Mikojan-Gurjevics MiG-21bisz Fishbed
1:72, Zvezda, HAD
No.No.7259
Pintér György - Múzeumi krimik
A Zvezda makett bemutatásakor választott cím igaznak bizonyult, hiszen a látszólag korrekt készlet rengeteg csapdát rejtett az építés során. Pedig a főbb alkatrészek szárazpróbájánál még úgy tűnt, hogy a makett összerakása igazi "öröm-makettezés" lesz, de mint tudjuk, a lényeg - és a makettépítő-ördög - mindig a részletekben rejtőzik...
Az építést a két tözsfél berendezésével kezdtem. A főfutóaknák mintázata és illeszkedése korrekt volt, a hajtóműkiömlő és fúvócső szintén élethűen sikerült, bár ez az egység a törzs hátulját kissé széttartotta, így itt csiszolni kellett egy kicsit. A nagyobb gondok a kabinnál kezdődtek. Először egy megmaradt Extratech maratott kabint szerettem volna beépíteni, de az elég nagy méretkülönbségek miatt lemondtam erről a tervemről. Nem kellett volna… Az eredeti oldalfalak beragasztása után a kabinteknő (ami elég szépen sikerült) sehogy sem akart a helyére kerülni. Valahol állandóan feszült és eltávolodott a törzsbe beragasztott oldalfalaktól. Ezt a darabot végül hosszas küszködés után egy öntőkeret darabbal alulról sikerült befeszítenem a helyére. A készlethez mellékelt műszerfalnak sajnos semmi köze sincs a valósághoz, így ide egy –szintén Extratech készletből megmaradt- méret- és alakhű, maratott alkatrész került. A kabin zöld színét maradék Humbrol festékekből kevertem ki, az ülést pedig egy Precíz-stúdió műgyanta KM-1-re cseréltem.
A törzsfelek illeszkedése a feszülő kabin miatt nem volt a legjobb, de problémás rész volt a törzs – törzsgerinc – függőleges vezérsík hármas csatlakozása is. A mellső törzsféklapok szépen sikerültek, zárt állapotban is megfelelően simultak a törzshöz. Ugyanez nem mondható el a hátsó féklapról, amelynek a törzshöz ragasztandó, különálló fészke olyan volt, mintha nem is ehhez a maketthez készült volna. Magát a féklapot sem tudtam zárt állapotban a törzshöz illeszteni, így ez – az eredeti géppel ellentétben – nyitott állapotban került bemutatásra (így a törzs alatti póttartályról is le kellett mondanom).
A szárnyak és vízszintes vezérsíkok rögzítése a törzshöz viszont nagyon jó, de a szárny panelvonalai (az első részben említett féklapok) feltétlenül javításra szorultak. Az orrfutóaknát a beömlőnyíláson keresztül tettem a helyére, ahol szintén jelentős tömítésre volt szükség. Az orrkúppal szintén komoly gondom volt. A két félből készült szerszám miatt az alkatrész keresztmetszete nem volt kör alakú, ezt elég komoly munka árán tudtam csak helyrehozni, majd ezt sötétzöldre festettem, de csak az építés legvégén került a helyére. Szintén nehéz volt a pitot-cső elkészítése, mert az eredeti használhatatlannak bizonyult.
A gép sárkányának befejezése után jött a festés. A makett több, vékony rétegben kapta meg citromsárga öltözetét, a fekete színű paneleket, pilonokat, kabintetőt, a gépágyút ecsettel festettem. Egy réteg fényes lakk után jött a matricázás. A HAD jelzésekkel is akadt némi problémám. Némelyik annyira vékony volt, hogy maguktól szétestek leáztatás közben, így még egy példány beszerzésére kényszerültem.
Ezután a felület koszolása következett, amivel talán kissé túllőttem a célon (Talán pár év múlva az eredeti hozzákoszolódik a maketthez). Mivel a KP készletből származó póttartályok elég csúnyák voltak (a tojás-keresztmetszetűkkel nagyon rosszul mutattak a gép szárnya alatt), így sem ezek, sem a két UB-16-os blokk nem került – egyelőre - a helyére.
A kész makett végszerelése után végre letehettem ezt a legendás égi cápát a testvére, az MF mellé. Összehasonlítva a KP és a Zvezda makettet azt tudom mondani, hogy a csehek gépének összerakását sokkal jobban élveztem. A Zvezda termék,bár nagyon szépnek tűnt, a sok apró, nem várt buktató és nehézség az összerakás során valahogy fásulttá tett az építés ideje alatt, míg a KP kitthez eleve úgy álltam hozzá, hogy kemény dió, de valahol meghálált minden befektetett munkaórát. Azonban ez csak az én egyéni véleményem.
