F/A - 18 Hornet makettek összehasonlítása (1/72)
Pintér György - Múzeumi krimik Az alábbiakban szeretném a ma (2021 márciusában), általam ismert 1:72-es léptékű F/A-18 Hornet készleteket górcső alá venni, elsősorban a „klasszikus”, avagy „legacy” Lódarázsra fókuszálva. A Super Hornet verziókat épphogy megemlítem, csakis a teljesség kedvéért, mert kevésbé vagyok járatos ezekben a készletekben. Ami róluk alább olvasható, az is minimum 90%-ban a hozzászóló makettező kollégák értékes tudását és tapasztalatait tükrözi. Remélem, némi segítséggel szolgálhatok mindazoknak, akik darazsat építenének, de nem tudják, merre induljanak, melyik kitet vegyék, vagy csak egyszerűen nem tudnak eligazodni a gyártók bőséges, változatos, ám olykor igencsak kaotikus kínálatában.
Ez a cikk az egyik itteni fórumhozzászólásomból nőtte ki magát, amihez felhasználtam több fórumozó hozzászólását. Köszönöm Zolinak, Tibcsinek, f2d-nek, atikának, bobi77-nek az értékes észrevételeiket, pontosításaikat, kiegészítéseiket, Lászlónak az ATARS verzióval kapcsolatos rengeteg eszmecserét, borisznak pedig a bátorítást.

A Hornet a kedvenc gépem, párat már vettem és építettem is, párat láttam dobozban, sokat olvastam a kitekről, kiegészítőkről. Hogy melyik a legjobb? A válasz attól is függ, hogy milyen verziót milyen felségjellel, mennyi munkával és mennyi pénzért építenénk. Ez az én -meglehetősen szubjektív- listám az 1/72-es Hornetekről:

Proto, nullszéria: Hasegawa, Italeri, Airfix, Minicraft - úgy tudom, a nagyon régi Italerikben, Airfixben és tán a Minicraft-ben vannak ős pót-tartályok.

A: Academy (némi „downgrade” árán, pl. IFF szenzorok eltávolítása stb.), Fujimi (pl. a vezérsíkok gyártó utasításai mentén végrehajtott lebutításával), Hasegawa, Italeri (és klónjai), Hobby Boss, Airfix, Minicraft

A+: plusz munkával alapvetően mindegyik készletből megépíthető, de az Academy dobozból kínálja ezt az alverziót (pl. a látványos USMC Red Devils századparancsnoki gép). Adottak az IFF antennák, ha nagyon maximalisták vagyunk, akkor mindössze erősítéseket kell csinálni/venni a vezérsíkokra (FLV72002 F/A-18A Vertical Tail Stiffeners), a katapultülést korai verzióra cserélni, és futószárakat javítani (lásd lentebb...).

B: Fujimi, Hasegawa, Italeri (ezek mennek dobozból), vagy Academy (A + D "kitbash").

CF-188: bármelyikből építhető – legtöbbször némi "scratchbuild"-del. Kései verziót a dedikált Academy spanyol/kanadai/ausztrál verzióból (#12419), vagy az „A+”-ból építhetünk (hiszen a modernizált CF-188-asok külsőre szinte teljesen megegyeznek az A+ és az ausztrál verziókkal), csak az orrán a reflektort kell pótolni házilag, vagy matricával. Apropo: úgy láttam, hogy a dedikált 12419-es kit sajnos csak a matricáiban különbözik az A+-tól, pl. Asraam és pilonokra szerelt infracsapda-vető nincs az ausztrál gépekhez, és ha jól láttam reflektor sincs a kanadaiakhoz…. Korai verzióhoz dobozból (dedikált CAF kiadások): Fujimi (ehhez öntvényként jár a reflektor), Hasegawa, újabb Italeri, régi Airfix (ezeknél a gyártók matricákkal jelenítették meg az azonosító reflektort).

C (korai): Academy (némi lebutítással), Fujimi, Hasegawa, Italeri.

C (kései): Academy dobozból (vannak IFF antennák, viszont svájci, kanadai, kuvaiti, finn gépekhez semmilyen formában nincsen reflektor), Fujimi, Hasegawa, Italeri (ezeken viszont már nincsenek pl. IFF antennák, csapdavetők stb. sem, viszont reflektor valamilyen formában legtöbbször igen).

D: Academy, Fujimi, Hasegawa, Hobby Boss, Italeri.

D ATARS: Academy D + Wolfpack, vagy Attack Squadron kiegészítő szettek - mindkettő alapvetően az Academyhez készült, némi plusz munkával valószínűleg ugyanúgy felhasználható az összes többi „D” kithez is. A Model Maker kínálatában többféle matricaív is kapható hozzá (Vikings, Green Knights stb.). Érdekesség, hogy elméletileg az Italeri R/RF-18R készletéből is neki lehet állni.

R/RF-18: Italeri dobozból - tudtommal ők adták ki egyedül ezt a minimális darabszámot megélt felderítő változatot. Nagyon ritka "vintage" kit, jobbára horror árakon.

