A Malév utóélete egy makettben

Tupoljev Tu-154B-2

1:19, saját készítés
Pintér György - Múzeumi krimik Nagy fába vágtam a fejszémet, ezért megosztom veletek a hogyan készültjét ennek a makettnek.
Az ok a Malév megszűnése volt, ezért gondoltam, megpróbálok valamilyen méltó emléket állítani e nagy hírű vállalatnak. Azt tudtam, hogy valamilyen híres gépüket kéne valahogy előkeríteni a semmiből.
Ezért a Tu-154-esre esett a választás, méghozzá azokban a színekben,
amikben gyermekoromban láttam őket, amikor édesapám kivitt a Ferihegy 1-re.
Egy életre szóló csodálatot indított el bennem (7 éves voltam '88-ban). Láttam a departures táblát a bejárattal szemben. Láttam a rajta villogó zöld szemű lámpákat, amelyek ide-oda villogtak a szokásos úticélok felett, úgymint: Szófia, Bukarest stb.

És kint a teraszon pedig szembesültem velük életnagyságban. Úgy tűnt, működik itt minden, az információnál kedves hölgy volt, reklám
ajándékkal, néha egy bemondó hang megszakította a háttér surrogást.
Aztán a fejünk felett elhúzott egy gép, és azokban a színekben utoljára láttam.

No ezután eltelt 23 év és most jött el az ideje visszahozni valamit a múltból. Azt tudtam, hogy a mérettel kell kezdenem az egészet, méricskéltem, és úgy találtam, hogy a még kezelhető méret az a két és fél méter lesz. Kerestem pontos tervrajzokat a neten, szakirányú könyvkereskedésben, és találtam is kb. 20 ív A4-es tervdokumentációt.
Számba vettem az anyagszükségletet, és a várható elkészítési időt. Ezért előszedtem 5 kg alumínium lemezt és 5 nm farostlemezt, és nekiálltam.

Az egész nyár ráment, három hónap, és kb. 500 óra kellett hozzá, ami nem is olyan vészes. A tervrajz alapján megcsináltam a bordákat, persze a belső tér kihagyásával, ahová az ülések kerültek, meg a pilótakabint is. Erre a bordázatra kerültek egyesével meghatározott sorrendben a külhéj borításai. A lemezeken egy rádlival imitáltam a szegecseket, és többnyire ragasztóval erősítettem egymáshoz őket.

A vázra előbb ráragasztottam egy vékony papír bevonatot, ami nagyjából meghatározta a rá kerülő aluborítás darabjait. Ezért három napig csak rajzoltam a borítást és egy lézervonalzóval húztam egyeneseket a görbülő felületre.Majd ezután elkezdtem kiszabni a lemezekből az alkatrészeket. Ez egy hónapig tartott, nagyon idegőrlő volt, sajnos a legmelegebb nyári napokra esett.

A borítás végén az orrkúp következett amit két félből faragtam és csiszoltam ki a helyére, ahol azért sok tömítőpasztára is szükség volt. Az egész modell négy tubus mestertapaszt evett meg. A 150 ülés beragasztása után, amikre raktam fejhuzatot imitáló papírdarabokat, beüvegeztem az ablakokat, amiket persze sablonnal kellett kialakítani, mert 90 db volt belőlük, és aszimmetrikus felülről nézve a tervrajzon. Aminek nem örültem túlságosan.

Ezután a szárnyak jöttek. A szokásos rétegelt lemezre jöttek a kimért bordák, kihagyva persze a csűrők és a fékszárnyak helyét. Majd következett a jól bevált papírborítás, rajzolás, és burkolás, szegecsimitáció. Az orrsegédszárny külön darab a fémszíne miatt.

Miután a repülő nagyjából összeállt (a szárnyak lehúzhatok, hátul is a szállítás miatt), elkezdődött a festés. Az ablakokat Maskol folyadékkal bevontam és elkezdtem fújni. 9 darab fehér Humbrol és 15 db szürke félfényes dobozt használtam el. Kimaszkoltam a kék csíkot az oldalán, és függőleges vezérsíkon a parabolát, majd lefújtam az egészet, meg az M betűt.

Ezután jöttek a kerekek. 14 darab volt belőlük, fából esztergáltam őket, A futóműszárakat összeállítottam. A bekábelezéshez 90 lyukat fúrtam a szárakra 1 mm-es fúrószárral. Kár, hogy nem sok látszódik belőlük. Ezután bekábeleztem, felnit ragasztottam, stb.

Ezután jött a futóműaknák berendezése. Itt segítségemre volt az a kb. 170 fotó, amit egy eredetiről csináltam. Persze nem az összes készült a futóművekről. Itt is az előre szegecselt darabokat beragasztottam, bekábeleztem, lámpát tettem be és egy kis behúzó rúgót
az orrfutó szárába, a szokásos alulemez a vékonyságával egész jól használható.

Majd jött az áramlásrontó lapok mechanikájának burkolatának kialakítása amiből 10 db volt, ezek a szárny alatt vannak
jellegzetes hosszanti kinézetük miatt már messziről feltűnik. Darabja 14 alkatrész volt, egész jó kis meló volt.

Ezután a futóműajtók jöttek. Szokásos alulemezből, vastagságot adtam nekik, szegecseket, lyukakat stb. és a behúzó pántokat. Majd jöttek a felíratok, stencilek. Majd beragasztottam a kompresszorlapátokat is. A kúpjukat fából csiszoltam ki, ebből 5 darab kellett. A szárnyvégekbe izzót tettem, majd egy kis üvegburkolatot.

Aztán egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy lassan elkészült.
A látványa egy nappaliban elég szürreális. Minden bútornál, használati tárgynál nagyobb, ez tényleg az az eset, amikor könnyebb megkerülni, mint átugorni. Ha körülkordonoznám, akkor 5 nm az alapterülete és térdig ér. A szárnyfesztáv 2 méter. Persze a szárnyak végén a kis tüskék a szegecselt foglalatukban nem hiányozhattak. Ezekbe mindig beleakadok, de sebaj. :)
A szabadban

A szabadban
A szabadban
P1030078 (2)
P1030078 (2
P1030093 (2)
P1030093 (2
P1030102 (2)
P1030102 (2
tupolev_tu154_3v
tupolev_tu154_3v
P1030061 (2)
P1030061 (2
2012.09.07.
Schneider Szabolcs, Budapest
Értékeld a cikket! ?
A cikket csak bejelentkezett felhasználók értékelhetik. Bejelentkezés, regisztráció
piratvitorla
2012.11.17. 07:26:11
Szia
Gyönyörű lett, gratula!
"a szárnyak végén a kis tüskék a szegecselt foglalatukban": statikus kisütő?

üdv
Zoli
T.Csaba
2012.11.17. 08:50:12
Szia!
Hihetetlenül,fantasztikusan,nagyszerű!
Csak valahogy így tudom jellemezni. :)
Eszméletlen a kitartásod és a tudásod!
Gratula hozzá!
Csabi
Gerasimenko
2012.11.17. 12:01:30
Nem semmi! ..Bolyai-n láttam is teljes terjedelmében! :) Nagyon szép és monumentális! A három hónap építési idő az rendkívül gyors a méretéhez és részletességéhez képest
Szu-22
2012.11.17. 12:33:44
Szia!
Mást nem tudok hozzáfűzni, csak azt, hogy GYÖNYÖRŰ!
Israti71
2012.11.17. 16:06:54
Minden elismerésem!!!
Erre szerintem születni kell!
Szólj hozzá! ?
Megjegyzést csak bejelentkezett felhasználók írhatnak. Bejelentkezés, regisztráció