Pintér György - Múzeumi krimik
Az 1910-es és húszas években rendkívüli flottabővítés vette kezdetét Japánban. Az íróasztalnál addig soha nem látott méretű és formájú hadihajók születtek. A tervek egy része megvalósult, másik részük megmaradt papír dokumentáció formájában. A hajók kivitelezését, tervezését és megépítését egy nagyszerű és találékony mérnök, Yuzuru Hiraga vitte véghez.
Yuzuru Hiraga (1878. március 8 - 1943. február 13.)
A Császári Japán Haditengerészet (Nihon Kaigun-Imperial Japanese Navy, IJN) egyik magas rangú mérnöke, tisztje. Tanulmányait a Tokiói Császári Egyetemen végezte, mint mérnök. Hiraga volt a japán haditengerészet legfőbb mérnöke az 1910-es és húszas években. Számos csatahajót tervezett, amelyek később a második világháborúban fontos szerepet kaptak.
Életútja
Tokióban született, gyermekéveit Yokosukában és Kanagawában töltötte, a családja azonban Hiroshimából származott. 1898-ban iratkozott be a Tokiói Császári Egyetembe, tengerészeti mérnök (hajómérnök) szakára. 1899-ben csatlakozott a Császári Japán Haditengerészethez, tanulmányait folytatta az egyetemen, 1901-ben diplomázott. Ezután rögtön munkát kapott a Yokosukai Tengerészeti Központban, mint tervező mérnök, az új hadihajókat kellett megterveznie. 1905-ben áthelyezték a Kurei Haditengerészeti Központba. 1905-ben, amikor az orosz-japán háború zajlott, Nagy-Britanniába utazott, hogy a további tanulmányait intézze. Greenwich-ben, a Királyi Tengerészeti Főiskolába nyert felvételt, ahol megismerte a csatahajók legújabb kivitelesési módjait és fegyverzeteit. 1908-ban másoddiplomázott, majd fél évig szolgált francia, valamint olasz kikötőkben mérnökként, majd 1909 elején visszatért Japánba. Még abban az évben a Tokiói Császári Egyetem mérnökprofesszorává avatták.
1912-ben Hiraga vezette a vadonatúj Yamashiro csatahajó osztály tervezési és építési munkálatait. A már meglévő Hiei csatacirkálót csatahajóvá alakíttatta. Részt vett a Kaba osztályú rombolók építésében is.
Hiraga 1913-ban a Császári Japán Haditengerészet hajóépítési igazgatója lett. Számos esetben kitüntették kiemelkedő munkájáért. 1916-ban megválasztották a nagyszabású 8-8-as projekt vezetőjének, mely a közeljövőben hivatott előállítani gyorsjáratú csatahajókat és csatacirkálókat.
1922-ben ellentengernaggyá nevezték ki. A következő évben, 1923-ban szolgálatba állt egy, a Hiraga által tervezett könnyű cirkáló, a Yubari. A húszas évek elején Washingtonban lezajlott tengerészeti konferencia csalódás volt számára, mivel az 1916-tól kezdődő nagyszabású építkezéseket, a 8-8-as projekt keretén belül abba kellett hagyni. 1925-ben altengernaggyá nevezték ki.
A harmincas években tovább folytatta a tervezést, de már betartva a washingtoni konferencia korlátozásait. Enne egyik eredménye lett az általa tervezett Mogami osztályú cirkálók. A legnagyobb megengedhető súly a 10000 tonna volt egy-egy cirkáló esetében. A Mogaminál hegesztették a hajótörzset, ezzel is megtakarítva a tömeget, valamint cserélhető lövegtornyokat helyeztek üzembe. Először 15 db 155 mm-es löveggel, majd 10 db 20 cm-es löveggel szerelték fel.
1934-től már kevésbé számítottak az idősödő mérnök munkájára. Pályafutását beárnyékolta a Tomozuru incidens, amikor a Tomozuru nevű torpedónaszád megsérült első útján, egy vihar következtében. Hiraga ellen azt hozták fel, hogy magasra tervezi a hajókat, a súlypont nem mindig megfelelő és erősebb hullámzásnál instabilak a hajók. A helyzetet súlyosbítottaák az ezt követő újabb balesetek, az általa tervezett Fubuki osztályú rombolók számos tagja megsérült egy erős tájfun következtében.