X-53: (módosított Hornet-ek a NASA számára): Fujimi, Hasegawa, Minicraft dobozból.

Blue Angels: Hobby Boss, Italeri, Minicraft, Hasegawa dobozból. A Hasegawa a hibás matricái miatt lett az utolsó, de egyedüliként ez adja a beburkolt gépágyúnyílást és a színes füstöt a hajtóművekhez vezető csövet. (Az Italeri orrán gyárilag nincsen gépágyú...)

E: Academy, Revell, Hasegawa, Italeri.

F: Academy, Revell, Hasegawa, Italeri.

G: Academy, Hasegawa.


A készletekről én az alábbiakat tapasztaltam:

Klasszikus, vagy "legacy" Hornetek

Academy: A legjobb döntés, a legfrissebb, legpontosabb, legalakhűbb Hornet a piacon. Pontos illesztések, finom részletek, szép felületi kidolgozottság jellemzik. Tisztességes mennyiségű, szépen elkészített függesztmények stencil matricákkal ellátva: pót-tankok, 4 db GBU-12 (akár double rack-en), Sparrow, Sidewinder, ASQ-173 & AAS-38 FLIR kombó (az összes elérhető kit közül az Academy dobozában találhatóak a legszebbek, szerintem még gyantából is érdemes lehet lemásolni őket). A "vak" beömlőért kicsit kár, de nem vészes, korántsem olyan egyszerű, mint a Hasegawa és a Hobby Boss makettek esetében, és semmiképpen sem olyan primitív, mint pl. az Italeri, Airfix, Minicraft kitek szívói. Az egyetlen komoly negatívuma viszont egy igen súlyos, nagyon durva, egyszersmind érthetetlen hiba: teljesen rosszak, s javíthatatlanságuk miatt használhatatlanok a főfutók szárai. Az alakjuk egyáltalán nem jó, és teljesen rossz szögben is állnak. Nincs meg a jellegzetes peckes terpesztésük, a kész repülő úgy áll rajtuk, mintha (már elnézést) „beszart” volna. Körbenéztem, én csak a Scale Aircraft Conversions kínálatára bukkantam, ők fehérfémből csinálnak hozzá futószárat: www.scaleaircraftconversions.com/moreinfo.cfm
Sajnos úgy tűnik, ez a kit inkriminált alkatrészének egyszerű másolata, azaz ugyanaz a vacak, csak sok pénzért. (Elérhető náluk pl. a Hasegawa futója is.) Szóval létezik aftermarket megoldás is, a kérdés más csak az, hogy megéri-e? Szerintem nem. Sokan arra esküsznek, hogy kell venni egy Italeri ABCD / E Hornetet, és annak kell felhasználni (műgyantából lemásolni, vagy egész egyszerűen kannibalizálni) a futószárait. Ennél egyszerűbb és olcsóbb megoldás valószínűleg nincsen, és így ráadásul lesz egy plusz, repülő Hornetünk. Sok kiegészítő kapható hozzá (pl. Zoom maratások az Eduard-tól, vagy a zseniális, ám kissé drága BIG ED Pack). Wolfpack szárnyakkal és Italeri futóművel nagyon szép lehet a végeredmény:

https://www.britmodeller.com/forums/index.php?/topic/235005631-172-camo-fa-18c/

Fujimi: Az Academy készletének érkezése előtt ez volt a legszebb, legrészletesebb, legigényesebb klasszikus Hornet a piacon. Még most is bőven megállja a helyét. Néhány helyen olvasni, hallani alakhibákról (talán az orra duci egy kicsit, és a pilonjai nem olyan jók). Bontása, néhány helyen az illeszkedése, de főleg kiemelkedő részletezettsége miatt (kabin, szívócső, lokátor) kissé bonyolultabb összerakni. A kabin oldalkonzoljai korántsem olyan kidolgozottak, mint egyéb Fujimi makettek esetében (pl. A-6 Intruder), de ezért bőségesen kárpótolhatja a makettezőt, hogy van hozzá gyárilag egy bélyegnyi rézmaratás is (pl. HUD, kabintető keret, visszapillantó tükrök), nyitható orrkúp a lokátorral, és csakis ennek van végig teljesen kidolgozott beömlője. Kiadástól függően nemcsak standard A-B-C-D, de kanadai CF-188 és finn, svájci, kuvaiti reflektoros „C” verziók is építhetőek belőle (a kanadait leszámítva a szükséges matricákról a makettezőnek kell gondoskodnia), mert a készletekben (a dedikáltakban biztosan) megtalálható az ezen légierők gépein elmaradhatatlan orr-reflektor (B keret 8-as alkatrésze, de ugyanúgy megtalálható a kereten a "sima" fényszóró nélküli lemezburkolat is). Tipikus japán készlet: precíz kidolgozottság, szép öntvények, szép matricák, és függesztményként alapvetően csak pót-tankok (hallottam már olyat is, hogy ezeknek a formája véleményes), Sidewinder és Sparrow jár hozzá, későbbi verziókban még ASQ-173 & AAS-38 FLIR. Kis szerencsével viszonylag barátságos áron is kifogható, de jellemzően nem túl olcsó – a „limited”, speciális matricás kiadások drágák főleg, bár azokhoz a különleges, szép matricákon kívül jellemzően bombákat is csomagolnak, szintén double rack-en, így azért már alaposan meg is pakolhatóak a pilonok). Aki megnézné összeállítva, annak figyelmébe ajánlom ezt az egészen elképesztő alkotást:
https://www.britmodeller.com/forums/index.php?/topic/61223-detailing-a-fujimi-f-18-172-parts-i-ii-iii-and-iv-final/

