Hunting Percival Jet Provost T.3/T.4

Hunting Percival Jet Provost T.3/T.4

1:72, CMR No.CMR72-192
Pintér György - Múzeumi krimik „Volt idő, mikor még, nem…” …volt Jet Provost makettem, és a brit gyakorlógép Airfix által kiadott készlete után sóvárogtam, azonban a CMR műgyanta termékének megjelenése feleslegessé tette a bő 50 éves angol kit aukciós oldalakon történő keresgélését, ugyanis a kisméretű, de masszív kartondobozba csomagolt cseh remekmű minden tekintetben nagyságrendekkel felülmúlja azt, de még a legújabb makettek többségét is! A méret- és alakhűsége szinte tökéletes: mindössze kb. 1mm-rel rövidebb a törzs, illetve az oldalkormány kilépőéle lehetne pár fokkal meredekebb.

A zöldszínű anyagból öntött 37 részegység negatív panelezéssel ellátott felületei is közel hibátlan kivitelben készültek. Az osztások finoman vésettek, pontosak és határozottak; néhol még a csavarozás is látható; a kisebb be- és kiömlők nyílásai mélyítettek (ezáltal fekete festékes befolyatással is nagyon élethűek lesznek); valamint a többi, felületből kiálló elem (gyorszárak stb.) is nagyon aprólékosan kidolgozottak. A szárnyak és vízszintes vezérsíkok tövében lévő áramvonalazó lemezek viszont a kelleténél leheletnyivel jobban kidomborodnak, és esetleg még a szegecselést lehetne pótolni, amennyiben valaki ennek szükségét érezné. Sajnos néhány - a javítás nehézkessége miatt – „komolyabb” probléma is előfordul. A törzs oldalán (a fékszárnyak vonalában) lévő szerelőnyílás-fedélről lemaradt a NACA beömlő, ami ugyan nem minden gépen volt rajta, azonban tömítése sokkal egyszerűbb lenne, mint kifaragása. A jobb oldali beömlő-nyílás fölötti apró beömlő helyett néhány példányt egy nagyobbal láttak el, amit szintén nekünk kell elkészíteni, akárcsak a szárnyak belépő-éle alatt a beömlő-nyílások aljából kimetszett hosszúkás rést, illetve a beömlők élében lévő lyukat (az export változatok fegyvereinek torkolatait). A futóaknák futószárak tövében lévő törése is pontatlan, ugyanis az aknák szárnyvégek felé eső végének keskenyebb része túl rövid, a futószárak vízszintes tengelyét is takarnia kellene, tehát a törésnek közelebb kellene lennie a törzshöz. Ez a hiba a futószárak fedelét is érinti. Ha már itt tartunk, a belső terek közül a főfutó-aknák bordázott mintája nagyon szép, és a visszazáródó ajtók miatt az egy-két hiányzó részlet (kábelek stb.) pótlásáról sem muszáj gondoskodni, mert semmi sem fog látszódni belőlük. Ezzel ellentétben az orrfutó-akna csak egy üres, szögletes nyílás. A kisméretű ajtók és a futószár takarása miatt szinte egyáltalán nem lehet majd belátni az aknába, ezért a törzsfelekre öntött nagyobb aknafedelek alatti terület kidolgozatlansága megbocsátható. Egyébként a futóművek részletessége minden igényt kielégít, hibátlanok a futószárak és a bordázott futófelületű kerekek is (az orrkerék és a futószár külön darabok). A főfutó-művek rugóstagjainak csuklói maratott elemek, talán ezek vastagításán lehetne javítani. A kit legbonyolultabb része a kabin, ami temérdek színes maratott alkatrészből (műszerfal, ülések hevederei és indítófogantyúi, pedálok, kapcsolók) áll. A zöldesszürke műszerfal számomra gyanús, mert csak kékesszürke és fekete színűekről találtam fotót, bár ettől még előfordulhatott. Az ülések, botkormányok és gázkarok természetesen műgyanta elemek. Előbbiek formailag megfelelőek, mindössze a részlettelen oldaluk nem tetszett (beépítve nem láthatóak). A kabin oldalfalai a törzsfelek belsejét díszítik, amiről csak a bőr élethű imitálása hiányolható, a műszerfal-borítás feletti műszereket viszont érdemes pótolni. A készlet legfurcsább része az átlátszó darabok kialakítása. A szélvédővel egyesített kabintetők vákuumhúzottak és kimagasló minőségűek, buborékok és egyenetlenségek nélkül. A tető mögötti ablakok ezzel szemben átlátszó gyantából öntöttek. Néhány - az orron, törzsvégen és gerincen lévő - fényszóró mása is a színtelen öntvényen található, az értetlenkedésemet csupán az okozza, hogy az export gépek fegyvereinek orrban lévő kamerájának ablakához, a törzs alján és az orr két oldalában, valamint a szárnyvégi póttankok elején lévő fényforrásokhoz nincs átlátszó elem. A törzsbe még egy bő 3cm hosszú fúvócsövet kell beragasztani a két fél összeillesztése előtt, azonban a nehezéket se felejtsük ki az orrból! A beömlők a törzsfelekkel egyesítettek, ezáltal legalább megúsztuk az illesztést, bár a belsejük festése így körülményes lehet. A makett meglepetései közé tartozik a fékszárnyak külön öntése is. A kitérített pozíció műgyanta, míg vízszintes helyzetük maratott mozgatóhimbákkal valósítható meg. A kormánylapok kitérítéséhez fűrészelni kell. A repülő külsejét különféle maratott antennákkal, illetve néhány példánynál nagyobb felső beömlőkkel színesíthetjük, ezek mellett a kormányfelületek trimlapjainak mozgatórudazatai is az Eduard-tól származó, 74 alkatrészt magába foglaló fémlap tartozékai. Sajnos az antennák meglétét a különböző verzióknál keveri az összeállítási rajz, míg néhányról megfeledkezett a gyártó és kimaradt a készletből, akárcsak a felfegyverzett export gépek rakományai.

