Focke-Wulf Fw-190 A-8

Focke-Wulf Fw-190 A-8

1:72, Revell
Pintér György - Múzeumi krimik Egy töredelmes vallomással kezdeném. Ha már második világháború, ha már a német repülőtechnika, nekem az FW-190 sokkal jobban bejött, mint a Messzer. Tank „alkotása” nem egy paraméterével felülmúlta a Bf 109-est, sőt, a Dórát, vagy a Ta variációkat figyelembe véve, a szembenálló felek technikai szintjét is jelentősen túlszárnyalta. Csak hát, ugye a történet az ismert.

A másik töredelmes vallomás; nemrég kezdődött makettépítő karrierem ennél a makettnél érkezett el arra a pontra, hogy túl akartam lépni a csiszolás – ragasztás - festés szintjén. A lökést ehhez nem kis mértékben maga a készlet adta.

A Revell ugyanis láthatóan presztízskérdésnek tekintette a készletet. A futóműaknák, a pilótafülke, a matricakészlet részletessége – szervizfeliratok, meglepően jó minőségben! – legalább is ezt sugallták.

Az első lökést az osztottan csomagolt kabintető adta. Mivel mindenképp nyitott kabinban gondolkodtam, nem volt mese, le kellett vágnom a törzsfelekkel egybeöntött kabintetőkeretet. Innen aztán nem volt megállás, elhatároztam, a kipufogók csöveit, valamint a fegyverzetet injekciós tűből készítem el. A kérdés már csak az volt, melyik változatot készítsem el a két ajánlat közül.

Hosszasan kutakodtam a neten fellelhető anyagok között, és még hosszasabban tanulmányoztam a kit alkatrészeit. Lassan körvonalazódni kezdett, hogy az R-11 szóba sem jöhet. Az éjjeli vadász változathoz nyújtott műanyag antennák ugyanis még egy ilyen kezdő számára is a vicc kategóriájába tartoztak, mint amilyen én vagyok. Maradt tehát az A-8-as változat. De nem csak ezért tűnt jónak ezt a változatot megépíteni. Az egyszínűre – RLM-76 – festett gép jó „gyakorlóterepnek” ígérkezett a makettfestés rögös útján. A pisztolyhasználat gyakorlása, a panelozás – világosítás, pre-shading – lehetőségének ígérete csábított. Amikor úgy éreztem, már mindenre felkészültem, belevágtam. (Mint utóbb kiderült, lett volna még mit tanulmányoznom, de erről majd később.)

Az összeállítás viszonylag könnyen ment. Természetesen a pilótafülkével kezdtem. Az RLM-02-es színt a Revell által ajánlott 47-es színnel próbáltam megjeleníteni. Száradás után koszoltam némi híg, akril fekete befuttatással, majd szárazecseteléssel fémes kopásokat igyekeztem megjeleníteni az ülésen, oldalkonzolon, padlólemezen. A műszereket fekete és antracit színekkel próbáltam kiemelni, majd a kereteket szintén száraecseteléssel. A hevedereket kávétejszín dobozáról szerzett alumínium fóliából vágtam – csodás anyag, de tényleg! – majd Revell 45, helloliv színnel festettem. A fülke összeállítása után jöhetett a nagyobb munka.

A törzs és a szárnyak összeillesztése nem okozott különösebb gondot. Neoflex-szel tömítettem, majd igyekeztem eltüntetni a nemkívánatos illesztési réseket. Mint utólag kiderült, ezen még dolgozhattam volna egy csöppet! (Ezen a ponton döbbentem rá az alapozás hasznosságára.) Az összeállítás után a futóaknákat 45-ös Revell színnel festettem, koszoltam, árnyékoltam, majd Tamiya szalaggal maszkoltam, miképp a kabint is. Jöhetett a várva várt festés.

Már az útmutató böngészésekor elhatároztam, én ugyan ki nem keverem az RLM-76-ot. Nincs az az Isten! Van a Gunze-nek jó kis 76-os, azt még keverni se kell, akril is, mi bajom lehetne, kérdeztem. A választ csak később tudtam meg. (Ha tovább böngésztem volna a netet az építés megkezdése előtt, már akkor rájövök!) A válasz pedig az, hogy ’45-re, az a bizonyos RLM-76 már nem az a „napszívotttrabanbilikék”, mint a Gunze festéke, hanem egy sokkal zöldesebb árnyalatú. Talán, ha az útmutatóban jelzett módon kikeverem, akkor talán közelebb kerül a makett színe a valósághoz. De mondom, én a Gunze festékét választottam.