Hasegawa: tipikus Hasegawa, korrekt, jó készlet - bár a beömlők illeszkedésével meggyűlhet a bajunk (fura a bontása) és kabintetőnél is nagyon kell figyelni, ha csukott állapotban szeretnénk megjeleníteni. Sokan mondják picit formahibásnak, nekem nem tűnt fel. Vitathatatlanul a leggyengébb pontjai a futóaknák és a beömlők: a futóaknák kidolgozottsága szinte jelképes (a Hobby Boss-nál és az Airfix üres aknáinál azért sokkal jobb), ráadásul „sekélyek”, nincsen mélységük, a beömlők pedig üresek, két kis műanyag lap akadályozza meg, hogy keresztül láthassunk a törzsön. A futószárainak a keresztmetszete pedig egy kissé ovális - egyáltalán nem vészes, nem feltűnő, de a maximalisták és a versenyre készülők jó eséllyel lecserélik. A kabin műszereit, oldalkonzoljait a cég bevett szokásához híven csak matricákkal jelenítik meg. Nincs hozzá sok függesztmény, csak két Sidewinder, két Sparrow, három póttartály, és a későbbi verziókhoz a ASQ-173 & AAS-38 FLIR duó. Az alap kiadásai elég olcsón elérhetőek – kivéve a spéci „limited edition"-öket, azok adott esetben nagyon drágák tudnak lenni. Ezeknek viszont a változatos, és szépen kidolgozott matricák mellett egyéb előnyeik is vannak: az eredeti kanadai festést is tartalmazó készletben megtalálható (igaz, csak matrica formájában) a jellegzetes azonosítóreflektor (pl. 810, 811, 02181 számú készletek).
Standard „A” verziót már régen láttam, nem tudom, jelenleg gyártják-e (gyanítom, hogy épp nem), de aki ezt a verziót építené, akkor sem kell, lemondania a Hasegawa-ról, ugyanis a „C” gyakorlatilag az eredeti „A” készlet kiegészítése, minden új „C”-specifikus alkatrész külön plusz kereten kapott helyet. Vagyis ezek felhasználása nélkül dobozból építhető egy „A” is – persze a matricákat ebben az esetben külön kell beszerezni. Ugyanezen elv mentén alakították ki a D verziót is a japánok, tehát ez a kit is dobozból „visszabutítható” B-re. Itt jegyezném meg, hogy véleményem szerint a dedikált Blue Angels „A” készlet matricái nem színhelyesek, a harsány sárga helyett szinte aranyszínűek, aki ezt építené, vegye mellé az Italeri, vagy Hobby Boss angyalait, esetleg külső gyártó matricaszettjét.
Rengeteg gyanta és réz kiegészítő kapható hozzá, kb. a legtöbb. Szerintem az Academy mellett ez a legjobb ár-érték arányú Hornet: a kezdőknek nem túl bonyolult, a haladók, profik pedig igazán ütős darazsat építhetnek belőle. Viszont a gyártó F-16-osaihoz hasonlóan manapság már azért több „scratchbuild”, gyanta és réz kiegészítő, valamint türelem, ügyesség és idő kell egy komolyabb szintű replikához.