1938-tól lett a Tokiói Császári Egyetem elnöke. Résztvett még a Yamato építési munkálataiban, ám csalódottan vette tudomásul, hogy a korábbi terveit nem vették figyelembe. Nagy tisztelet övezte személyét, bárói ranggal is jutalmazták.
1943. február 17-én halt meg tüdőgyulladás következtében.
A 8-8-as terv
Az 1916-tól tervezett hajók, folyamatos fejlődési utat mutatnak. A program hajói a következők voltak:
8 csatahajó:
- Nagato osztály (Nagato, Mutsu)
- Kaga osztály (Kaga, Tosa)
- 13-as számú osztály (Fuji?, Asahi?, Katori, Kashima? - nevük bizonytalan)
8 csatacirkáló:
- Amagi osztály (Amagi, Akagi, Atago, Takao)
- Kii osztály (Kii, Owari, Yashima, Hatsuse)
Amíg a tervezés gőzerővel haladt, számos hajógerincet fektettek le, ám csak kevés épülhetett meg. A csatahajók közül csak a Nagato osztály valósult meg (Nagato, Mutsu). A Kaga osztály Tosa nevű csatahajóját már be sem fejezhették, később a húszas években célhajóként végezte, a döntött oldalfalú páncélzat tesztelése következtében. Másik tagja, a kaga pedig repülőgéphordozóvá lett átalakítva, ezzel a Császári Japán Haditengerészet második számú hordozójává vált. A 13-as számú csatahajókból semmi sem valósult meg.
A csatacirkálóknál az Amagi osztály kezdték el építeni előbb. Ennek egyetlen tagját, az Akagit repülőgép hordozóvá alakították át, ez lett a zászlóshajója Japánnak. Az Amagi 1923-as nagy földrengés következtében súlyosan megsérült, míg az Atago és a Takao lebontásra lett ítélve. A Kii osztály egyik tagja sem épült meg.
Most következzen két hajóosztály részletesebb bemutatása, a Kaga és az Amagi osztályoké.
Kaga osztály csatahajói (A-127 terv)
A Nagato osztály tovább fejlesztett változatai. Hiraga hosszabbra tervezte a hajótörzset és drasztikusan csökkentette az oldalmagasságot hátrafelé haladva. Jól látható az oldalnézeti rajzon, hogy fokozatosan csökken az oldalmagasság a hajó tatja felé haladva. 24 torpedóvető csővel is tervezték felszerelni, ám ezeket az építés során eltávolították. A hajótest oldalában helyezték el a 140 mm-es (5,5 inch) lövegeket, melyek minden irányban képesek voltak tüzelni. Ezek fölé, a parancsnoki tornyot is magában foglaló felépítményt építettek, melybe szintén kerültek a lövegekből. Öt fő lövegtornyában egyenként kettő 406 mm-es (16 inch) hajóágyúk kerültek beépítésre, akárcsak a Nagato osztálynál. Az osztály sorsa vegyes pályafutást mondhat magáénak. A Kaga, mint repülőgép hordozó, a legendás akciókban részt vett, mint pl. Pearl Harbour vagy Midway. Éppen Midway-i csatában fejeződött be a pályafutása, amikor Dauntless amerikai zuhanóbombázók lecsaptak rá, valamint három másik hordozótársa is hasonló sorsra jutott. A Tosa csak félig készült el. a húszas évek elején életbe lépett washingtoni korlátozások értelmében nem építhették tovább. hajótestét tesztelték, majd célhajóként 1924-ben elsüllyesztették alacsony torpedóvető támadás során maguk a japánok.