A pontos nyomású és vékony lakkrétegű matricalap szintén az Eduard produktuma, és a rengeteg (és olvasható) stencil felirat és négy brit repülő jelzései mellett meglepetésre a felújított, dél-arábiai színeket viselő példány felségjeleit is tartalmazza! (A későbbi dél-jemenieket se bántam volna, de telhetetlenségem nem a CMR bűne.) A négy angol gép közül három feltűnőbb külsőt kapott (ezüst/narancs, fehér/szürke/vörös, egyszínű vörös), míg az utolsó szintén terepszínű. A makett erényei közé tartozik az ablakokhoz mellékelt maszkoló is, bár a használati útmutatóval sem fukarkodtak. A tíz A4 formátumú oldalból az első az alkatrészek rajzát és három az összeállítást mutatja, míg az öt megépíthető példány mindegyike festésének további egy-egy oldalt szántak a tervezők. A ráadás pedig egy újabb, ugyanekkora méretű köteg papír, amin nagyon hasznos – fekete-fehér – részletfotókat találunk.

Kevés hibával rendelkező, jó minőségű és részletes készlet, legszívesebben a doboz kibontása után rögvest hozzákezdtem volna egyik volt főnököm lelkesítő „gyorsan, ügyesen” buzdítása nélkül is, ha nem a fontolva egy helyben toporgók táborát gyarapítanám, de így legalább nem kell kollégáim „Nem én voltam, nálam még jó volt…” kezdetű magyarázkodását idéznem barátaimnak, egyelőre…
DSC00776
DSC00776
DSC00777
DSC00777
DSC00778
DSC00778
DSC00779
DSC00779
DSC00780
DSC00780
DSC00781
DSC00781
DSC00782
DSC00782
DSC00783
DSC00783
DSC00784
DSC00784
DSC00785
DSC00785
DSC00786
DSC00786
DSC00787
DSC00787
DSC00791
DSC00791
DSC00792
DSC00792
DSC00793
DSC00793
DSC00794
DSC00794
DSC00801
DSC00801
DSC00802
DSC00802
DSC00803
DSC00803
DSC00804
DSC00804
DSC00805
DSC00805
DSC00806
DSC00806
DSC00807
DSC00807
DSC00809
DSC00809
DSC00811
DSC00811
DSC00815
DSC00815
DSC00816
DSC00816
DSC00817
DSC00817
DSC00818
DSC00818
DSC00819
DSC00819
DSC00820
DSC00820
2015.08.30.
Zoli
Értékeld a cikket! ?
A cikket csak bejelentkezett felhasználók értékelhetik. Bejelentkezés, regisztráció
Szólj hozzá! ?
Megjegyzést csak bejelentkezett felhasználók írhatnak. Bejelentkezés, regisztráció