Italeri: nagyon régi cucc, tán 40 éves, ugyanez az öntvény köszön vissza a Revell*, Tamiya**, KP***, Bilek***, Matchbox, Hobbycraft, Testors dobozaiban is. Előnyei, hogy az egyik legalakhűbb, a futószárai, futóaknái, pilonjai szerintem ennek a legjobbak, dobozból építhető egy-és kétüléses verzió is, sokszor gombokért hozzá lehet jutni, általában valamennyi gyártó valamennyi készletéhez szép és érdekes matricákat csomagolnak. Viszont nagyon nagy kihívás igazán szépre megcsinálni, mert negatívum elég sok akad. Röviden: semmilyen részlet nincs rajta. Bővebben: nagyon finomak, de pozitívak a panelek, hogy élethűbb legyen, újra kell karcolni – és ez már csak azért is ajánlott, mert a néhol kifejezetten pocsék illesztések miatt elég sok tömítő kell hozzá, és akkor értelemszerűen sérül, elvész a pozitív panelezés. Egyáltalán nincs se kidolgozott beömlőnyílása, se kiömlője (sőt, a zárt kiömlőknek még lemezrajzolatai sincsenek), egyáltalán nincs az orrán gépágyú. A műszerfalak még nyomokban sem emlékeztetnek az eredetire, sőt a hátsó pult fals műszerezettsége mellett még a burkolatának a kontúrja sem stimmel (ebből adódóan a műszerfal alakja is hibás), nemhogy a "D" WSO munkahelyére, de még a "B" tréner első műszerfallal megegyező hátsó műszerpultjára sem hasonlít. A koraiakon és a korai kiadású "Wild Weasel"-en még matrica sem imitálja a műszerfal(ak)at és konzolokat - a későbbi együléses verziók matricaívein azonban már jellemzően helyet kaptak. A HUD egy műanyag tömb, a műszerfal borítására öntve. A katapultülések alig emlékeztetnek az SJU (Mb10: A/B, korai C/D) / NACES (Mb14: kései C/D) verziókra. A függőleges vezérsíkok tetejének rossz a kontúrja: íves, ezt minden verzióhoz egyenesre kell csiszolni - nagyobb baj, hogy jobbára a különleges kiadások díszes vezérsíkmatricái is követik a rossz kontúrt. A szárnyvégi síneknél hiányoznak a villogók, terelőfülek (mondjuk ez a többi gyártóra is igaz). A korai vintage öntvényeknél csak proto póttartály van, a későbbi széria gépekhez nem jók. A vezérsíkok közötti törzsféklap nem nyitható - bár ezek kb. soha nincsenek nyitva, pláne a földön álló gépeknél.
Folyamatosan fejlesztették, gyúrták ezt a kitet, változott a fegyverzet is: kezdetben tán mk 84-esek (ezek az idők során lekerültek az öntőformáról), 2 db (jellegtelen, bármiféle részletet nélkülöző) Sparrow, 2 db (szintén jellegtelen) Sidewinder, 2 db Harm (jó), 2 db Harpoon (nagyon jó). Később került rá AN/AAS-38B FLIR duó. Ám emiatt a törzsoldali fegyvertartók (egybe öntött) kiegészítő felfüggesztőket kaptak, viszont ezek miatt csak vágás-csiszolás után helyezhető fel Sparrow.
Felfegyverezve dobozból csak korai USN, MARINES (Harpoon / Harm / Mk84., Sidewinder, Sparrow), korai ausztrál (Sidewinder + Sparrow + Harpoon / Mk84.) korai kanadai (Sidewinder, Sparrow, Mk.84) és korai kuvaiti építhető (Sidewinder, Sparrow), esetleg korai svájci (eleve csakis légvédelemre használják, de rég nem használják már az AIM-9M-et, a Sparrow pedig sosem volt az arzenál része), korai finn (a finnek sosem használtak sem Harm-ot, sem Harpoont, sem a Sparrow-t). Apropo: a "Wild Weasel" készletbből építhető korai finn verzió igazi érdekesség, csemege lehet a vájtfülűeknek: a HN-401 lajstromú példány volt az első finn Hornet, amit már a Valmet szerelt össze.
Dobozból későbbi, jelenleg is üzemeltetett verziókhoz nem jó ez a készlet, sem erősítések, sem IFF antennák, sem infracsapda vetők (szívócsatorna alá, vagy pilonra szerelve), sem AIM-9X, ASRAAM, AMRAAM, sem GBU & JDAM bombák nincsenek hozzá - aktuális finn, svájci, ausztrál, kuvaiti verziók tehát nem is játszanak, még fegyverzet nélkül sem (kurrens MARINES is bajosan). Rezek sincsenek már igazán hozzá, legalábbis én alig találtam. Az Airvawes kabinbelső és külső alig fellelhető, az Eduard F-18A rézlapja már ezer éve nincsen forgalomban. Dedikáltan Italerihez készült gyanta kiegészítőkről elve nem is nagyon készültek, én is csak a Modern Hobbies LLC F/A-18D gyanta kabinját láttam neten. Furcsa, hogy a minőségéhez képest a spéci matricásak irreálisan drágák tudnak lenni.
De matrica fronton azért mégis jól állnak az Italeri (és a klón) kitek: gondolom, mivel elsősorban a matricákkal akarják újra-és újra elsütni ezt a 40 éves szerszámot, alapvetően szép jelzésekkel árulják őket, és a legtöbb esetben legalább kettő, de inkább több dekorációs alternatívát ajánlanak (bár az is kétségtelen, hogy ehhez a kithez nem mindig passzolnak a mellékelt matricák). Ha valakinek egyáltalán nem szimpatikus, mert 2021-ben már túlságosan primitívnek, „outdated”-nek találja akkor se vesse el feltétlenül: ha másért nem, akkor a pilonjaiért, a futószáraiért, és futógondoláiért (Ha van otthon Academy, Fujimi), valamint a matricáiért érdemes lehet megvenni az Italeri-t, vagy bármelyik klónját. Vagy csak játszani egy jót, tét nélkül – vagy épp, ha a tét nagyon is magas, az „innen szép győzni” mondás szellemében.
Külön érdekesség még, hogy a kísérleti felderítő együléses F-18(R) és a kétüléses RF-18D verziókat is egyedül az Italeri adta ki, egy speciális átlátszó (szenzor- és kamerasziget az orr alján) és kb. három műanyag (módosított takarólemezek az orrfutó aknán) elemet hozzáadva az alap készlethez. Akár egy ATARS alapja is lehet - már ha talál az ember, én ilyen esetben nem haza, hanem egyenesen egy becsüshöz vinném.
*Revell: a legjobb a Vigilantes C-verzió, (de látványos még a Dambusters "Chippy-Ho" és a kanadai tigristalálkozós kiadás is): ebből némi munkával mutatósat lehet építeni, csak panelezni kell, igazítani a függőleges vezérsíkokon, gyanta ülés kell bele, amúgy meg a műszerfalat, kabin-konzolokat, a gépágyú nyílásait is megoldották szép matricákkal. Stencil, dekor is van hozzá tisztességesen - a matricák vastagok kicsit, de szépek, egészen látványos lehet a végeredmény (bezsákoltam már).
**Tamiya: ha akad, esetleg fillérekért érdemes lehet venni kéz alól, újonnan egyáltalán nem, mert szögre ugyanaz mint a régi Italeri "Wild Weasel" - csak sokkal drágább. Egyszer elgondolkodtam rajta a „Marauders” századjelvényei miatt, de arra jutottam, hogy ezért nem éri meg.
***Bilek, KP: a csehek mindegyik dobozba (a Bilek esetében meglehetősen zsenánt műanyag tasakba) szép, és a kitek adta lehetőségekhez tökéletesen passzoló matricákat tettek (egyedüli kivétel a KP F-18A/C készletében megtalálható látványos ausztrál verzió, ami A+, nem pedig mezei A-B-C-D), sőt, a KP az F-18B-hez különösen látványos, egyszersmind ritka dekorációkat kínál, ráadásul mindkét makettjéhez biztosít műszerfal matricákat. Ugyanakkor az is tény, hogy ezek a szép matricalapok eléggé "csehül állnak" (hehehehe :) ) a stencilek terén.
Bevallom, nekem ez a kit a szívem csücske, bár belátom azt is, hogy ez már a perverzió határait súrolja. :) Odafigyeléssel, rengeteg plusz munkával ebből a készletből is ütős lehet a végeredmény:
http://arcfig.com/Gal8/7201-7300/gal7253-F-18-Williams/00.shtm

