htm
Nem tudom mennyire ismerős, de elég széles körben hivatkoznak rá és szerintem is elég jó referenciának használható. Sőt! Ha van White Ensign féle festéked, akkor az ez alapján készült. Ha pedig jól olvastam a bevezetőjüket, akkor nekem az jön le, hogy ők nem a yokosukai révkalauz képei alapján dolgoztak.
De ha majd kiadnak színkártyát modern japán hajókhoz, akkor biztos a kártya mellé fognak írni valami hasonlót:

Amikor 1954-ben létrehozták a Japán Tengerészeti Önvédelmi Erőket, az első hajóik még amerikai rombolók voltak, így azok még az amerikai színeket viselték. Aztán 1956-ban elkészült az első háború utáni japán hajó és máris felmerült annak az igénye, hogy amerikai mintára szabványosítsák a színeket. Így született meg az a két szürke, amit máig használnak. Ebből az egyik a Munsell színskála 5-ös szürkéje, amit a törzsre és a felépítményre festenek. A másik pedig a 4-es, amit a fedélzetre.

De ha valaki nem bírná ki, hogy Schneiderék kiadjanak ilyen színkártyát, az megveheti Mr Hobbytól magát a festéket is.

www.ebay.com/p/GSI-Creos-Mr-hobby-CS645-Mr-JMSDF-Destroyer-Color-Set/1882107164

Sajnos bármilyen „jól nyomják” is a yokosukai hajósok manapság, azt a színt, amit viselnek, minden japán hajóra ráfestik. Az viszont igaz, hogy többek között azért sötétebb az árnyalat, mert az amerikai és japán rombolók kontúrja hasonló. Így a szín megkülönbözteti őket.
A második vh-s szürkével kapcsolatban annyi észrevételem lenne, hogy ha nincs meg a Gunze Arsenal készlete, vagy az új Tamiya, az tényleg nem gáz. Ugyanis egyikben sincs Yokosuka szürke. A Gunzéban csak a három másik, a Tamiyában pedig Kure és Sasebo van.
Annak viszont örülök, hogy hogy neked sikerült kommersz festékekből összehoznod Yokosuka szürkét. Kkk is írta, hogy ő is talált neki tetsző árnyalatot.
Én általában félek keverni, mert nem bízom abban, hogy másodszorra is úgy fog sikerülni, ahogy kell.

Itt valóban látszik a szürke 50 árnyalata.

A "Yokosuka szürke" néven emlegetett festék ma is szabvány, és minimális eltérést mutat csak a régihez képest árnyalatában látványra.

Azt a szép kis festék mellékletet a hajára kenheti aki megálmodta, de az is aki újra meg újra meghivatkozza digitálisan ilyen durván eltorzulva.. inkább nézzétek meg a yokosukai révkalauz gépét, vagy a kikötőszolgálat pilotjait különböző napszakokban fotózva.
Jó poén, mivel most is ugyan abban a grafit szürkében nyomják megkülönböztetve magukat a más japán és amerikai egységektől. pl:
dybrristol.exblog.jp/i42/

Ha nincs meg a Gunze Arsenal készlete, vagy az új Tamiya akkor sincs gáz.
Jó a Revell Enamel SM378 + 3 csepp olive zöld és 3 csepp fehér, vagy
nagyon pici méretarányhoz meg Gunze Mr. Hobby H69 + egy pötty Gunze Mr. Hobby H64 is.

Szerintem a színkártyán lévő yokosuka messze nem annyira zöldes. Minden esetre revell és humbrol színekből sikerült kotyvasztanom egy egész autentikus árnyalatot. Majd jelentkezek, ha sikerült lefújnom a ladikot.

Szia!

Az ízlésedet sajnos nem tudom befolyásolni :) de ez így jó lesz Yokosuka grey-nek. Nézd csak ezt a színkártyát. Ez attól a cégtől származik, akiktől vetted a kiadványt, amit a hozzászólásodban is mutattál.

Szia!

Ez simán menhető egy jó pisztollyal.