Az osztály paraméterei:
Alapok lefektetése: 1920
Vízre bocsátás: 1921-1922
Szolgálatba állítás: Kaga, 1928. március 21
Sors:
1. Kaga, elsüllyesztve Midway-nél
2. Tosa, nem állt szolgálatba
Vízkiszorítás: 39 900 t standard/44 200 t teljes terheléssel
Hosszúság: 760 láb (230 m), Kaga mint repülőgép hordozó 245 m
Szélesség: 100 ft (30,48 m)
Merülés: 31 ft (9,4 m)
Meghajtás: 4 gőzturbina, 12 Kampon kazán, 9100 LE
Sebesség: 26,5 csomó
Fegyverzet (mint csatahajó):
10 db 16 in (406 mm)/45 cal ágyú
20 db 5,5 in (140 mm)/50 cal
4 db 3 in (76 mm) légvédelmi ágyú (AA)
8 db 24 in (610 mm) torpedóvető cső
Páncélvédelem:
11 in (280 mm) vízvonalnál, 4 in (101 mm) fedélzeten, 9-12 in (228-305 mm) lövegtornyoknál, 14 in (355 mm) parancsnoki toronynál
Amagi osztály hajói
Első tagja az Amagi, amelyet Yokosukában kezdtek el építeni 1920-ban. Méltó vetélytársa volt az amerikai Lexington osztályú csatacirkálónak. (Ezt a csatacirkálót és testvérhajóját, az USS Saratógát később repülőgép hordozónak építették). Az Amagit 5 darab lövegtoronnyal tervezték megépíteni, egy toronyban kettő 16,1 inches (410 mm) löveggel, amelyek roppant komoly fenyegető erőt képviseltek volna.
Nem sokkal később lefektették az Akagi hajógerincét is, amikor Washingtonban megkezdődtek a leszerelési tárgyalások és aminek következtében a már elkezdett hajók sorsa örökre megpecsételődött. 1922-re megszületett a washingtoni konvekció, mely szerint a nagyhatalmak nem építhetnek több hadihajót és maximalizálták a hajókapacitást.* Ekkor az Amagi és az Akagi 40 %-os készültségben állt, a másik kettő testvérhajó, az Atago és a Takao pedig éppen csak el lettek kezdve. 1923 szeptember elsején a hatalmas Kanto földrengésben az Amagi olyan súlyosan megsérült, hogy inkább szétbontották. Erre a sorsra jutott a másik kettő hajó, kivéve az Akagit.
1924-25-től újult erővel, de már repülőgép hordozónak, tovább folytatták az Akagi építését. Később az Akagi lett a Császári Japán Haditengerészet zászlóshajója.
Az Amagi osztály paraméterei:
Vízre bocsátás: 1920-1922
Szolgálatba állítás: Akagi, 1927
Vízkiszorítás: 33 800-34 300 t
Hosszúság: 855 láb 3 inch (260,7 m)
Szélesség: 102 láb 9 inch (31,3 m)
Merülés: 28 láb 7 inch (8,7 m)
Fegyverzet:
10 db 16,1 inch (410 mm) löveg kettős elrendezésben öt lövegtoronyban
16 db 5,5 inch (140 mm) hajóágyú
4 db 4,7 inch (119 mm) hajóágyú
Az 1930-as években körvonalazódott az újabb generációs csatahajók terve. Azonban Hiragának már szembe kellett néznie a ténnyel, miszerint a jövő háborúit a repülőgéphordozók fogják megvívni, nem pedig a csatahajók. Ennek ellenére néhány igen érdekes és merész terv született meg, melyek közül az A-140-es projekt lett a későbbi Yamato osztály megalapozója. A teljesség igénye nélkül párat bemutatok a képgalériában, mutatva, hogy milyen fejlődést futott be a hajótervezés Japánban.
Zárásként
Hiraga minden bizonnyal az egyik legtehetségesebb mérnöke japánnak. Az ő keze alól kikerült hajók büszkén szolgálták hazájuk haditengerészetét, még a bekövetkezett balesetek ellenére is szép pályafutást mondhattak magukénak. A számtalan meg nem valósult tervek pedig izgalmas és alternatív megoldást kínáltak mind a haditengerészet merészebb konstruktőrei számára, mind a leleményes makettezők számára, akiknek igazi aranybánya egy sosem volt hajó makettjének megépítése. A mellékelt rajzok segítenek az elindulásban.
* A washingtoni konferencia egy másik cikkemben, a második világháború tengeri ütközeteiben részletesen olvasható.
Yuzuru Hiraga (1878. március 8 - 1943. február 13.)