Airfix, Heller: ugyanaz a két készlet. Az Airfix a korai dobozokban a kanadai "Nighthawks" és a „Valions” (USN) századhoz biztosított matricákat (a kanadaihoz ily módon mellékelte a reflektort is), a Heller pedig korai ausztrál és spanyol felségjeleket adott. Viszonylag pontos az alakja, de nagyon durva, elnagyolt. A bontása szerintem borzasztóan nyakatekert, logikátlan, feleslegesen nehezíti a makettező dolgát. Itt sincsenek részletek sem a kabinban, sem a futóaknákban, sem a beömlőkben, sem a kiömlőkben. Ugyanakkor a kabintető és a törzsféklap nyitható. Dobozból csak korai „A” építhető belőle (úgy emlékszem, nincs hozzá még LEX terelő sem, nemhogy újabb felszerelések, antennák stb.). A fegyverei meglehetősen primitívek, a pót-tankok nem széria, hanem a prototípus tartályai. Most újra nyomják, ismét megtalálható az Airfix kínálatában (legalábbis én nem találkoztam semmilyen hírrel, információval, ami arra utalna, hogy a gyártó előállt volna egy új szerszámmal, vagy licenszelné valamelyik másik gyártó készletét), két verzióban, de szemérmetlenül magas áron. Az egyik változat esetében még valamennyire el tudom fogadni az árcédulát, mivel az egy "starter" készlet kezdőknek, adnak hozzá ragasztót, ecsetet, festékeket. Ugyanakkor a „Top Gun” kiadás (a Top Gun 2 mozifilmből Maverick gépét hivatott megjeleníteni) egészen elképesztő: ez nem set, mindössze egy hagyományos makett, a megfelelő matricákkal ellátva (de maga a makett attól még ugyanúgy korai "A" és nem "E"), gondolom a magas vételár tetemes részét a Top Gun copyright teszi ki, nevetséges. Ha valaki venné, mert gyűjtő, vagy mert szívesen megpróbálkozna vele, inkább kéz alól szerezze be, úgy még talán meg is érheti az árát. Ezt is már bezsákoltam a Hornet-mániám miatt.