Szia!

Próbáltam fehérrel világosítani, de nem tetszett a végeredmény. Jelenleg így néz ki:

Szia!

Már bocs, hogy belefolyok a dologba, de ha javasolhatom, akkor a Maya-t ne azzal próbáld "megmenteni", hogy szürkével szárazecseteled. Elvégre a zöld beütést nem kell eltüntetni, mert a Yokosuka szürkében tényleg volt. Hanem ahhoz a színhez adj egy-két csepp fehéret, amivel eredetileg lefestetted és úgy fesd át. Ha jól értem, akkor Gunze H83-at használtál. Persze először nézd meg egy próbadarabon hogy adja ki magát.

OK, köszi!
Van itt pár éles szem, meglássuk mit lehet vele kezdeni!

Most munkahelyen vagyok. Talán holnap lefotózom.

Szia!

Ha lehetséges, szerintem jobban jársz ha átfújod pisztollyal.
Alacsony nyomáson erősen higítva lehet,hogy meg lehet "menteni".
Mutatsz képet?

Sajnos a karácsonyra kapott IJN Maya-t azzal fújtam le, és nekem is feltűnt a zöldes beütés :/. Bár az Yokosuka szürke volt eredetileg, és összehasonlítva a WEM és Lifecolor Yokosuka színeivel még hihető is lenne. De azért próbálom világosszürke száraz ecseteléssel kompenzálni a sötét tónusát több kevesebb sikerrel.

Szia!

Nem írtál hülyeséget. Kure/Sasebo/Maizuru színek vannak a szettben. Kure szürke kellett volna nekem is hajóra de én azt nagyon világosnak találtam és úgy gondoltam, hogy a Sasebo jobban áll. Abban igazad van, hogy azt a "kikötőszürkét" kapta, ahol javították/átépítették. A Gunze H83 szerintem nagyon sötét és ha csinálsz egy próbafújást akkor láthatod, hogy egy kicsit zöldes árnyalatú. Volt egy Nagato próbálkozásom vele, az ilyen lett.

Azért kérdeztem, mert én is beszereztem ezt a makettet, és a hozzá ajánlott gunze h83-at túl sötétnek találtam. El kezdtem beleásni magam a témába, és a meglepetés erejével hatott, hogy a Japánok négy szürke árnyalatot is használtak. Utána néztem, hogy melyik gyártók kínálatában találok konkrét IJN szürkéket. Lifecolor, Tamiya, Mr. Color, WEM és annyira különböznek egymástól a gyártók színei, hogy az még tanácstalanabbá tett.
A szettből mért ép a Sasebot választottad? A neten találtak szerint a hajók azt az árnyalatot viselték, amelyik kikötőben végeztek rajta javítást/átépítést. Ez alapján Kure szürkének kellene lennie. Van egy kifejezetten ezzel foglakozó könyv ami szintén ezt erősíti meg. Elnézést ha nagy hülyeséget írtam, még láma vagyok a témában.

Szia!

Persze! A Mr. Hobby Imperial Japanese Naval Arsenal Colors (CS641) szettjéből a Sasebo szürkét (SC02).

Üdv,
Batka

Szia!

Megkérdezhetném, hogy milyen szürke színt használtál a Fusohoz?

Szerintem több tényező vezetett az általatok leírt jelenségekhez. Az Első VH után Nagy Britannia eladósodott, gazdasági ereje már nem volt a régi. A washingtoni szerződés miatt nagyon lecsökkent a hajóépítés volumene, cégek mentek csődbe, illetve olvadtak össze, a képzett munkaerő szétszéledt, és később már nem volt elérhető. A gazdasági válság erre rátett egy lapáttal. A háborúra felkészülést a brit ipari gépezet jelentős lemaradással kezdte meg, mikor pedig a háború kitört, a legfőbb prioritást a németek által elsüllyesztett kereskedelmi hajók pótlása, illetve a konvojkísérők számának gyarapítása jelentette. Ezért kellett pl. a Warspite-nak Bremertonba mennie nagyjavításra, és ezért nem kell nekem maratásból radart hajtogatnom a Barham-omhoz...