Alkohollal tisztítottam a felületet, majd pre-shading szándékával feketével megfújtam a panelosztásokat. Az alapszínt finoman ködölve igyekeztem felvinni, egészen addig, amíg még épp sejtettem a megfújt osztásokat. A festés végeztével félretettem száradni a gépet, és elkészítettem az „apróságokat”. Fékcsöveket applikáltam a futószárakra, Neoflexből imitálni próbáltam a főfutó kerekeinek berogyását, leszabtam a fegyvercsöveknek szánt injekcióstűket, illetve a kipufogók csöveit. Összeállításra került a póttank is, majd lefestettem mindegyik alkatrészt, kabintetőt, légcsavart, hűtőgyűrűt, stb.

Az összeállítás viszonylag könnyen ment, a gép eztán kapott két réteg fényes Revell lakkot. Mint utóbb kiderült, ez nem volt elég, a koszolás során nem egy helyen visszajött a festés. Azt már látom, a Revell lakk nem a legjobb megoldás, de az akril fényes lakkokról sem hallok valami jókat a fórumokon. Future lenne az igazi, de lövésem sincs, honnan lehetne Future padlófényezőt szerezni. A matricázás könnyen ment, csak dicsérni tudom a készlethez csomagolt matricát.

Száradás után kapott egy újabb réteg fényes lakkot, és nekiláttam a koszolásnak. Gunze fekete-barna hígított keveréket használtam, majd saját oldószerével kívántam visszamosni. Sajnos, nem csak a Gunze festék, hanem a Revell is visszajött néhány helyen. Gyorsan eldöntöttem, ahol a látszott a műanyag, ott rozsdásodni fog a gép, és slussz! Nem egy elegáns megoldás, de hát ez van. Ezekre a helyekre pasztellkréta por és Gunze akril hígítójának keverékével igyekeztem óvatosan felvinni foltokat, majd visszamosni azokat. Aztán az egész kapott egy alapos Gunze matt réteget.Legutolsó mozzanatként ezüstceruza felhasználásával némi fémes kopást igyekeztem imitálni, pasztellkréta porával pedig a füst és lőpornyomokat vittem fel a felületre. Legvégül a helyére került a hátratolt kabintető, és vékony drótból az antennaszál. (Sajnos, ez később elengedett, és most lazán fityeg a helyén.)