Hobby Boss: viszonylag új, és értelmes kit. Érzésem szerint a szerszám tervezői mintha kissé sokat nézegették-méregették volna a Hasegawa Hornet-et. Alakhűnek tűnik, a kidolgozása szerintem szép. A kevés alkatrésznek, a logikus bontásnak, és a részletek visszafogottságának köszönhetően könnyen összeépíthető. De van vele két komoly probléma: 1. az első és talán legnagyobb hibája hasonló, mint ami az „új” Airfix darazsak esetében is megfigyelhető: ha olcsón bukkanunk rá, meg szabad venni, de egyébként szerintem nem éri meg igazán. Irreálisan drága tud lenni ahhoz képest, hogy mennyire egyszerű, részlethiányos kit. Az árát pont rosszul lőtték be: "óccsóegyszerűnek" drága, drágának meg "óccsóegyszerű". Láttam már majdhogynem Academy, Fujjimi, Hasegawa árszinten is, ami szerintem teljességgel irreális. Én persze bolti áron is megvettem, mert még nem készítettem el, és nagyon kíváncsi vagyok rá. Aki egy „gyors” és látványos darazsat szeretne a polcára különösebb vesződség nélkül, annak szintén ajánlom, aki viszont komolyabbat, igényesebbet építene, az ezen a pénzen vegyen inkább koreait vagy japánt 2. a részletek szinte teljesen hiányoznak, elnagyoltak, nincsenek se kidolgozott futóaknák, se beömlők, se LEX terelők (mondjuk ezek a dobozból építhető példányokhoz szükségtelenek), ezeket pótolni kell mindenképpen. A kabinba jutnak műszerfal- és konzol matricák, de minimum szerezni, vagy barkácsolni kell hozzá egy rendes botkormányt (a gyártó padlóra öntött szánalmas műanyag tüskékkel jelenítette meg), HUD-ot és szükséges még egy gyanta ülés – a részletezést én tovább nem bonyolítanám, mert ez a Minicraft mellett az egyetlen kit a felsoroltak közül, amelyiknek nem nyitható a kabinteteje. Fegyverzet egyáltalán nincs hozzá, a függesztmények kimerülnek a pót-tartályokban – itt megjegyezném hogy az összeállítási útmutató rossz helyre, a „külső” (2-es és 8-as) pilonokra javasolja elhelyezni a pót-tankokat, ám a klasszikus Hornetek (a Superbuggal ellentétben) nem tudják valamennyi konzoljukon hordozni a tartályokat, kizárólag a 3-as, az 5-ös és a 7-es felfüggesztő pontokon). Az „A” készlethez a mellékelt marticákkal dobozból mindkét gép megépíthető (Blue Angels, és egy kanadai jubileumi verzió), így a fegyverzet hiánya nem akkora probléma. A másik HB Hornet, a „D” verzió (természetesen a LEX, HUD, botkormányok, katapultülések stb. pótlása után) is építhető dobozból: a Gladiators át/kiképző század (Az Italeri Wild Weasel egyik opciója is ez), ahhoz szinte egyáltalán nem szükséges fegyverzet, a Vikings CAG gépe pedig legalább látványos (ez azért persze elbírna némi skulót, pl. egy pár GBU-24 „nagykalapácsot”, ha már „night attack” verzió).

Minicraft: ezt a makettet egyáltalán nem ismerem, kizárólag a teljesség kedvéért említem meg. A Scalemates és a netes képek, mustrák tanúsága szerint ez a jelenleg kapható leggyengébb készlet, ahogy látom, az Airfix/Heller páros is magasabb szintet képvisel. Fogalmam sincs, milyen az alakhűsége, de szemmel láthatóan elnagyolt, mindenféle részletet nélkülöző makett (pl. a katapultülés ülőlapja és az oldalkonozolok a padlóra öntve, egybeöntött kabintető, a törzsféklap nem nyitható stb.) A meglehetősen egybehangzó netes vélemények szerint az elemek minősége, illeszkedése, valamint a kit bontása miatt az összeállítása horror. A hordozható külső üzemanyag tartályok (ha jól láttam) még a protogépekre jellemző ős-tankok. De persze lehet, hogy én ezt is bezsákolnám valamikor. :) Ha jól láttam, ez eredetileg a Sunny kitje, kiadta a Revell, és az Entex is.


Ebben a léptékarányban a dedikált Fujimi kiteket leszámítva gyárilag egyik készlet orrán sincsen alkatrész az azonosító reflektor elkészítéséhez, ha kanadai, svájci, finn, kuvaiti gépet építenénk, ez majd’ minden esetben házi feladat, bár az Italeri (újabb Wild Weasel és svájci kiadások), a Hasegawa és a régi kiadású Airfix matricával meg szokta oldani olykor.
A Fujimit kivéve egyiknek sincs végig kidolgozott beömlője, de pl. a Hasegawához legalább megvásárolható gyantából (Quickboost, szép, de kicsit rövid, és kihívás beépíteni). Persze a takaró FOD mindig megoldás minden makettnél.
A Fujimit kivéve egyik gyártó sem ad lehetőséget nyitott orrkúpra és a radar bemutatására.
A Fujimi az egyedüli gyártó, amelyik a plasztikok mellé rézmaratást is mellékel.