Mar a 30-as evekben benne volt a rohadas az egesz brit flottaban. A Hood maga csoda hogy uszokepes volt a haboru kitoresekor. Nem volt se penz se akarat semmire. A haboru alatt meg csak rosszabb lett akkor mar akarat volt csak kapacitas nem. Az uj hajokon is folyamatosak voltak az uzemzavarok. Lasd Prince of Wales...

A háború alatt annyira nem volt kapacitása a briteknek, hogy pl a Warspite nagyjavításait is már az USA-ban végezték, úgy, hogy közben még ők egy óriási flottát is építettek közben. Szégyen...

Hát igen, a háború miatt nem került sor az átépítésre, mint a QE, a Valiant és a Warspite esetében. Azért UP volt rajta egy ideig. Szerintem az első VH-s szintet meghaladta (bulge, légvédelem). A torpedóvédelme nem volt rosszabb, mint a testvéreié. Legyünk igazságosak: három torpedó egymáshoz közeli, szinte egyidejű találata olyan dolog, amit kevés hajó bírt volna ki: a Barham-mal egyidősek közül szerintem nem nagyon lett volna esélye bármilyen másiknak sem.

Gyuri!
Akkor ezt a hajót rohadtul elhanyagolták. (Ilyen radar még a Hoodon is volt...) Ezek szerint mindenre volt idő (ilyen-olyan módosításokra, amiket írtál), de a komolyabb cuccokat sajnálták tőle. Szóval vészesen elhanyagolták. Akkor inkább az első VH-hoz volt közelebb, mint a másodikhoz... Nem is csoda, hogy felrobbant, szegény...

Imi, Willi, Batka, Sebi, köszönöm szépen!
Imi, képzeld szegény Barham kénytelen volt radartalanul hullámsírba merülni. Bizony, nem volt idő arra, hogy bármilyen radart szereljenek rá.
Batka, nagyon jól néz ki a Fuso!
Kérünk még képet róla, hiszen látszik, hogy sokat haladtál vele.

A helyedben én nem lennék kishitű. Nagyon tetszik ez az apróság.

Ahogy egy német tengeralattjáró parancsnoka megjegyezte, miután a torpedói célba találtak: Gute arbeit

Sziasztok!

Az ember próbál haladni a Fusojával, de aztán meglátja Gyuri makettjét és úgy dönt, inkább elsüllyeszti a kádban. Csodálatos részletesség!

üdv,
Batka

Hú! Ez gyönyörűen aprólékos. Csodás!

Szia Gyuri!
Igazán lenyűgöző, és hiteles. Még így festetelenűl is nagyon mutatós!
A Barhamon is a Type 281 RDF volt rendszeresítve (mint a Warspite-n)?

Egy kis Barham híradó:

