Pintér György - Múzeumi krimik
Néhány szó a szórógittekről.
A makettezésben, hasonlóan az autófényezéshez, szintén léteznek szórógittek, a méretarányhoz igazodóan kisebb szemcsemérettel.
Szinte minden festékgyártó palettáján találunk egy alapozónak szánt színt, a Humbrol 1-től, a Model Master Acryl White Primer-ig. Ezek, a többnyire primer elnevezésű anyagok azonban nem különböznek, vagy nem észrevehetően mások, mint maguk a festékek. Csiszolhatóságuk nem mindig kielégítő, főleg az enamelek hajlamosak szálasan, lépcsőzetesen kopni, az akrilok némileg toleránsabbak.
Az építés első szakaszában, mikor csiszolunk, tömítünk, próbálunk a festéshez megfelelő alapot kialakítani, nagy segítséget jelentenek a felületkiegyenlítő anyagok, nevükben legtöbbször ott találjuk a surface – felület szót. Ellentétben a primerekkel, kitűnően csiszolható, a műanyaghoz erősen tapadó réteget képeznek. (A primerek sem rosszak, de nem tudom összehasonlítani a szórógittek felhasználóbarát tulajdonságaival.) Sokan nem hívei az alapozásnak, mondván, ezzel is csak a festék vastagsága növekszik. Egy jó minőségű, szeplőtlen makettnél ez helytálló is lehet, de az esetek többségében nem ilyen készlettel van dolgunk. Apróbb karcolásokat, buborékokat, és a nem tökéletes tömítés okozta hibákat szinte mindig el kell tüntetni, erre kitűnőek az alábbi anyagok.
A Gunze Mr. Surfacer 500; 1000; 1200; szemcsenagyságának jelölése azonos rendszerű a vízpapírokéval, a legnagyobb számú a legfinomabb. Ez a kedvenc típusom, itthon a leginkább beszerezhető, bár nem akadálytalan.
A másik gyártó, aki ezekkel egyenértékű terméket kínál, a Tamiya. Ők nem számozzák, hanem néven nevezik az anyagot. A durvább a Surface Primer, a finomabb a Surface Primer Fine. Előbbi a Gunze 500-as, utóbbi az 1000-es tulajdonságaival összevethető. Mindkét gyártó anyaga tökéletesen működik a műanyag, fém és a műgyanta maketteknél, létezik üveges, és spray kivitelben egyaránt.
A durvább 500-as, és a Surface Primer is szórható, megfelelő hígítás mellett, de érdes, szemcsés felületet ad, jelentős utómunkát, csiszolást, polírozást igényel, nem alkalmas közvetlenül a fedő festékréteg alá. Nem is erre való! Kiváló tömítőanyagok, főként ecsetes felhordásra, a mellészaladt karcolótű, rossz panelvonalak, beszívódások javítására. Lokálisan célszerű használni, a jól látható hibákat átkenni, és becsiszolni.
Az 1000-es, és a Fine Surface Primer észrevehetően finomabb, jól szórható, alkalmas az egész makett lealapozására, a hibák láthatóvá tételére, finoman átcsiszolva már festhető. Műgyanta makettek buborékos felületeinek javításához nem ismerek jobb anyagot.
Az 1200-as Surfacer már csak a végső simítást adja, nem annyira látványos a különbség, mint az 500-és 1000-es szemcseméretű között, gyakorlatilag akkor használom, ha nem kapok 1000-est, és fordítva. Ha választani kell, a középút a járható, 1000-es anyaggal minden megoldható, legfeljebb több rétegben kell tömíteni vele, mint az 500-assal, és kicsit többet kell polírozni, mint az 1200-est.
Hígításuk: nagyon nem mindegy, mit alkalmazunk. Elsődlegesen a gyári hígítójukat, (Gunze Mr. Color Thinner, Tamiya Lacquer Thinner), A Z63 Akrisolv-H hígítóját, és az Észterhígítót tudom ajánlani.
Gyors párolgású hígítókal, Aceton, Körömlakklemosó, Nitrohígító, nem érdemes próbálkozni, (szórásnál különösen), mert szálat húz, vattaszerű felületet képez.
Rendkívül gyorsan szárad, három óra múlva már csiszolható, (rétegvastagságtól függ, a hosszabb száradási idő soha nem baj) zsugorodásra a kikeményedett anyag nem hajlamos.
Kérek mindenkit, ha ellenvéleménye, más tapasztalata, ötlete van, akkor azt a hozzászólásokban tegye közzé, így egy helyen a teljes téma elérhető lesz.
Köszönöm!