Az építést a két tözsfél berendezésével kezdtem. A főfutóaknák mintázata és illeszkedése korrekt volt, a hajtóműkiömlő és fúvócső szintén élethűen sikerült, bár ez az egység a törzs hátulját kissé széttartotta, így itt csiszolni kellett egy kicsit. A nagyobb gondok a kabinnál kezdődtek. Először egy megmaradt Extratech maratott kabint szerettem volna beépíteni, de az elég nagy méretkülönbségek miatt lemondtam erről a tervemről. Nem kellett volna… Az eredeti oldalfalak beragasztása után a kabinteknő (ami elég szépen sikerült) sehogy sem akart a helyére kerülni. Valahol állandóan feszült és eltávolodott a törzsbe beragasztott oldalfalaktól. Ezt a darabot végül hosszas küszködés után egy öntőkeret darabbal alulról sikerült befeszítenem a helyére. A készlethez mellékelt műszerfalnak sajnos semmi köze sincs a valósághoz, így ide egy –szintén Extratech készletből megmaradt- méret- és alakhű, maratott alkatrész került. A kabin zöld színét maradék Humbrol festékekből kevertem ki, az ülést pedig egy Precíz-stúdió műgyanta KM-1-re cseréltem.
A törzsfelek illeszkedése a feszülő kabin miatt nem volt a legjobb, de problémás rész volt a törzs – törzsgerinc – függőleges vezérsík hármas csatlakozása is. A mellső törzsféklapok szépen sikerültek, zárt állapotban is megfelelően simultak a törzshöz. Ugyanez nem mondható el a hátsó féklapról, amelynek a törzshöz ragasztandó, különálló fészke olyan volt, mintha nem is ehhez a maketthez készült volna. Magát a féklapot sem tudtam zárt állapotban a törzshöz illeszteni, így ez – az eredeti géppel ellentétben – nyitott állapotban került bemutatásra (így a törzs alatti póttartályról is le kellett mondanom).
A szárnyak és vízszintes vezérsíkok rögzítése a törzshöz viszont nagyon jó, de a szárny panelvonalai (az első részben említett féklapok) feltétlenül javításra szorultak. Az orrfutóaknát a beömlőnyíláson keresztül tettem a helyére, ahol szintén jelentős tömítésre volt szükség. Az orrkúppal szintén komoly gondom volt. A két félből készült szerszám miatt az alkatrész keresztmetszete nem volt kör alakú, ezt elég komoly munka árán tudtam csak helyrehozni, majd ezt sötétzöldre festettem, de csak az építés legvégén került a helyére. Szintén nehéz volt a pitot-cső elkészítése, mert az eredeti használhatatlannak bizonyult.
A gép sárkányának befejezése után jött a festés. A makett több, vékony rétegben kapta meg citromsárga öltözetét, a fekete színű paneleket, pilonokat, kabintetőt, a gépágyút ecsettel festettem. Egy réteg fényes lakk után jött a matricázás. A HAD jelzésekkel is akadt némi problémám. Némelyik annyira vékony volt, hogy maguktól szétestek leáztatás közben, így még egy példány beszerzésére kényszerültem.
Ezután a felület koszolása következett, amivel talán kissé túllőttem a célon (Talán pár év múlva az eredeti hozzákoszolódik a maketthez). Mivel a KP készletből származó póttartályok elég csúnyák voltak (a tojás-keresztmetszetűkkel nagyon rosszul mutattak a gép szárnya alatt), így sem ezek, sem a két UB-16-os blokk nem került – egyelőre - a helyére.
A kész makett végszerelése után végre letehettem ezt a legendás égi cápát a testvére, az MF mellé. Összehasonlítva a KP és a Zvezda makettet azt tudom mondani, hogy a csehek gépének összerakását sokkal jobban élveztem. A Zvezda termék,bár nagyon szépnek tűnt, a sok apró, nem várt buktató és nehézség az összerakás során valahogy fásulttá tett az építés ideje alatt, míg a KP kitthez eleve úgy álltam hozzá, hogy kemény dió, de valahol meghálált minden befektetett munkaórát. Azonban ez csak az én egyéni véleményem.
|
| HPIM7880 |
|
| HPIM7881 |
|
| HPIM7887 |
|
| HPIM7889 |
|
| HPIM7890 |
|
| HPIM7892 |
|
| HPIM7894 |
|
| HPIM7895 |
|
| HPIM7896 |
|
| HPIM7897 |
|
| HPIM7901 |
|
| HPIM7903 |
2010.03.15.
Utolsó módosítás: 2010.03.16.
Utolsó módosítás: 2010.03.16.