Egyetlen gyártó sem kínál 1:72-es léptékben ATARS D-t, de az Attack Squadron és a Wolfpack kínálatában megtalálhatóak az átalakító készletek (gyanta és réz alkatrészekkel). A Wolfpack-hoz volt szerencsém, abban minden lényeges alkatrész megtalálható (a gépágyú nélküli orrkúp a felderítő egységgel, az új futóajtók, a szívócsatorna alatt infracsapdavetők, átdolgozott hátsó műszerfalborítás stb.). Mindkettő az Academy „D” készletéhez készült. A Model Maker készített szép ATARS matricákat. Ide kívánkozik még, hogy a korai, együléses felderítő Hornet megjelent az Italeri / Testors kínálatában, de az elvetélt RF-18-ast ábrázolta, nem pedig az ATARS-ot - aminek az alapját az RF-18 program adta. Tehát habár az Italeri sohasem adott ki ATARS Hornetet, a kithez adtak plusz alkatrészeket (egy átlátszót a felderítő egységhez, és a kb. 3 darabból álló módosított orrfutóakna-ajtókat), amelyek azon szenzorokat jelenítik meg, amikhez hasonlók később a USMC ATARS gépein jelentek meg. Amúgy a többi kereten a standard, mai napig használt elemeket találjuk. Ha valaki be tudja szerezni az Italeri RF-18 kitet, akkor már jó kiindulási alappal rendelkezik, hogy ATARS-t építhessen, hiszen a kétüléses opció ugyanúgy adott dobozból, az infracsapda-vetőket, a módosított hátsó műszerfalat stb. sokkal egyszerűbb lehet házilag legyártani, mint az orrban található felderítő egységet. És ebben az egy esetben mégiscsak előny, hogy az Italeri nem vesződött a orrgépágyú kidolgozásával.

Egyikhez sem jár szívócsatorna alatti infracsapda szóró. Az ausztrál gépekre jellemző fegyverpilonra szerelt infracsapda kivető és Asraam rakéták sem találhatóak meg egyik gyártó dobozában sem.
Tudomásom szerint egyik készletben sincsenek szárnyvégi terelők, villogók.
Ez idáig egyetlen készlethez sem mellékeltek kuvaiti felségjelzéseket – nem sok díszt hordanak, de a különleges sivatagi kamuflázs feldobja a Hornetek „A szürke ötven árnyalata” világát. A szükséges matricák pl. a Hi Decal 72023-as ívén megtalálhatóak.
Eleddig csak a Bilek ("Night Attack") és a Hasegawa adott ki agresszor gépeket, a KP pedig azt a különleges agresszor példányt, ami később átfestés nélkül került a spanyol légierő állományába.
A törzsféklapot az Italeri és a Minicraft makettjein nem lehet nyitott állapotban megjeleníteni.
A Minicraft és a Hobby Boss makettek egyrészes kabintetővel rendelkeznek, ezért barcsákolás nélkül nem lehet nyitott állapotban megjeleníteni őket.
Dobozból, alakítás nélkül egyik 1/72-es „legacy” Hornet készlet esetében sem lehet kitéríteni a szárnyak mechanikáját (bontástól függően maximum a vízszintes vezérsíkokat, terelőket), csakis kisebb-nagyobb barkácsolás és / vagy gyanta kiegészítők segítségével (pl. Wolfpack).
A legjobb futószárak minden kétséget kizáróan az Italeri készlethez járnak. Az Academy futószárait mindenképpen le kell cserélni ezekre. A Hasegawa futószárai nem rosszak, de ott is érdemes lehet lecserélni az Italeri futóira, „be is fogadja”.
A legjobb pilonokat szintén az Italeri adja, bármelyik készlet feldobható velük, de a Fujimi különösen.
Szerintem az Academy és a Fujimi makettek a legjobbak, a Hasegawa a legjobb ár-érték arányú, az Italeri pedig a futószárakban, fegyverpilonokban és az alakhűségben bajnok. A Hobby Boss nem rossz, de az egyszerűségéhez képest túl drága. Az Airfix árazása sem reális, főleg ahhoz képest, hogy milyen régi, elnagyolt kit.


Super Hornet (E, F, EA-18G):