A Császári Japán Haditengerészet (Nihon Kaigun-Imperial Japanese Navy, IJN) egyik magas rangú mérnöke, tisztje. Tanulmányait a Tokiói Császári Egyetemen végezte, mint mérnök. Hiraga volt a japán haditengerészet legfőbb mérnöke az 1910-es és húszas években. Számos csatahajót tervezett, amelyek később a második világháborúban fontos szerepet kaptak.
Életútja
Tokióban született, gyermekéveit Yokosukában és Kanagawában töltötte, a családja azonban Hiroshimából származott. 1898-ban iratkozott be a Tokiói Császári Egyetembe, tengerészeti mérnök (hajómérnök) szakára. 1899-ben csatlakozott a Császári Japán Haditengerészethez, tanulmányait folytatta az egyetemen, 1901-ben diplomázott. Ezután rögtön munkát kapott a Yokosukai Tengerészeti Központban, mint tervező mérnök, az új hadihajókat kellett megterveznie. 1905-ben áthelyezték a Kurei Haditengerészeti Központba. 1905-ben, amikor az orosz-japán háború zajlott, Nagy-Britanniába utazott, hogy a további tanulmányait intézze. Greenwich-ben, a Királyi Tengerészeti Főiskolába nyert felvételt, ahol megismerte a csatahajók legújabb kivitelesési módjait és fegyverzeteit. 1908-ban másoddiplomázott, majd fél évig szolgált francia, valamint olasz kikötőkben mérnökként, majd 1909 elején visszatért Japánba. Még abban az évben a Tokiói Császári Egyetem mérnökprofesszorává avatták.
1912-ben Hiraga vezette a vadonatúj Yamashiro csatahajó osztály tervezési és építési munkálatait. A már meglévő Hiei csatacirkálót csatahajóvá alakíttatta. Részt vett a Kaba osztályú rombolók építésében is.
Hiraga 1913-ban a Császári Japán Haditengerészet hajóépítési igazgatója lett. Számos esetben kitüntették kiemelkedő munkájáért. 1916-ban megválasztották a nagyszabású 8-8-as projekt vezetőjének, mely a közeljövőben hivatott előállítani gyorsjáratú csatahajókat és csatacirkálókat.
1922-ben ellentengernaggyá nevezték ki. A következő évben, 1923-ban szolgálatba állt egy, a Hiraga által tervezett könnyű cirkáló, a Yubari. A húszas évek elején Washingtonban lezajlott tengerészeti konferencia csalódás volt számára, mivel az 1916-tól kezdődő nagyszabású építkezéseket, a 8-8-as projekt keretén belül abba kellett hagyni. 1925-ben altengernaggyá nevezték ki.
A harmincas években tovább folytatta a tervezést, de már betartva a washingtoni konferencia korlátozásait. Enne egyik eredménye lett az általa tervezett Mogami osztályú cirkálók. A legnagyobb megengedhető súly a 10000 tonna volt egy-egy cirkáló esetében. A Mogaminál hegesztették a hajótörzset, ezzel is megtakarítva a tömeget, valamint cserélhető lövegtornyokat helyeztek üzembe. Először 15 db 155 mm-es löveggel, majd 10 db 20 cm-es löveggel szerelték fel.
1934-től már kevésbé számítottak az idősödő mérnök munkájára. Pályafutását beárnyékolta a Tomozuru incidens, amikor a Tomozuru nevű torpedónaszád megsérült első útján, egy vihar következtében. Hiraga ellen azt hozták fel, hogy magasra tervezi a hajókat, a súlypont nem mindig megfelelő és erősebb hullámzásnál instabilak a hajók. A helyzetet súlyosbítottaák az ezt követő újabb balesetek, az általa tervezett Fubuki osztályú rombolók számos tagja megsérült egy erős tájfun következtében.
1938-tól lett a Tokiói Császári Egyetem elnöke. Résztvett még a Yamato építési munkálataiban, ám csalódottan vette tudomásul, hogy a korábbi terveit nem vették figyelembe. Nagy tisztelet övezte személyét, bárói ranggal is jutalmazták.
1943. február 17-én halt meg tüdőgyulladás következtében.