A makettezésben, hasonlóan az autófényezéshez, szintén léteznek szórógittek, a méretarányhoz igazodóan kisebb szemcsemérettel.
Szinte minden festékgyártó palettáján találunk egy alapozónak szánt színt, a Humbrol 1-től, a Model Master Acryl White Primer-ig. Ezek, a többnyire primer elnevezésű anyagok azonban nem különböznek, vagy nem észrevehetően mások, mint maguk a festékek. Csiszolhatóságuk nem mindig kielégítő, főleg az enamelek hajlamosak szálasan, lépcsőzetesen kopni, az akrilok némileg toleránsabbak.
Az építés első szakaszában, mikor csiszolunk, tömítünk, próbálunk a festéshez megfelelő alapot kialakítani, nagy segítséget jelentenek a felületkiegyenlítő anyagok, nevükben legtöbbször ott találjuk a surface – felület szót. Ellentétben a primerekkel, kitűnően csiszolható, a műanyaghoz erősen tapadó réteget képeznek. (A primerek sem rosszak, de nem tudom összehasonlítani a szórógittek felhasználóbarát tulajdonságaival.) Sokan nem hívei az alapozásnak, mondván, ezzel is csak a festék vastagsága növekszik. Egy jó minőségű, szeplőtlen makettnél ez helytálló is lehet, de az esetek többségében nem ilyen készlettel van dolgunk. Apróbb karcolásokat, buborékokat, és a nem tökéletes tömítés okozta hibákat szinte mindig el kell tüntetni, erre kitűnőek az alábbi anyagok.
A Gunze Mr. Surfacer 500; 1000; 1200; szemcsenagyságának jelölése azonos rendszerű a vízpapírokéval, a legnagyobb számú a legfinomabb. Ez a kedvenc típusom, itthon a leginkább beszerezhető, bár nem akadálytalan.
A másik gyártó, aki ezekkel egyenértékű terméket kínál, a Tamiya. Ők nem számozzák, hanem néven nevezik az anyagot. A durvább a Surface Primer, a finomabb a Surface Primer Fine. Előbbi a Gunze 500-as, utóbbi az 1000-es tulajdonságaival összevethető. Mindkét gyártó anyaga tökéletesen működik a műanyag, fém és a műgyanta maketteknél, létezik üveges, és spray kivitelben egyaránt.
A durvább 500-as, és a Surface Primer is szórható, megfelelő hígítás mellett, de érdes, szemcsés felületet ad, jelentős utómunkát, csiszolást, polírozást igényel, nem alkalmas közvetlenül a fedő festékréteg alá. Nem is erre való! Kiváló tömítőanyagok, főként ecsetes felhordásra, a mellészaladt karcolótű, rossz panelvonalak, beszívódások javítására. Lokálisan célszerű használni, a jól látható hibákat átkenni, és becsiszolni.
Az 1000-es, és a Fine Surface Primer észrevehetően finomabb, jól szórható, alkalmas az egész makett lealapozására, a hibák láthatóvá tételére, finoman átcsiszolva már festhető. Műgyanta makettek buborékos felületeinek javításához nem ismerek jobb anyagot.
Az 1200-as Surfacer már csak a végső simítást adja, nem annyira látványos a különbség, mint az 500-és 1000-es szemcseméretű között, gyakorlatilag akkor használom, ha nem kapok 1000-est, és fordítva. Ha választani kell, a középút a járható, 1000-es anyaggal minden megoldható, legfeljebb több rétegben kell tömíteni vele, mint az 500-assal, és kicsit többet kell polírozni, mint az 1200-est.
Hígításuk: nagyon nem mindegy, mit alkalmazunk. Elsődlegesen a gyári hígítójukat, (Gunze Mr. Color Thinner, Tamiya Lacquer Thinner), A Z63 Akrisolv-H hígítóját, és az Észterhígítót tudom ajánlani.
Gyors párolgású hígítókal, Aceton, Körömlakklemosó, Nitrohígító, nem érdemes próbálkozni, (szórásnál különösen), mert szálat húz, vattaszerű felületet képez.
Rendkívül gyorsan szárad, három óra múlva már csiszolható, (rétegvastagságtól függ, a hosszabb száradási idő soha nem baj) zsugorodásra a kikeményedett anyag nem hajlamos.
Kérek mindenkit, ha ellenvéleménye, más tapasztalata, ötlete van, akkor azt a hozzászólásokban tegye közzé, így egy helyen a teljes téma elérhető lesz.
Köszönöm!
|
| tn_800x600_77865_219… |
2008.01.20.
Utolsó módosítás: 2008.01.21.
Utolsó módosítás: 2008.01.21.