1. Academy
2. Hasegawa / új szerszámos Revell
3. Italeri / Tamiya / régi szerszámos Revell


Academy: A legjobb, legalakhűbb, legrészletesebb, legszebben kidolgozott Superbug. Tudtommal egyedül ezt a kitet nem érintik a Revellnél és a Hasegawa-nál megfigyelhető „gerincproblémák”. Érdekes ellentmondás ugyanakkor, hogy bizonyos szempontból „rosszabb”, mint a klasszikus, mert ez az Academy összepattintós "MCP" korszakából van (többek között ezért is jár mindegyik verzióhoz egyrészes kabintető). Persze nem rossz kit, sőt, kifejezetten szuper ( hehehehe :) ), csak igazán kár ezért a hülyeségért. Fontos, hogy kéz alól vásárlás esetén a nagyon korai gyártású F-ekhez érdemes óvatosan közelíteni, mert sokan panaszkodtak arra fórumokon, hogy pocsék matricái voltak: nevetséges öntapadós jelzéseket mellékeltek az áztatósok mellé, ezen utóbbiak viszont az Academy (ilyen szempontból) legrosszabb időszakát idézték: merev, rosszul tapadó, ívekre nehezen simuló jelzések voltak. (Persze rengeteg gyártó kínál nagyon szép "F" matricaíveket, a választék bőséges.) Ha jól tudom, a gyártás során később ezt a hibát korrigálta a gyártó.
Ez a videó jól demonstrálja, hogy türelemmel, jó szerszámokkal és plusz munkával micsoda elképesztő végeredmény érhető el ebből a kit-ből:
https://www.youtube.com/watch?v=5-hXQ-BjhPU&ab_channel=PLASMO-plasticmodels

Hasegawa: hasonló a felállás, mint a klasszikus Hornet-ük esetében: általában alakhű, szép, ez a gép már kap fegyvereket is, bár a kabin még mindig matricás, a beömlője pedig vak, üres (bár itt a takaró FOD mindig megoldás). Ezekhez is hegyekben állnak a gyanta és réz kiegészítők. Egyetlen komoly problémáról hallottam a fórumos hozzászólóktól: a gerince túl gömbölyű és keskeny, ezt érdemes korrigálni, ha valaki igazán élethű Super Hornetet építene.

Revell (új szerszámos): fontos tudni, hogy a Revell kezdetben az Italeri készletét dobozolta újra. Később elkészültek a sajátjukkal is. Ez az új szerszámos változat szép, csak sajnos nem mindenhol alakhű. A gerince túl széles és lapos, a szárnyak mögött pedig keskenyebb pár milliméterrel. A panelezése szép, de néhány helyen bizonytalannak és hiányosnak bizonyul. A Revell 04864-as „F” készlete meglehetősen nagyvonalú a matricák terén: DACO ívet találunk a dobozban, egészen fantasztikus minőségben. A bontását is dicsérik.

Italeri / Tamiya / régi Revell: az olaszok nem vártak eleget, túl korán adták ki a nagyvasat, ezért dobozból csak a technikai demonstrátor építhető. Ám sajnos annak is pontatlan, mivel a szerszámkészítők túlságosan szabadjára engedték a fantáziájukat. Pótolni kívánták a veterán „legacy” Hornet készletük kidolgozatlan törzsféklapját, s ezúttal ezt a kitet már ellátták egy nyitott állapotban is megjeleníthető verzióval. Csak sajnos kissé túlompenzálták ezt a korábbi hiányosságot, mivel a Super Hornet egyáltalán nem rendelkezik efféle berendezéssel, a szárnymechanikájával és a vezérsíkjaival fékez - a makett építése során ezt mindenképpen el kell tüntetni. Jobb lett volna, ha ezt az energiát pl. a kabin kidolgozására fordítják, mert annak viszont sajnos nem sok köze van a valósághoz. Hiányzik a pitot cső, ami a demo példányon (legalábbis ideiglenes jelleggel) jól megfigyelhető volt. A pilonjai a törzzsel párhuzamosan, „menetirányba” állnak, holott a valóságban azok kb. három fokos szögben kifelé néznek.
Ez egy jó összefoglaló, hogy nagyjából mire is kell figyelni az Italeri Superbug összeállítása során:
http://hyperscale.com/features/2002/fa18ejh_1.htm

Egyszer láttam egyet széria-gépként összeépítve, mutatós volt, de aki ezt az utat választaná, annak nagyon sokat kell faragni, alakítani, és nem árt, ha beszerez néhány gyanta és réz kiegészítőt is. Korai példány lévén értelemszerűen hiányzik a szélvédő előtti "pizzás doboz", a törzs tetején nem a széria gépek szellőzői vannak, a törzsféklapot ugyanúgy el kell tüntetni, a pilonok állását kijavítani. A matricákat is külső gyártótól kell hozzá beszerezni – már amennyiben nincsenek otthon maradék jelzéseink. Sok elszántsággal és munkával, türelemmel, valamint anyagi áldozatokkal szép repülő lehet ez is, de ennek szerintem csak akkor van értelme, ha eleve ez a cél. Egyébként prototípusnak, vagy fillérekért játszani jó lehet, főleg, ha van tartalék matrica otthon – vagy épp egy Academy „klasszikus” Hornet, amihez kéne épkézláb főfutószár.


Mindenkinek jó makettezést kívánok, vigyázzatok magatokra.
2021.03.13.
Utolsó módosítás: 2023.07.24.
abschattung
Zolin, Tibcsi, f2d, atika, bobi77
Értékeld a cikket! ?
A cikket csak bejelentkezett felhasználók értékelhetik. Bejelentkezés, regisztráció
Szólj hozzá! ?
Megjegyzést csak bejelentkezett felhasználók írhatnak. Bejelentkezés, regisztráció