A 8-8-as terv
Az 1916-tól tervezett hajók, folyamatos fejlődési utat mutatnak. A program hajói a következők voltak:
8 csatahajó:
- Nagato osztály (Nagato, Mutsu)
- Kaga osztály (Kaga, Tosa)
- 13-as számú osztály (Fuji?, Asahi?, Katori, Kashima? - nevük bizonytalan)
8 csatacirkáló:
- Amagi osztály (Amagi, Akagi, Atago, Takao)
- Kii osztály (Kii, Owari, Yashima, Hatsuse)
Amíg a tervezés gőzerővel haladt, számos hajógerincet fektettek le, ám csak kevés épülhetett meg. A csatahajók közül csak a Nagato osztály valósult meg (Nagato, Mutsu). A Kaga osztály Tosa nevű csatahajóját már be sem fejezhették, később a húszas években célhajóként végezte, a döntött oldalfalú páncélzat tesztelése következtében. Másik tagja, a kaga pedig repülőgéphordozóvá lett átalakítva, ezzel a Császári Japán Haditengerészet második számú hordozójává vált. A 13-as számú csatahajókból semmi sem valósult meg.
A csatacirkálóknál az Amagi osztály kezdték el építeni előbb. Ennek egyetlen tagját, az Akagit repülőgép hordozóvá alakították át, ez lett a zászlóshajója Japánnak. Az Amagi 1923-as nagy földrengés következtében súlyosan megsérült, míg az Atago és a Takao lebontásra lett ítélve. A Kii osztály egyik tagja sem épült meg.
Most következzen két hajóosztály részletesebb bemutatása, a Kaga és az Amagi osztályoké.
Kaga osztály csatahajói (A-127 terv)
A Nagato osztály tovább fejlesztett változatai. Hiraga hosszabbra tervezte a hajótörzset és drasztikusan csökkentette az oldalmagasságot hátrafelé haladva. Jól látható az oldalnézeti rajzon, hogy fokozatosan csökken az oldalmagasság a hajó tatja felé haladva. 24 torpedóvető csővel is tervezték felszerelni, ám ezeket az építés során eltávolították. A hajótest oldalában helyezték el a 140 mm-es (5,5 inch) lövegeket, melyek minden irányban képesek voltak tüzelni. Ezek fölé, a parancsnoki tornyot is magában foglaló felépítményt építettek, melybe szintén kerültek a lövegekből. Öt fő lövegtornyában egyenként kettő 406 mm-es (16 inch) hajóágyúk kerültek beépítésre, akárcsak a Nagato osztálynál. Az osztály sorsa vegyes pályafutást mondhat magáénak. A Kaga, mint repülőgép hordozó, a legendás akciókban részt vett, mint pl. Pearl Harbour vagy Midway. Éppen Midway-i csatában fejeződött be a pályafutása, amikor Dauntless amerikai zuhanóbombázók lecsaptak rá, valamint három másik hordozótársa is hasonló sorsra jutott. A Tosa csak félig készült el. a húszas évek elején életbe lépett washingtoni korlátozások értelmében nem építhették tovább. hajótestét tesztelték, majd célhajóként 1924-ben elsüllyesztették alacsony torpedóvető támadás során maguk a japánok.
Az osztály paraméterei:
Alapok lefektetése: 1920
Vízre bocsátás: 1921-1922
Szolgálatba állítás: Kaga, 1928. március 21
Sors:
1. Kaga, elsüllyesztve Midway-nél
2. Tosa, nem állt szolgálatba
Vízkiszorítás: 39 900 t standard/44 200 t teljes terheléssel
Hosszúság: 760 láb (230 m), Kaga mint repülőgép hordozó 245 m
Szélesség: 100 ft (30,48 m)
Merülés: 31 ft (9,4 m)
Meghajtás: 4 gőzturbina, 12 Kampon kazán, 9100 LE
Sebesség: 26,5 csomó
Fegyverzet (mint csatahajó):
10 db 16 in (406 mm)/45 cal ágyú
20 db 5,5 in (140 mm)/50 cal
4 db 3 in (76 mm) légvédelmi ágyú (AA)
8 db 24 in (610 mm) torpedóvető cső
Páncélvédelem:
11 in (280 mm) vízvonalnál, 4 in (101 mm) fedélzeten, 9-12 in (228-305 mm) lövegtornyoknál, 14 in (355 mm) parancsnoki toronynál
Amagi osztály hajói
Első tagja az Amagi, amelyet Yokosukában kezdtek el építeni 1920-ban. Méltó vetélytársa volt az amerikai Lexington osztályú csatacirkálónak. (Ezt a csatacirkálót és testvérhajóját, az USS Saratógát később repülőgép hordozónak építették). Az Amagit 5 darab lövegtoronnyal tervezték megépíteni, egy toronyban kettő 16,1 inches (410 mm) löveggel, amelyek roppant komoly fenyegető erőt képviseltek volna.