Mivel szeretném a Barham-omat közvetlenül az elsüllyedés előtti állapotában megjeleníteni, elsősorban egy viszonylag nagy felbontású, jobb oldalról készült fényképre támaszkodom a részletek tekintetében. Ez a kép tűnik a legkésőbbi készítésűnek. Többször nézegettem már túlzás nélkül órákig. Észre is vettem néhány részletet, ami nem szerepel az akár csak egy-két hónappal korábbi felvételeken. Például biztosra veszem, hogy nem volt már a hajón egy ideje repülőgép, mikor elsüllyedt, és a repülőüzemanyag-tartályokat is eltávolították ekkorra. Richard Price, Barham-építő kollégám hívta fel a figyelmemet arra, amit magamtól sosem vettem volna észre: a signal platform hátsó részét meghosszabbították az alatta levő állványzattal együtt. Érdekesnek találtam ezt a hajó egyetlen más makettjén sem látható részletet és meg is csináltam – kis alkotói szabadság is kellett, mert nem minden látszik a fotón, de az eredmény, azt hiszem, elég meggyőző.
A következő emelet az admiral’s platform,melynek háromszögét kiszélesítették és előrefelé meghosszabbították az utolsó hónapokban. Eredetileg vászonnal borított korlátja volt, de ezt aztán mellvédre cserélték. Levágtam hát az eredetit és offszetlemezből megcsináltam az újat, kifele hajló peremmel. Ide is kerültek a „padlóra” lefogató rézcsíkok. Két kivágás készült a ferde létráknak, és a platform aljára felkerült egy terjedelmes merevítés a L’Arsenal’s klassz kis maratott készletét használva (neve: perforated beams). A pozíciólámpák L-alakú háza feladta a leckét: több mint egy órát szívtam a kis, kb. 1,5 mm hosszú alkatrészekkel, mígnem a negyedik próbálkozásra sikerült legyártanom őket.
Ezután jött egy újabb szint: a compass platform. Ezt fontos szépen elkészíteni, mert ennek a kis egységnek a kinézete igazán meghatározó a makett megjelenésében. Bár mind a WEM, mind a WaveLine kitett magáért, nekem semmi nem elég jó, ezért gyorsan levágtam a mellvédeket róla. A képeken látható állapotban feltettem a helyére és kipróbáltam a tripód árbóc beállítását. Ahhoz képest, hogy egyik szint sincs a helyére ragasztva, egész tűrhetően szabályos.
Következő feladatom a compass platform részleteinek kidolgozása lesz.

Köszönöm az értékes infót. Úgy tűnik, nem is olyan egyszerű elkészíteni ezt az alumínium-papírmakettet...

Sziasztok!

Eladó két hajómakett. Fontos információk a képek alatt, további részletek ímélben.

panzerschiff kukonya freemail pont hu

Tamás

Szia!

Mint ex-nyomdász írom, hogy az offszet-lemezre lehet levilágítani (de nem nyomtatni!) bármit, egész finom részleteket is. Ettől lesz nyomdai nyomólemez belőle. De csak egy oldalasan (a másik oldala nem fényérzékeny).
Ha meg tudod rajzolni valahogy az alkatrészeket és találsz egy nyomdát, ahol levilágítják nyomdai filmre, majd az offszet-lemezre, akkor megoldható. A rajz file-formátumát velük kell megbeszélni, de ez már részletkérdés.
Nem lesz olcsó, viszont drága. Arra ügyelj, hogy használd ki a max felületet, mert ha egyszer levilágítják és előhívják, többé nem lehet. Persze üres lemezként még tudod használni makettezésre, csak ábra nem lesz rajta.

Tamás

Matrac!
A középső vízszintes lemez változott méretében néha pl. Zuik., vagy a vertikális magassága az utolsó példányoknál-, de az oldal létra soha. Ha nem volna szimmetrikus akkor vízhangos lenne a jel légi használatnál. Teljesen úgy működött mint a kanadai általános mm. - annak volt a koppintása technikailag alapvetően.

Sziasztok!

Egy kis help kellene. A téma IJN Fuso. Nem tudom eldönteni, hogy a 43-ban felszerelt Type-21-es radar az teljesen "matrac" szerű rácsozat volt, vagy pedig az egyik oldala nyitott?

Köszi előre is.

Üdv,
Batka

Sziasztok!
Köszönöm a pozitív reakciókat!
Imi, igen, az offszetlemez nagy ajándék - jó vele dolgozni.
Érdekes, amit írsz, talán meg lehet csinálni, csak jó nyomtató kell hozzá, bár a két irányban görbülő felületek megjelenítésére nem alkalmas, akárcsak a papír.
Willi, köszönöm, a lassú haladás azt hiszem, meglesz...
Sebi, ha Isten éltet, be fogom fejezni.
Most épp a tripód beállításával szívok, nem akar teljesen szimmetrikusan állni.
Mindennek szétszedhetőnek kell maradnia a festés miatt. Minél több a részlet, annál nagyobb a károkozás veszélye...

Szia Gyuri!