Összegzésképpen elmondhatom, a kit elég jó kiindulási alapnak mondható ebben a méretarányban. Sajnos, a munka, amit végeztem rajta, hagy némi kívánnivalót maga után, nem is beszélve arról, hogy a fejpáncél a makettemen nem csúszott hátra a fülketetővel együtt. Persze, azt el kell ismerjem, van más baja a makettnek, még ezen túl is, de egy nagyon fontos állomást képvisel számomra a makettezés rögös ösvényén.
kep2
kep2
kep4
kep4
kep7
kep7
kep8
kep8
kep6
kep6
kep10
kep10
kep12
kep12
kep13
kep13
kep18
kep18
kep22
kep22
kep23
kep23
2010.04.19.
Utolsó módosítás: 2010.04.27.
corpus
Értékeld a cikket! ?
A cikket csak bejelentkezett felhasználók értékelhetik. Bejelentkezés, regisztráció
Kferro
2010.05.05. 09:08:24
Szép munka!
Én is épp ezzel a makettel küzdök többek között. A szárny-törzs illesztésnél nekem van egy kb. 1-1 mm hézag, s ez alaposan lerontja ennek az amúgy jó makettnek az értékelését.
A póttartály paneleit újrakarcolhattad volna, mert a ragasztás-csiszolás során teljesen eltüntek.
De kezdőként, úgy, hogy ráadásul a Fóka 72-es méretarányú, mindenképpen dícséretet érdemelsz.
Hornet102
2010.05.05. 18:38:25
Egy megyémbeli, mondhatni földim és ráadásul druszám!
Hát nagyon tetszik a géped! Ha jól látom ez egy Faltörőkos?
Gratula és respect! Csatlakozom az előttem szólóhoz! Ez egy szép makett, a kisebb hibák ellenére...
Az igazad megvallva én még Nálad is kezdőbb vagyok!
Bár ötletek és gépek vannak, de az a bizonyos 90 centi, - de facto kar hossz, újjakkal - az még nem az igazi:(
Csak így tovább! Ha lesz új makett, VÁRJUK! Én mindenképp!:)
EDE
2010.05.05. 21:44:40
Én is gratulálok! Nyolc éve megépítettem én is pont ezt, pont ezzel az álcával. Nekem is pont ilyen színű lett. Nagyon bátor dolog volt a hátrahúzott fülketetőt elkészíteni! Én zárt kabintetővel készítettem el. Többszöri szárazpróba után sem akart valahogy jól állni, neoflexel alá kellett dolgozni, hogy olyan igazi fókás legyen a fizimiskája.
Én persze ecsettel nyomtam, ezért szóba se jöhetett a foltos kamó. (Bár voltak egész tűrhető maszatolós próbálkozásaim). Szóval ecsettel nyomtam a Revell lakkot. A fényes közel sem terült olyan szépen mint a Humbrol, viszont nem volt sárga. Matrica, száradás 1 nap. Aztán jött a döbbenet a matt lakkal. Itt-ott felszedte a fényest, ettől enyhén foltos lett a felszíne, és még egy év múlva is a kezemhez ragadt, ha megfogtam a szárnyát. Ezzel a Revell lakkal nagyon vigyázni kell!
Viszont később megtaláltam a megoldást. Humbrol fényes lakk, matrica, aztán Revell matt lakk. Még ecsettel is egyenletes felület, nem ragad, nem sárgul. Persze visszamosást nem mernék vele csinálni, de ha jók az idegeid, próbáld meg! Antennához meg a 0,08-as horgászzsinórt. Az nem ereszkedik meg.
Még egyszer gratula, a tied jobb lett!
lori
2010.05.06. 08:52:11
Gratulálok, nagyon szép lett!
Az RLM76 miatt szerintem ne fájjon a fejed! Ha jól tudom a háború végén használt -általad említett zöldes árnyalat- az RLM84-es volt (http://www.paintassistant.com/rlm.html). Az igazság az, hogy '44 végén, '45 elején bármi előfordulhatott, a fekete-fehér képek alapján meg ember legyen a talpán, aki megmondja, hogy melyikkel volt éppen festve az adott gép. Őszintén megmondom: én is a kéket választottam volna, mert sokkal elegánsabb ;)
Azonban az én észrevételem (Csak hogy kötözködjek is egy picit, ha nem bánod): a farokfutó fészkét kimélyíthetted volna, mert ott bizony van egy nyílás, ahová be lehet (félig) húzni a farokfutót.
Na, de a lényeg, hogy mindent összevetve alapos, szép munka! Remélem még sok hasonlóan remek makettet láthatunk tőled!
lori
PDavid
2010.05.06. 12:35:33
Nagyon tetszik!
Én is pont ezt a makettet építem mostanában, fényképezem is az építést az elejétől, hogy majd feltegyem. Nekem sem igazán tetszett az éjszakai vadász változat az antennái miatt. Bátor vállalkozás volt kivágni a kabintetőt! Én zárva szeretném megépíteni, viszont az átlátszó alkatrészek sajnos nem igazán akarnak megfelelni a nevüknek, de úgy látom, hogy ez nem csak az én készletemmel van így. Homályosak, nem csillognak.
Szerintem jó a szín is. Én, ha jól emlékszem, ModelMaster RLM76-ot vettem a Móricz-on. Ez is ilyen előre kikevert szín. Még nem próbáltam, de az üvegben hasonlónak tűnik, mint amit te használtál.
Tetszik a koszolás is, jól sikerült.
Lenne pár kérdésem:
Mit használtál a kabintető kivágásához?
A légcsavarkúpon a spirált festetted vagy a matricát használtad?

További jó munkát! Ehhez pedig gratulálok!
corpus
2010.05.09. 16:08:16
Sziasztok!

Nagyon köszönöm a hozzászólásokat! A helyzet az, már a gép elkészültének felénél elhatároztam, egyszer majd megveszem a készletet, és újra nekifutok. Ezúttal már, tudni fogom, mire kell vigyázzak. :)

PDavid: a kabintetőt snicerrel választottam le a törzsről. Magam is csodálkoztam rajta, milyen jól sikerült. Nem egy leányálom, de megoldható. :) Legközelebb viszont fix, hogy beszerzek egy vákuum húzott tetőt, vagy magam készítek egyet. (Ezt a technikát épp most akarom kipróbálni az Academy Hellcat-en, amelyet most építek.) A légcsavarkúpra a matricát raktam fel. Az eredmény még engem is meglepett. :)

Köszönöm még egyszer a hozzászólásokat!
Lapidus
2011.01.23. 00:06:43
A legelső focke wulfom ugyan ez volt, akkoriban még csak ecsettel festettem és nekem is ezért maradt ki a terepmintás változat. Különben az én példányomon a tankot tartó váz nagyon csúnyán meg volt folyva és vért izzadtam, hogy legalább nagyjából úgy nézzen ki ahogy kell.
A munkádhoz meg én annyit fűznék hozzá, hogy lehetett volna talán bátrabban is koszolni meg a füsttel játszani, bár ép egy fél órával ezelőtt töltöttem fel az első publikus munkám szóval nem tudom mennyit ér a szavam itt : D
Szólj hozzá! ?
Megjegyzést csak bejelentkezett felhasználók írhatnak. Bejelentkezés, regisztráció