Nem sokkal később lefektették az Akagi hajógerincét is, amikor Washingtonban megkezdődtek a leszerelési tárgyalások és aminek következtében a már elkezdett hajók sorsa örökre megpecsételődött. 1922-re megszületett a washingtoni konvekció, mely szerint a nagyhatalmak nem építhetnek több hadihajót és maximalizálták a hajókapacitást.* Ekkor az Amagi és az Akagi 40 %-os készültségben állt, a másik kettő testvérhajó, az Atago és a Takao pedig éppen csak el lettek kezdve. 1923 szeptember elsején a hatalmas Kanto földrengésben az Amagi olyan súlyosan megsérült, hogy inkább szétbontották. Erre a sorsra jutott a másik kettő hajó, kivéve az Akagit.
1924-25-től újult erővel, de már repülőgép hordozónak, tovább folytatták az Akagi építését. Később az Akagi lett a Császári Japán Haditengerészet zászlóshajója.
Az Amagi osztály paraméterei:
Vízre bocsátás: 1920-1922
Szolgálatba állítás: Akagi, 1927
Vízkiszorítás: 33 800-34 300 t
Hosszúság: 855 láb 3 inch (260,7 m)
Szélesség: 102 láb 9 inch (31,3 m)
Merülés: 28 láb 7 inch (8,7 m)
Fegyverzet:
10 db 16,1 inch (410 mm) löveg kettős elrendezésben öt lövegtoronyban
16 db 5,5 inch (140 mm) hajóágyú
4 db 4,7 inch (119 mm) hajóágyú
Az 1930-as években körvonalazódott az újabb generációs csatahajók terve. Azonban Hiragának már szembe kellett néznie a ténnyel, miszerint a jövő háborúit a repülőgéphordozók fogják megvívni, nem pedig a csatahajók. Ennek ellenére néhány igen érdekes és merész terv született meg, melyek közül az A-140-es projekt lett a későbbi Yamato osztály megalapozója. A teljesség igénye nélkül párat bemutatok a képgalériában, mutatva, hogy milyen fejlődést futott be a hajótervezés Japánban.
Zárásként
Hiraga minden bizonnyal az egyik legtehetségesebb mérnöke japánnak. Az ő keze alól kikerült hajók büszkén szolgálták hazájuk haditengerészetét, még a bekövetkezett balesetek ellenére is szép pályafutást mondhattak magukénak. A számtalan meg nem valósult tervek pedig izgalmas és alternatív megoldást kínáltak mind a haditengerészet merészebb konstruktőrei számára, mind a leleményes makettezők számára, akiknek igazi aranybánya egy sosem volt hajó makettjének megépítése. A mellékelt rajzok segítenek az elindulásban.
* A washingtoni konferencia egy másik cikkemben, a második világháború tengeri ütközeteiben részletesen olvasható.
|
| Tosa as launched |
|
| tosa |
|
| Tosa, Line Drawings |
|
| kaga 1928 |
|
| kaga 1929 |
|
| kagad |
|
| kaga |
|
| amagi |
|
| Amagi |
|
| akagi diagram |
|
| akagi 1927 |
|
| akagi 1928 |
|
| A140_color |
|
| A150 |
|
| Hiraga |
|
| Hiraga_painting |
|
| Yuzuru_Hiraga |
2008.12.16.
Utolsó módosítás: 2008.12.20.
Utolsó módosítás: 2008.12.20.