Bücker Bü-181 Bestmann
1:72, AZ model
Pintér György - Múzeumi krimik
A makettet dobozból építettem, nem végeztem feljavítást.
Dobozbontás után az alkatrészek minőségét megfelelőnek találtam, beszívódás sehol sincs, sorjából is csak itt-ott van egy kicsi (főleg a futószárakon). A gép negatív panelezésű lenne, de alig pár helyen van csak.
A kabin összeállítása roppant egyszerű, a törzsfelek is szépen illeszkednek egymáshoz és a függőleges és vízszintes vezérsíkok ragasztása sem okozott gondot.
A motor végének átmérője viszont kisebb, mint a törzsé, így az utóbbiból finoman le kellett csiszolni. A légcsavart csak az építés utolsó lépéseként rögzítettem.
A szárnyaknál akadt némi probléma. Már az öntőkerethez is nagyon hosszú-vastag résszel csatlakoztak, nem csak egy-két kis füllel. Szárazpróba során derült ki, hogy a törzshöz (amin csak vékonyan bekarcolva jelzik az illesztési helyet, csapolásról szó sincs) nem passzolnak helyesen. Ha a megfelelő pozícióba állítjuk, a hasi oldalon komoly rés keletkezik mindkét oldalon. Az enyhe V állás eléréséhez vagy a szárnyból csiszolunk, vagy a hézagot tömítjük. Az utóbbit választottam, húzott szál beragasztását és tömítőanyagot alkalmazva. Természetesen a végén szépen lecsiszolva.
A motmor égéstermékeinek elvezetéséhez csak rajzot kapunk, alkatrészt nem. Műanyag pálcikadarabokat javasolnak. Én ezek helyett ismét a másik hobbim eszközéhez, a horgászúszók rögzítéséhez használatos szilikoncsövecskékhez nyúltam. Elsőnek pár hosszabb darabot lefestettem rozsdaszínre, majd csipesz és pillanatragasztó segítségével rögzítettem őket az általam előre berajzolt helyre, mivel az orr alsó részén semmi sem jelzi a kívánatos pozíciójukat. A biztos rögzülés után körömcsipesszel a kellő hosszra vágtam mindet.
A másik sarkalatos alkatrész a kabintető. Rettentő halványak a keretek, inkább sejteni lehet, mintsem látni. Egyesével, szabadkézzel kellett mindet megfesteni. Ezek tetejébe még rosszul is illeszkedik a törzshöz a szélvédő eleje, itt az előbbiből kellett kicsit eltávolítani.
Ecsettel festettem, egy interneten talált fekete-fehér képből kiindulva. Itt a fórumon is kértem és kaptam képeket (ezúton is köszönöm Horváth Balázsnak), de azokon másmilyen futójú gép van, ezért végül is ezt alkottam meg. Revell színeket használtam, a has R-49, a törzs R-66, a motorburkolat egyik lemeze és az üzemanyagtöltő fedele R-40. Ezek az eredeti képen is sötétebbek, feltehetően egy másik gépről származnak. A belépőéleket, a légcsavartollakat, járó felületet 2000-es csiszolópapírral koptattam és fémszínnel szárazecseteltem. Panelezni tulajdonképpen csak a csűrőknél, fékszárnyaknál, magassági- és oldalkormánynál tudtam. A motor égéstermékeinek nyomát fekete vízfestékkel imitáltam, bár egyik képemen sem látszik.
A készlethez kapott matricákat használtam, de ez sajnos csak a kereszteket, a lajstromszámokat és egy kis vöröskeresztes pöttyöt jelenti. Az üzemanyagot jelző háromszöget, a feliratokat és a horogkereszteket (ezek kicsit nagyobbak a képen láthatónál, de csak ilyenem volt. Szándékosan ráfestettem, majd visszamostam, hiszen az eredeti gépen is elég kopott. Talán egy régebbi német gépet festettünk át, csak a svasztika kimaradt?) maradékokból szedtem össze. Végül a makettet átkentem matt lakkal.
A talaj feketére festett gipsz, amire ragasztót kentem és erre szórtam a Busch műfüvet. A figurák a Revell Pilots & Ground crew dobozából származnak, a ládát pedig a cserebere rovaton vettem pár társával együtt.
A készlet összeállítása nem nehéz, aki már túlvan az első pár makettjén könnyedén megépítheti.