Nagyon szép, csak így tovább! Én biztos vagyok benne, hogy be fogod fejezni :)

Szia!
Nagyon tetszik. Látszik benne a rengeteg meló. Ne sajnáld, hogy alig haladsz! Had irigykedjenek csak a türelmetlenek.

Szia Gyuri!
Mindegyik szint egy külön kis gyönyörű alkotás!
Ez az offset lemez igazi kincs! Nem igazán látni a különböző fórumokon, hogy valaki is használná. Általában sztirolt, néha rézlemezt alkalmaznak ilyen feladathoz. Pedig erre a célra (pl mellvédek) ez jobb anyag, mint a másik kettő. Pont annyira merev, hogy legyen jó tartása; ill. pont olyan puha, hogy könnyen lehessen formálni. A vastagsága pedig 0.2 mm. Beszerezni se nehéz. Köszönöm, hogy annak idején még te hívtad fel rá a figyelmemet.Régi ötletem, hogy mi volna, ha papír helyett erre nyomtatnák rá pl egy hajó alkatrészeit..?

Ismét jelentkezem a Barham építésével.
Néha úgy érzem, sosem fogom ezt a hajót befejezni, olyan lassan halaldok.

Általában az egyes fázisokban szereplő létrákat akkor készítem elő, mikor épp a kérdéses területnél tartok. Az első képeken a pom-pom platformokra vezető létrák láthatók.
Belekezdtem a híd elkészítésébe – ez valódi kihívást jelent, mivel elég bonyolult térbeli szerkezet. Először a shelter deck-et vettem kezelésbe. Levágtam a mellvédeket és újakat készítettem offszetlemezből, melyeket belülről sok kis merevítővel, alul maratott támasztékokkal láttam el. A fedélzetről mindent legyalultam, a saját építésű felszerelések itt láthatók egy papírlapra ragasztva (AP507C színre lesznek fújva).
A híd következő szintje a conning tower platform. Innen is levágtam(úgy tűnik mindenhonnan le kell) a mellvédet, és a jól bevált offszetlemezből készítettem újat. Számos merevítés és támaszték került fel ide is. A páncélozott parancsnoki állás (conning tower) lőrésein is finomítottam, remélem, ez festés után jobban látszik majd. Az állás tetején levő tüzelésirányító tornyot (DCT) is módosítottam. A felépítmény oldalán egy ajtót kinyitottam.
Következett a signal platform. Itt is lecseréltem a mellvédet, és mivel ezt a szintet szerintem corticene-nel (linóleum-szerű borítás) fedték, megjelenítettem ennek lefogató csíkjait maradék maratásból. Ezek elrendezése végképp nem tudható, ezért itt a fantáziámra támaszkodtam. Kerültek ide még kis (de nem elég kicsi) hurkok félbevágott horgonylánc-szemekből, melyeken majd a jelzőzászlók köteleit szándékozom átvezetni, hogy a megduplázott köteleket csak fent, a rúdon kelljen ragasztóval rögzíteni. Látható itt még négy, igazán csinos jelzőzászló-tároló szekrény – az Artist Hobby termékei. A fedélzetet hátul részben a Trumpeter eredeti maratásából származó, részben saját építésű dúcok támasztják alá. The supporting braces came from Trumpeter’s PE fret supplemented by scratchbuilt ones under the after surface. Készült ide még két kis fényszóró-állvány, padlójuk maratott rács, oldaluk offszetlemez.

Sajnos pont úgy van elhelyezve, hogy derékszögben ne lehessen képet csinálni róla, a másodikon látszik is az üvegfal valamilyen tartóeleme.

Köszönöm. Talán lesz még fotóm, mert találkozom valakivel, aki részt vett a felújításban.

Szívesen. Találtam egy kicsit más szögből képet róla, amit pár éve fotóztam. Sajnos a vaku nem volt engedélyezett, egyedül voltunk (most mindenki helytelenkedett és - stílszerűen - annyian voltunk, mint az oroszok), úgyhogy szét kellett gammáznom, de talán használható. Az eredetin alig látszik valami.

Köszönöm.