McDonnell Douglas F-4E Phantom II
1:144, Heller
Pintér György - Múzeumi krimik
Nem kell bemutatni ezt a gépet.Rengeteg helyen szolgált,számos harci bevetést teljesített.Megjárta Vietnámot, a Közel-Keletet.Számos variációja készült el.
A Heller eme díszpintye a Cserebere rovaton keresztül jutott hozzám.
Mielőtt a megbeszélt helyen és időben átvettem volna,kutattam a neten.
Begyűjtöttem rengeteg fotót,rajzot,letöltöttem számos füzetet,így várva a doboztetőn látható C-változatot.
Az üzlet megköttetett,és otthon ért a meglepi.Jól szemügyre véve ez egy E-változat.A franciáknak jó a humoruk,vagy túlérett sajtot ettek.
Nem baj,irány újra a net.Már csak azt kellett eldöntenem,melyik felhasználó gépét építsem meg.Először izraelire gondoltam,de nem volt matricám és a Dávidcsillag legyártását nem vállaltam.Végül egy görög Phantomra esett a választásom:felül kékesszürke,alul aluminium színek.
A felségjeleket maradék matricákra festettem fel és fényes lakkal fedtem be.
Lássuk a madarat:
Gondolkodtam a kabinbelső kialakításán,mert az nincs,de akkor nyitott kabintetővel kellett volna megcsinálni a gépet.Ekkora kabintetőt darabolni,na nem.
Lefestettem a belső részeket,majd némi gyurma az orrba és hopp:a törzsfelek össze is ragadtak.Majd szét is választottam őket.
Mivel okosan elfelejtettem,hogy ne higgyek a gyártó illesztőtüskéinek,a két fél szépen elcsúszott és a panelvonalak közt,pár mm-es eltérés jött létre.Miután korrigáltam a hibát,már jól mutatott a dolog.
A következő apró(?!) probléma a hajtóműbeömlőknél volt.Itt sehogy sem akart a törzs és a beömlő szintben találkozni.Tömítés,csiszolás,tömítés ,csiszolás,ragasztó elenged,sírás,fogcsikorgatás, ragasztás,csiszolás és kész.
Minden a helyén volt az apróbb alkatrészek kivételével.Ezeket külön festettem.
Festés:
A világosszürke alapra először a hajtómű környékét festettem fel és a vízszintes vezérsíkokat.Maszkolás, majd az alumínium alsó következett,száradás,maszkolás kékesszürke felső,száradás,fényes lakk,matricák.Itt remegő gyomorral vágtam körbe és áztattam le a saját műveimet.Sikerült.Újabb réteg fényes lakk,és jöhetett a koszolás.
Gondoltam panelezzen,aki akar,és jó harcjárműves szokás szerin hígított feketével kezdtem átkenni a gépet.Fel is marta az alut az egyik szárny alján rendesen.(Ennek nyomait az ajtófélfa viseli,ott aztán használtam a fejemet rendesen.)
Kijavítottam a hibát és folytattam immár ésszel a koszolást.A felső felületre az alap kékesszürke ,fakított változatát hordtam fel,majd finoman elkentem a repülési iránynak megfelelően.Ezután fekete és fehér keverékét(mozgalmi nevén szürke)fültisztító segítségével a panelvonalaknál elkentem.
Mattlakkozás és az apróbb alkatrészek feltétele következett.
Összegezve: a makett nem mai darab,de egy jó matricalappal és sok türelemmel szép gép építhető belőle.
Nemrég halottam egy mondást,hogy nem makettező az,akinek nincsen Phantomja.Nekem már van.
A Heller eme díszpintye a Cserebere rovaton keresztül jutott hozzám.
Mielőtt a megbeszélt helyen és időben átvettem volna,kutattam a neten.
Begyűjtöttem rengeteg fotót,rajzot,letöltöttem számos füzetet,így várva a doboztetőn látható C-változatot.
Az üzlet megköttetett,és otthon ért a meglepi.Jól szemügyre véve ez egy E-változat.A franciáknak jó a humoruk,vagy túlérett sajtot ettek.
Nem baj,irány újra a net.Már csak azt kellett eldöntenem,melyik felhasználó gépét építsem meg.Először izraelire gondoltam,de nem volt matricám és a Dávidcsillag legyártását nem vállaltam.Végül egy görög Phantomra esett a választásom:felül kékesszürke,alul aluminium színek.
A felségjeleket maradék matricákra festettem fel és fényes lakkal fedtem be.
Lássuk a madarat:
Gondolkodtam a kabinbelső kialakításán,mert az nincs,de akkor nyitott kabintetővel kellett volna megcsinálni a gépet.Ekkora kabintetőt darabolni,na nem.
Lefestettem a belső részeket,majd némi gyurma az orrba és hopp:a törzsfelek össze is ragadtak.Majd szét is választottam őket.
Mivel okosan elfelejtettem,hogy ne higgyek a gyártó illesztőtüskéinek,a két fél szépen elcsúszott és a panelvonalak közt,pár mm-es eltérés jött létre.Miután korrigáltam a hibát,már jól mutatott a dolog.
A következő apró(?!) probléma a hajtóműbeömlőknél volt.Itt sehogy sem akart a törzs és a beömlő szintben találkozni.Tömítés,csiszolás,tömítés ,csiszolás,ragasztó elenged,sírás,fogcsikorgatás, ragasztás,csiszolás és kész.
Minden a helyén volt az apróbb alkatrészek kivételével.Ezeket külön festettem.
Festés:
A világosszürke alapra először a hajtómű környékét festettem fel és a vízszintes vezérsíkokat.Maszkolás, majd az alumínium alsó következett,száradás,maszkolás kékesszürke felső,száradás,fényes lakk,matricák.Itt remegő gyomorral vágtam körbe és áztattam le a saját műveimet.Sikerült.Újabb réteg fényes lakk,és jöhetett a koszolás.
Gondoltam panelezzen,aki akar,és jó harcjárműves szokás szerin hígított feketével kezdtem átkenni a gépet.Fel is marta az alut az egyik szárny alján rendesen.(Ennek nyomait az ajtófélfa viseli,ott aztán használtam a fejemet rendesen.)
Kijavítottam a hibát és folytattam immár ésszel a koszolást.A felső felületre az alap kékesszürke ,fakított változatát hordtam fel,majd finoman elkentem a repülési iránynak megfelelően.Ezután fekete és fehér keverékét(mozgalmi nevén szürke)fültisztító segítségével a panelvonalaknál elkentem.
Mattlakkozás és az apróbb alkatrészek feltétele következett.
Összegezve: a makett nem mai darab,de egy jó matricalappal és sok türelemmel szép gép építhető belőle.
Nemrég halottam egy mondást,hogy nem makettező az,akinek nincsen Phantomja.Nekem már van.
|
| A doboz |
|
|
|
| Na ja |
|
|
| festés előtt |
|
|
|
|
|
|
|
|
| Májky művek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010.11.17.