Dobozbontás után az alkatrészek minőségét megfelelőnek találtam, beszívódás sehol sincs, sorjából is csak itt-ott van egy kicsi (főleg a futószárakon). A gép negatív panelezésű lenne, de alig pár helyen van csak.
A kabin összeállítása roppant egyszerű, a törzsfelek is szépen illeszkednek egymáshoz és a függőleges és vízszintes vezérsíkok ragasztása sem okozott gondot.
A motor végének átmérője viszont kisebb, mint a törzsé, így az utóbbiból finoman le kellett csiszolni. A légcsavart csak az építés utolsó lépéseként rögzítettem.
A szárnyaknál akadt némi probléma. Már az öntőkerethez is nagyon hosszú-vastag résszel csatlakoztak, nem csak egy-két kis füllel. Szárazpróba során derült ki, hogy a törzshöz (amin csak vékonyan bekarcolva jelzik az illesztési helyet, csapolásról szó sincs) nem passzolnak helyesen. Ha a megfelelő pozícióba állítjuk, a hasi oldalon komoly rés keletkezik mindkét oldalon. Az enyhe V állás eléréséhez vagy a szárnyból csiszolunk, vagy a hézagot tömítjük. Az utóbbit választottam, húzott szál beragasztását és tömítőanyagot alkalmazva. Természetesen a végén szépen lecsiszolva.
A motmor égéstermékeinek elvezetéséhez csak rajzot kapunk, alkatrészt nem. Műanyag pálcikadarabokat javasolnak. Én ezek helyett ismét a másik hobbim eszközéhez, a horgászúszók rögzítéséhez használatos szilikoncsövecskékhez nyúltam. Elsőnek pár hosszabb darabot lefestettem rozsdaszínre, majd csipesz és pillanatragasztó segítségével rögzítettem őket az általam előre berajzolt helyre, mivel az orr alsó részén semmi sem jelzi a kívánatos pozíciójukat. A biztos rögzülés után körömcsipesszel a kellő hosszra vágtam mindet.
A másik sarkalatos alkatrész a kabintető. Rettentő halványak a keretek, inkább sejteni lehet, mintsem látni. Egyesével, szabadkézzel kellett mindet megfesteni. Ezek tetejébe még rosszul is illeszkedik a törzshöz a szélvédő eleje, itt az előbbiből kellett kicsit eltávolítani.
Ecsettel festettem, egy interneten talált fekete-fehér képből kiindulva. Itt a fórumon is kértem és kaptam képeket (ezúton is köszönöm Horváth Balázsnak), de azokon másmilyen futójú gép van, ezért végül is ezt alkottam meg. Revell színeket használtam, a has R-49, a törzs R-66, a motorburkolat egyik lemeze és az üzemanyagtöltő fedele R-40. Ezek az eredeti képen is sötétebbek, feltehetően egy másik gépről származnak. A belépőéleket, a légcsavartollakat, járó felületet 2000-es csiszolópapírral koptattam és fémszínnel szárazecseteltem. Panelezni tulajdonképpen csak a csűrőknél, fékszárnyaknál, magassági- és oldalkormánynál tudtam. A motor égéstermékeinek nyomát fekete vízfestékkel imitáltam, bár egyik képemen sem látszik.
A készlethez kapott matricákat használtam, de ez sajnos csak a kereszteket, a lajstromszámokat és egy kis vöröskeresztes pöttyöt jelenti. Az üzemanyagot jelző háromszöget, a feliratokat és a horogkereszteket (ezek kicsit nagyobbak a képen láthatónál, de csak ilyenem volt. Szándékosan ráfestettem, majd visszamostam, hiszen az eredeti gépen is elég kopott. Talán egy régebbi német gépet festettünk át, csak a svasztika kimaradt?) maradékokból szedtem össze. Végül a makettet átkentem matt lakkal.
A talaj feketére festett gipsz, amire ragasztót kentem és erre szórtam a Busch műfüvet. A figurák a Revell Pilots & Ground crew dobozából származnak, a ládát pedig a cserebere rovaton vettem pár társával együtt.
A készlet összeállítása nem nehéz, aki már túlvan az első pár makettjén könnyedén megépítheti.
|
| netre 1 |
|
| netre 2 |
|
| netre 3 |
|
| netre 4 |
|
| netre 5 |
|
| netre 6 |
|
| netre 7 |
|
| netre 8 |
|
| netre 9 |
|
| netre 10 |
|
| eredeti gép |
|
| doboz |
2014.07.24.