Super Guppy

Aero Spacelines Super Guppy

1:144, Revell No.4743 (1985)
Pintér György - Múzeumi krimik Makettezőként 1991-ben kerültem először közelebbi kapcsolatba ezzel a csodálatosan amorf repülőgéppel, az Aero Spacelines által átalakított Boeing 377 Stratocruiserrel, a Guppyval, illetve továbbfejlesztett változatával, a Super Guppyval. Párizsban történt, egy esős délután, amikor valahol az Eiffel torony mögött bolyongva felfedeztem egy parányi makettboltot, benne egy már akkor is viszonylag réginek számító 1:144-es Super Guppy makettet a Revelltől. Persze megvettem íziben, és aznap már nem is vacsoráztam - akkoriban még meglehetősen szerény volt a napidíj.

Aztán pár héttel később egy idilli hétvégén hitvesem társaságában, a kocka alakú Grand Arche tetején bámészkodván gyönyörű mély turbolégcsavaros hajtómű-hangra figyeltem fel - és az égen, kb. 1000 méteres magasságban megjelent az Airbus Industrie egyik Super Guppyja a négy közül. Sohasem felejtem el, amint ez a gyönyörűség méltóságteljes lassúsággal átszelte a fél égboltot, és még utána is sokáig zengett a levegőben a hangja.

Az akkori makettet azóta elajándékoztam, de az elmúlt években egyre jobban éreztem, hogy ennek mégiscsak itt lenne a helye a polcomon. Pár éve fantasztikus ritkaságokat sikerült már összeszednem az eBay-en (pl. a teljes NDK utasszállító sorozatot, gyerekkorom kedvenceit), ezért elkezdtem figyelni a Guppy aukciókat. Pár próbálkozást elbuktam, mert alaposan fölémlicitáltak, de egyszercsak győztem, és 29,99 EUR-ért ismét Guppy tulajdonossá váltam.

A makett rendben megérkezett. Jóleső érzés volt ezeket a halvány-zöldalma árnyalatú alkatrészeket újra kézbe venni, a matricalapban gyönyörködni (akkor még nem tudtam, mekkora gondjaim lesznek vele).

Maga a makett korrekt kidolgozású, vésett panelvonalakkal, kissé elnagyolt futóművekkel, de pontos alak- és mérethűséggel. Összességében a Revell 80-as évekbeli szintjét hozta. Az összeállítás nem okozott gondot, sorja alig volt, tömíteni is csak a jókora törzs illesztéseit kellett. A pilótafülke ablakozását képviselő egyetlen átlátszó alkatrész sajnos repedt volt, ezt egy kis Uverapid kétkomponensű műgyantával orvosoltam. Ragasztáshoz a Piko piros "csőrös" ragasztóját használom már jóideje, nekem ez jött be a legjobban.

Ezt a példányt állványra akartam állítani, de mivel nem adtak hozzá, egy PC-s mobile rack tokjából csináltam egyet.

Festékekben is a jól bevált régieket szeretem, a nagy ezüst felületeket Revell 90-essel fújtam, a szürkéket meg a Testors fényes fehérjéből és feketéjéből kevertem. Kompresszorom hűtőgépben szolgált régebben, a kiegyenlítő tartály egy kétliteres pillepalack, a nyomásszabályzó pedig a palackból kivezetett, fogaim közé szorított vékony gumicső. :-)

Minden rendben ment, aztán elérkezett a matricázás...

A probléma első jelei akkor jelentkeztek, amikor az első matricát, a bal első szines csíkozást vízbe raktram: a fólia rövidke ázás után mákszemnyi darabkákra mállott szét. Sebaj, gondoltam, a csíkokat ráfestem, a maradék szöveges részeket pedig lakkal megerősítem, amint szoktam ilyen esetekben. Rá is fújtam 3 réteg Revell 01-es lakkot a matricalapra. A négyszínű csíkokkal 4 nap alatt végeztem, aztán jöttek a szövegek. És hát szörnyű élmény volt, amikor megtapasztaltam, hogy a lakkal megerősített matrica még egyórás áztatás után sem akart elválni a hordozó papírtól. Az idők során (kb. 25 év) a matt felületű matricák felső rétege ugyanis annyira áteresztővé vált (gondolom, a parányi repedésektől, amik miatt először szétmállott), hogy a lakk átszivároghatott a papírra, az meg nem volt elég jól impregnálva, és szépen beleragadt az egész. Így hát kénytelen voltam a körbevágott matricát a sarkánál pengével óvatosan leválasztani az alapról, a hártyavékony, kissé nyúlós réteget csipesszel lehúzni, majd ujjbeggyel finoman addig simogatni a hátoldalát, amíg a maradék nedves papírt eképp ledörzsölvén átlátszóvá vált a hártya. Így aztán már fel tudtam rakni a makettre. Ezzel a macerás módszerrel sikerült pár óra alatt az összes szöveges matricát (12 db) megmenteni, bár itt-ott parányi hiányok is keletkeztek a felületeken - ezeket végül tűecsettel korrigáltam. A lakkozás után aztán az eredmény minden várakozásomat felülmúlta - a művelet közben nemigen tudtam elképzelni, hogy ez a hártyasimogatásos módszer sikerülhet...

Azóta Muzzy barátomtól megtudtam, hogy a Microscale folyékony matricája könnyebbé tette volna a küzdelmet, de így legalább izgalmas volt. :-) Persze kellő alázattal tettem a dolgomat, hiszen - talán nem túlzás ilyet mondani - egy ilyen ritka makett összeállítása némi felelősséggel is jár.

A makettes polcom a tévé köré épült, családom most is valami sorozatot bámul, és azt hiszik, hogy én is - pedig szelíd mosollyal merengő ábrázatom a gyűjteménynek, köztük a Guppynak szól. :-)

A típus leírása itt olvasható:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Aero_Spacelines_Super_Guppy
A készlet felbontás után

A készlet felbontás után
A készlet felbontá…
Odapróbáltam a későbbi helyére

Odapróbáltam a későbbi helyére
Odapróbáltam a ké…
Készülnek a csíkok - a sárga

Készülnek a csíkok - a sárga
Készülnek a csí…
Készülnek a csíkok - a narancssárga is fent van

Készülnek a csíkok - a narancssárga is fent van
Készülnek a csí…
Elkészült 1.

Elkészült 1.
Elkészült 1
Elkészült 2.

Elkészült 2.
Elkészült 2
A polcon

A polcon
A polcon
2008.12.02.
Fóka
Értékeld a cikket! ?
A cikket csak bejelentkezett felhasználók értékelhetik. Bejelentkezés, regisztráció
Martin
2009.03.19. 20:21:45
Hát igen :)
Valami hihetetlen szép. Szépsége a hihetetlen csúnyasága :)
Valóban remekül mutat, és hát az a matricás dolog..... szépen kijátszottad vele az időt, mert hihetetlen hogy meg tudtad menteni. Remek az Ilyushin is :)
Martin
2009.03.19. 20:22:23
Gratulálok hozzá :)
Szólj hozzá! ?
Megjegyzést csak bejelentkezett felhasználók írhatnak. Bejelentkezés, regisztráció